Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1912. november 6
16 60-61. latok közlése mellett azzal a feltétellel engedélyezi az egyetemes közgyűlés, hogy a szerzők könyveiket kinyomatás előtt a bírálatok értelmében kijavítsák s a kijavított szöveget az egyetemes tanügyi bizottsághoz újból felterjesszék. 61. (K.) A tanügyi bizottság jelentésének 9-ik pontjával kapcsolatban előterjeszti az iskolákról szóló beszámolóját. A) Az Egyetemes Közgyűlés által jóváhagyott és elrendelt, — az egyes kerületek nt. tanügyi előadói részéről pedig a tényleges állapotnak megfelelően kitöltött — egyöntetű táblázatok egyrészt oly egyetemleges statisztika korrekt megszerkesztését tették lehetővé, mely emberi számítás szerint igaz és hű képet nyújt iskoláink lefolyt esztendejének történetéről, másrészt a mult évi beszámoló A) pontjában megokolt nagy számbeli tévedést is helyreigazították. Ez a tévedés, a mai adatok szerint válik teljesen világossá. A mult évben beküldött részleges adatok összesítése ugyanis, az előző (1909/10.) évhez képest 37,214-el (34-6%) kevesebb lélekszámot volt kénytelen feltüntetni, míg ugyanakkor 1954 tanköteles gyermekkel többet számlálhatott. A mai összesítés ellenben, a mult (1910/11.) évhez képest 56,855-el (55-2%!) nagyobb lélekszámot állapít meg, de 3106 tankötelessel kevesebbet talál. Ekkora összegek egy-egy esztendő alatt növekvő-apadó hullámzása lehetetlenség lévén, a tankötelesek adatainak összehasonlítását, a szaporodást-fogyást feltüntető „egybevető számításokat" ez évben- mellőzni kellett. A tényleges állapot értékesíthető tanulságait, egyébként az alábbi táblázatok híven feltüntetik. Az összesített adatok szerint Egyetemes Egyházunk — az állami népszámlálással úgyszólván teljesen egybehangzóan— a lefolyt 1911/12. évben 1.086,796 lelket számlált, a mi tíz évre (1900—1910.) számítva, 1896 (l'3%o) szaporodást jelent. E lélekszám után tanköteles gyermek volt 178,315 (a lélekszám 16-4°/ 0-a). Ezek közül 6886 (3-9%) nem járt iskolába; a többi 171,429 gyermek oktatását 1413 iskolában 1588 rendes, 45, segéd-, összesen 1633 tanító végezte, kik közül csak 18-nak (1'1%) nem volt oklevele. Egy-egy tanító állandóan, átlag 105 gyermekkel foglalkozott. Az elemi iskolák jövedelme 49,257 kor.-val, kiadása 36,525 kor.-val kevesebb mint a mult évben; túlkiadásuk 15,212 kor. (12,732 kor.-val több mint 1910/1 l-ben). Szegény gyermekek segélyezésére az iskolák 5233 kor.-val többet fordítottak, mint a mult évben. Új iskola 46 épült (—18) s ezekre a mult évi összegnél 140,897 kor.-val kevesebbet kellett fordítani. A mult évi építéstatarozás 1.107,817 kor.-jához képest az ez évi építés-tatarozás 580,459 kor.-ba került, tehát 519,358 kor.-val kevesebbe. Elemi iskoláit Egyetemes Egyházunk ez évben 1.694,290 kor.val (30,152 kor.-val kevesebb) segélyezte; az állam pedig 886,163 kor.-val (138,561 kor.val több); az egyházi segély az összes segélynek 61%-a (tavaly 64-3%); az összes jövedelemnek 49% (tavaly 41-8%). B) A kilencz polgári iskolában év elején volt 1505 (+78), év avégén 1438 (+52), közülük az egyetlen polg. fiúiskolába iratkozott 178 (—1), vizsgálatot tett 167 (—2) növendék. A polgári leányiskolák tanulóinak száma év elején 1327 (+79), évvégén 1271 ( + 54) volt. Ezek közt volt ág. h. ev. 38*3% 6*-4-6%), reform. 8% (-0-6%), róm. kath. 21-1% (fO-77o), izraelita 31-6% (+3'5 ü/ 0). A kilencz iskolában 49 rendes 2 helyettes, 40 nem rendes és óraadó, összesen 91 (+1) tanár tanított. Az átlagszám szerint, a tulajdonképeni állandó tanítókra fejenként 28 tanuló foglalkoztatása esik. Polgári iskoláit Egyházunk 70,866 kor.-val segélyezte. Összes jövedelmük és kiadásuk egyenlege 8774 kor. fölösleggel zárult. C) A kőszegi felsőbb leányiskolának év elején 126 növendéke (+0) volt, év végén is 126 (+7), kik között 69-8% (—0-7%) ág. h. ev., 3-3% reform., 6'3% róm. kath. és 20-6% izr. vallású. Az intézet összes jövedelme 5780, összes kiadása 6953 kor.-val több, mint az előző évben; túlkiadása a tavalyi 156 kor.-val szemben 1329 kor. (+1173). D) Az öt tanfolyamú tanítóképző-intézetnek év elején volt 335 (+22), év végén 318 (+12) tanulója, kik között ág. h. ev. 254 (75-8%), reform. 27 (8-6%), róm. kath. 46 (13-2%) és izraelita vallású 4 (0-4%) és magyar anyanyelvű 267 (76-7%). Bentlakó növendék volt 175, ösztöndíjat kapott 79, 3293 kor. értékben, egyéb jótéteményben 147 növendék részesült 12,218 kor. értékben; tandíjat nem fizetett 127 növendék 1756 kor. összegben. Az öt intézetben, illetve a velük kapcsolatos gyakorló iskolában 47 tanár vezette a növendékeket. Az egyház 21,591 kor.-val segélyezte közvetlenül ez öt intézetét, melyeknek összes jövedelme (141,475 kor.) és összes kiadása (165,366 kor.), 23,891 kor. födözetlen összeget tüntet fel egyenlegül. Az öt intézet 78 okleveles tanítót állított a nemzeti közművelődés szolgálatába. E) A három theol. akadémia hallgatóinak száma 145 (+14); köztük 80*8% (+13-07o) magyar anyanyelvű. A mult évhez képest, a hallgatók száma Eperjesen 16-al, Sopronban 1-el növekedett, Pozsonyban ellenben 3-al fogyott (17—3=14). A tanárok száma 32 (+2), köztük az igazgatókkal együtt rendes 15, a többi rendkívüli és óraadó tanár. Együttvéve heti 317 órában tartottak előadást a négy tanfolyamon, még pedig a rendes tanárok átlag egyenlően 12 órában.
