Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1910. november 9

62 .148. Az intézet vagyoni állapota az 1909-ik év végén is gyarapodást mutat, a mennyiben az intézet vagyona 682 korona 85 fillér szaporulattal 16,680 korona ^ 82 fillérre emelkedett. Bevétel volt az 1909-ik év folyamán . . . 14.738 kor. 86 fill. Kiadás 977 ,, 34 „ Maradvány . . 13.761 kor. 52 fill. Az elmúlt esztendőben két lelkész fia szabad asztalt élvezett, 14 lelkész fia pedig 840 korona pénzsegélyben részesült. A jelentést tudomásul véve a közgyűlés az intézményt, — tekintette] nemes czéljára, ajánlja a nemesszívű hittestvérek és emberbarátok — különösen pedig a lelkészek buzgó pártfogásába. 14(>. (H.) A mult évi jegyzőkönyv 158. pontjánál beterjeszti az országos ág. hitv. ev. missziói egyesület következő évi jelentését : Egyesületünk tagjainak száma a mai napig 348-ra emelkedett. Ezek közül 18 mint alapító rendes tag egyenként legalább 100 koronával támogatta egyesületünket, míg méltóságos Vécsey Sándor dunántúli egyházkerületi felügyelő úr eddig összesen 700 koronát bocsátott annak rendelkezésére. Az évi három koronát fizető rendes tagok száma 189, az évenként legalább egy koronát fizető pártoló tagok száma pedig 141. Egyesületünk bevétele az első egyleti évben 4746 korona 57 fillér volt, mely összegből 2752 korona 73 fillért fordítottunk a Lipcsében székelő ágost. hitv. evang. világ-misszióegylet támogatására. Alapítványi tőkénk 1909 deczember 31-én 1365 korona, alaptőkénk ugyanakkor 300 korona volt. A lipcsei misszió idei közgyűlésén Prőhle Károly soproni theol. akad. tanár, egyesületi jegyző képviselte misszióegyesületünket, mely maga I. rendes évi közgyűlését folyó évi november 10-én Budapesten tartja. Tudomásul szolgál. 147. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 160. pontjánál felolvastatott az egyetemes egyház zsinati bizottságának következő jelentése : A zsinati nagybizottság a lefolyt évben felhívta az albizottságokat, hogy javaslataikhoz megfelelő indokolást adjanak be, a Zs. T. II— III. fejezetét tárgyaló albizottságot pedig, hogy a horvát lelkészeket, a budapesti egyházak egyesítését és az eskümintákat illetőleg javaslatait terjessze elő. Az albizottságok közül a IV. és VI. fejezetre vonatkozó indokolások beérkeztek, az V. fejezetre vonatkozólag az előmunkálatok már befejezésükhöz közelednek. Úgyszintén elkészült az előadó a fentebb említett három kérdésre vonatkozólag javaslataival, minthogy azonban a bizottság mindkét előadója megbetegedett, a bizottság a javaslatokat nem tárgyalhatta le. Ezek alapján a nagybizottság megállapította, hogy az előmunkálatok annyira előrehaladtak, hogy a zsinat tartásának engedélyezése iránt a kérelem beadható volna. Tekintettel azonban arra, hogy a zsinat tartásának lényeges előfeltétele, hogy az előre láthatólag 50.000 koronára rugó költségek fedezéséről gondoskodás történjék és e költségeket a Zs. T. értelmében az egyházkerületek kötelesek viselni : ennek következtében a bizottság azt javasolja, hogy mindenekelőtt hivassanak fel az egyházkerületek, hogy a zsinati költségek fedezete iránt intézkedni és ennek megtörténtéről az egyetemes közgyűlést oly czélból értesíteni szíveskedjenek, hogy a zsinat egybehívásának engedélyezése iránt O Felségéhez folyamodhassék. A mult évi jegyzőkönyv 89. pontja alatt a tanfelügyelők alkalmazására vonatkozó és a bizottsághoz utalt ügyre nézve, a bizottság véleménye az, hogy zsinati intézkedés szüksége fenn nem forog. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul véve, a bizottság javaslatához képest felhívja az egyházkerületeket, hogy a zsinattal járó költségek fedezéséről gondoskodni, és tett intézkedéseikről az egyetemes közgyűlést értesíteni szíveskedjenek. 148. (B.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 161. pontjánál felvétetett a Luther-Otthon felügyelőbizottsága következő jelentése : A Luther-Otthon mult évi működéséről tiszteletteljes jelentésünket megtéve általában konstatálhatjuk, hogy az intézmény ugyan bevált, de fejlődésének csak kezdetleges stádiumában van. Az intézménynek anyagi felkarolása az állam, a kerületek és magánosok részéről, a melyre számítottunk, sajnos, csak igen csekély mértékben következett be, az előbbi kormány, a melytől a berendezési költségekre 50.000 korona segélyt kértünk, a segélyt fedezet hiányában megtagadta. Kérelmünket a jelenlegi kormánynál megújítottuk, de onnan választ még eddig nem kaptunk. A kerületektől és magánosoktól az 1910. évi november hó elsején lezáródó évben összesen 1927 korona 40 fillérnyi adományokat kaptunk. Ezen csekély adakozás mellett az