Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1913. október 15

II. FÜGGELÉK. A zsinattartás engedélyezése iránti felségfolyamodvány, a zsinattartás engedélyezését közlő miniszterelnöki leirat és a zsinati képviselők névsora. A) A zsinattartás engedélyezése iránti felségfolyamodvány. Császári és Apostoli Királyi Felség, Legkegyelmesebb Urunk ! • A Felséged legfelsőbb engedelmével az 1891. és folytatólag 1893. években Budapesten tartott zsinatunk által alkotott és a legfelsőbb szentesítést 1893 márczius 18-án elnyert egyházi alkotmányunk több irányban módosítást és javítást igényel, a mit az azóta lefolyt közel 20 évben észlelt tapasztalat és a folyton fejlődő élet tett szükségessé. Egyetemes egyházunk közgyűlésein az egyes egyházakból érkezett fölterjesztések és panaszok folytán egyházi alkotmányunk ezen módosításának és javításának kérdése már évek óta napirenden van, míg végre az 1911. évi november hó 8—11. napjain Budapesten tartott egyetemes közgyűlés elhatározta, hogy az ezen módosítások és javítások eszközlése czéljából zsinatot fogunk tartani és hogy a szükséges előkészületek megtétele után azt az 1913.' év folyamán tartsuk meg Budapesten. A zsinat szervezetét egyházi alkotmányunk III. része szabatosan megállapítja és gondoskodik, hogy egyházaink a zsinaton megfelelően képviselve legyenek. A tárgyak, melyek felett az összehívandó zsinat az országos törvények határai között tárgyalni, illetve tanácskozni és határozni hivatva lenne, a következők: 1. Az egyházalkotmánynak a hatóságok, tisztviselők, zsinat, iskolák, háztartás és törvénykezést magukban foglaló II—VI. részének az élet követelte módosítása és javítása; az általános határozatokat magában foglaló I. rész csak annyiban képezné módosítás tárgyát, a mennyiben azt a későbbi részekkel való összhang kívánná. 2. A székesfővárosi egyházak egyesítése és különleges viszonyainak megállapítása. 3. A fentebbi tárgyakkal kapcsolatos indítványok és kérvények tárgyalása és fölterjesztések készítése. Kijelentjük ezzel kapcsolatban, hogy úgy mint az 1891—1893-iki zsinat, úgy a mostani zsinat sem fog dogmatikus kérdésekkel foglalkozni, sem pedig a kerületek beosztásáról szóló szentesített zsinati törvényünk módosítását nem czélozzuk, úgy hogy ezen kérdések a zsinat tanácskozásából ki lesznek zárva. Császári és Királyi Apostoli Felség! Alattvalói hódoló tisztelettel előterjesztvén mindezeket, az 1791. évi 26. törvényczik 4. pontja értelmében azzal a legalázatosabb kérelemmel járulunk Felségedhez, legkegyelmesebb Urunkhoz : Méltóztassék legmagasabb elhatározásával hozzájárulni és legkegyelmesebben megengedni, hogy egyházunk a legmélyebb tisztelettel részletezett tárgyak feletti tanácskozás és határozás végett az 1913. évnek, egy az egyetemes közgyűlésünk által közelebb meghatározandó napjától kezdődőleg, Budapest székesfővárosban zsinatot tarthasson. Legmélyebb hódolatunk kifejezésével Budapest, 1912. évi deczember hó 30-án Császári és Apostoli Királyi Felséged alázatos szolgái a magyarországi ágostai hitv. evangélikus keresztyén egyházegyetem nevében : Báró Prónay Dezső s. k., egy. egyházi és iskolai felügyelő. Dr. Sselenyi Aladár s. k., egyetemes világi főjegyző. Dr. Baltik Dezső s. k., püspök, mint az egyetemes közgyűlés egyházi elnöke.