Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15

V 79 6. §. A tanár — ha a neki megküldött értesítés, vagy a meghívólevél máskép nem intézkedik — legkésőbb a következő iskolai év elején az elfogadott állást elfoglalni s az iskolafenntartó által meghatározott helyen és időben a hivatalos esküt letenni tartozik. Ha ezt önhibájából elmulasztaná, állásáról lemondottnak tekintendő s az új választásnál felmerülő költségeket megtéríteni köteles. 7. §. Ha a tanár állásáról lemond, az iskolai év végéig hivatalos kötelességeit teljesíteni tartozik. Ez alól azonban kivételes esetekben a közvetlen iskolai hatóság felmen­tést adhat. 8. §. Az állását elfoglaló rendes tanár utazási és költözködési költségeit az iskola­fenntartó megtéríti . Ha azonban a tanár állását három éven belül saját akaratából elhagyja: e költségeket, egy éven belül távozás esetében egészen, két éven belül kétharmadában, három éven belül egyharmadában, még távozása előtt visszatéríteni tartozik. 9. §. A tanár hzetését havi, lakáspénzét negyedévi előleges részletekben kapja. A fizetés és lakáspénz a hivatalos munkásság megkezdésétől annak megszűnéséig jár. Ha azon­ban az iskolai évet befejezte, a rákövetkező kéthavi szünidőre is kijár fizetése és lakás­pénze, hacsak erre az időre új alkalmaztatása helyén nem kap már fizetést és lakáspénzt. Ha a negyedév közepéig az iskolafenntartó engedélyével más állásba megy, a negyedév hátralévő részére esedékes lakáspénzt megtéríteni tartozik. Az újonnan alkalmazott tanárnak, ha hivatalos munkásságát a hónap első felében kezdte, az egész hónapra, ha a második felében kezdte, félhónapra jár a fizetése és lakáspénze. A természetbeli lakások elfogla­lásár a és elhagyására nézve a költözködésre von atkozó hely i szab ályok az ir ányadók. A természetbeli lakásban a tanár csak oly átalakítás vagy javítás megtérítésére támaszthat igényt, melyre az iskolafenntartó engedélyt adott. Ellenkező esetben, ha az iskolafenntartó kívánja, a lakást az átalakítást megelőző állapotba kell a lakást élvezőnek a saját költségén vissza­állítania. A tanár lakáspénze kisebb n em lehet, min t az alkalmaztatása helyén érvényes lakás­pénzosztálynak megfelelő lakáspénze a vele egy fizetési osztályban levő állami középiskolai tanárnak. A tanár köteles abban a községben lakni, a hol iskolája van; más község terü­letén való lakásra az iskolafenntartó adhat engedélyt. 10. §. A fizetés — ideértve annak e setle g a nyug díjba be nem számítható, sze­mélyes pótlék jellegű részét is — a szolgálat tartama alatt le nem szállítható. Nem vonat­kozik ez a külön megbízásokért, például az igazgatóságért, jegyzőségért, könyvtárnokságért, a megbízás idejére megszavazott tiszteletdíjakra. 11. §. A tanárnak, ha illetékes felettes hatósága részéről való hivatalos kikülde­tésben állomáshelyéről távozik, az egyházi főhatóság részéről megszabott utazási költség­megtérítésre és napidíjra van jogos igénye. 12. §. A tanár a szorgalmi idő alatt betegség esetén kívül, csak akkor maradhat el az iskolából, ha szabályszerű módon szabadságot kapott. Szabadságot egy hétig terjedő időre az igazgató, két hétig terjedő időre az igazgató javaslatára az iskolafelügyelő, hosszabb időre az iskolafenntartó adhat. Ha az igazgató vagy az iskolafelügyelő megtagadná a sza­badságot, az iskolafenntartóhoz való felebbezésnek van helye. Az igazgatónak két hétig terjedő időre az iskolafelügyelő, hosszabb időre az iskolafenntartó adhat szabadságot. 13. §. Szabadságo lás vagy betegség foly tán történő mulasztás esetén a helyettesí­tést legfeljebb két hétig a többi tanárok díjtalanul látják el; továbbra a helyettesítés költségeit az iskolafenntartó viseli. Ha előrelátható a hosszabb ideig tartó helyettesítés szüksége, akkor az igazgató már kezdettől fogva szakszerű és díjazott helyettesítés iránt intézkedik és arról a fenntartó hatóságnak jelentést tesz. A szabadságolás rendszerint még betegség esetén is csak egy évre terjedhet. 14. §. A nyugdíjazás az államilag szervezett nyugdíjintézet szabályai szerint tör­ténik. A nyugdíjazást vagy maga a tanár, vagy az iskolafenntartó kérheti. A törvényben megállapított teljes szolgálati időn belül a nyugdíjazás fegyelmi úton, vagy tartós, gyógyíthatatlan betegség és szolgálatra való képtelenség alapján hivatal­ból történhetik. A nyugdíjtörvényben megállapított teljes szolgálat után a meghívólevél illetve kinevezési okmány érvényessége hallgatagon továbbra is fennáll, de az iskolafenntartó minden külön okadatolás nélkül kérheti a tanár nyugdíjazását. 15. §. A szolgálatban elhunyt tanár temetési költségeire az iskolafenntartó három havi fizetést és lakáspénzt ut alványoz ki. A háromhavi fizetés és lakáspén z ideje a halá­lozást követő hónap elsejétől számít. H a azonban özvegy, vagy nyugdíjbeli ellátásra még jogosult árvák nem maradnak, az iskolafenntartó csak a tanárt megillető temetés költségeit fedezi. Az ezen szakaszban felsorolt fizetési kötelezettségek azonban csak annyiban terhelik az iskolafenntartót, amennyiben ezeket a nyugdíjalap nem teljesítené. 16. §. A tanár hivatalos működésében köteles paedagogiai és didaktikai kérdésekben is azokat az utasításokat és rendeleteket követni, melyeket egyházi felettes és fő hatósá­gától, vagy annak útján az államtól kap. A püspök, a kerületi felügyelő és az egyetemes felügyelő joga érintetlen marad. 20*

Next

/
Thumbnails
Contents