Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1911. november 8
58 149-150. véleménye kapcsán terjeszti az egyetemes közgyűléshez, hogy ezen kérelem, melyet a mult évi közgyűlés 140. jegyzőkönyvi pont 3. alpontjában már egyszer elutasított, a nyugdíjintézeti szabályrendelet 20. §. utolsó pontjának azon határozmányába ütközik, mely szerint a megállapított nyugdíjigények tíz évig maradnak érvényben. c) Ritter István volt hollólomniczi nyugalmazott lelkésznek az 1911. évi febr. 1 -je óta élvezett nyugdíjának felemelése iránt intézett kérvényét a bizottság oly vélemény kapcsán terjeszti az egyetemes közgyűléshez, hogy mivel a folyamodványnál fekvő orvosi bizonyítvány a nyugalmazott lelkész egészségi állapotára vonatkozólag, az eddigi gyógykezelés kedvező eredményére támaszkodva remélhetőnek mondja, hogy a lelkész — az orvosi bizonyítvány szavait idézve — munkaképességét úgyszólván egészen visszanyerheti ; különösen pedig, mivel kérvényező lelkész nyugdíjának meghatározásánál, a nyugdíjintézeti bizottság azon indokokat, melyeket a kérvény felhoz, már figyelembe vette s ehhez képest a lelkész nyugdíját, a szabály szerint igényelhető 1435' 12 korona összegről, a szabályrendelet 12. §6. pontjának alkalmazása mellett 1600 koronára felemelte s egyszersmind járuléktartozását elengedte : ennélfogva e nyugdíjnak további felemelését a bizottság nem javasolja, még abból a szempontból sem, mert különben más nyugdíjazottak is támpontot nyernének hasonló igény támasztására. Az egyetemes közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul véve, a bizottság javaslatához képest a püspöki özvegy ellátási díját 3,000 koronában megállapítja, Margócsy Kálmán dunaegyházai lelkésznek két rendbeli felebbezését, valamint Ritter István volt hollólomniczi nyugalmazott lelkésznek kérvényét a jelentésben foglalt okokból elutasítja. 150. (L.) A mult évi jegyzőkönyv 142-ik pontjánál olvastatik a selmeczbányai liczeum kormányzótestületének következő jelentése az 1910—1911. évi tanévről. A kormányzótestület a lefolyt iskolaévben két gyűlést tartott és pedig 1911 április 15-én és július J5-én. Ezeken a gyűléseken a kormányzótestület I. tudomásul vette, hogy az iskolatanács az ő 1910 október 21-én és deczember 23-án, 1911 január 4-én, január 15-én, márczius 22-én, június 20-án és július 12-én tartott gyűlésein saját hatáskörében következőleg intézkedett: I. A tandíjból elengedett 36 tanulónak 660 kor.-t, az élelmezői díjból pedig 35 tanulónak 2060 kor.-t, ösztöndíjakat adott 36 tanulónak 2642 kor.-t, jutalomdíjat 15 tanulónak 117-60 kor. értékben. A Breznyik-birtok jövedelméből 20 tanulónak kiosztott 555 kor. • segélyt. (Iskt. Szabályr. 21. p.) II. A kormányzó-testület a fentjelölt gyűlésein a saját hatáskörében a következőleg intézkedett: 1. A kérlelhetetlen halál 1910 decz. 8-án elszólítván az élők sorából Heincz Hugót, ki mint ügyész is éveken át szolgálta a liczeumot; a kormányzótestület az ő helyébe 1915 évig terjedő hatállyal Sobó Jenő főbányatanácsos, főiskolai tanárt választotta meg másodfelügyelőnek. (Korm. Test. Szabályr. 10. p.) 2. A kormányzótestület tagjai közül elvesztettük Vankovits Lajost is, ki sok ideig volt az iskolának buzgó pénztárosa, Mindkettőjük helyébe a selmeczbányai ág. h. ev. egyház Boleman Géza főiskolai tanárt és dr. Kachelmann Viktor ügyvédet választván be a .kormányzótestületbe, ez Heincz Hugó helyébe 1915. évig terjedő hatállyal dr. Kachelmann Viktort választotta meg az iskolatanács tagjává. (Korm. Test. Szabályr. 1. c. és 10. p.) 3. Az építési államsegélyt a miniszter az 1910. évi 86,896. sz. rendelettel engedélyezvén, a 210,000 kor.-t a Magyar Kereskedelmi Bank kifizette s azt a kormányzótestület a Selmeczi Takarékpénztárban helyezte el gyümölcsözőleg. A szabályszerűleg kiírt építési versenytárgyaláson az építkezést a tetemesen olcsóbb ajánlatot tett Hugyecz és Rosenauer beszterczebányai czég nyerte el. Az építés május közepén megkezdődött. (Korm. Test. Szabályr. 15. p.) 4. A kormányzótestület kérvényére a miniszter megengedte, hogy a 210,000 kor. után 15 éven át fizetendő 3°/ 0 csak 1914 július l-ével kezdődőleg váljék esedékessé. 5. Osztroluczky Gyula tanár 1911 márcz. l-ével nyugdíjaztatván, a kormányzótestület a fennálló államsegélyi szerződés értelmében e nappal kezdődőleg Szever János tanárt a 3200 kor.-ás és Szeres Pál tanárt a 2800 kor.-ás fizetési fokozatba léptette elő. (Korm. Test. Szabályr. 14. p.) 6. Intézkedett, hogy Szever János tanár III. korpótléka 1911 május l-ével, dr. Vitális István tanár III. korpótléka 1911 július l-ével és Suhajda Lajos tanár II. korpótléka 1911 szeptember l-ével folyósíttassék. 7. Klaniczay Sándor tanár két év óta teljes sikerrel működvén mint helyettes tanár és már 1909 decz. havában megszerezvén a tanári oklevelet, a kormányzótestület, hogy őt biztosítsa az iskola számára s így a liczeumi tanári kar állandóságát a maga részéről is lehetőleg előmozdítsa, Klaniczay Sándort 1911 szept. l-ével kezdődő hatálylyal 2400 kor. fizetés, 500 kor. lakáspénz és 50 kor. drágasági pótlékkal rendes tanárrá választotta. Az ő szakmája magyar-latin lévén, nem tartozik a miniszter által kinevezendő taná-