Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1910. november 9
36 113-116. 4. A levéltár részére a következő lapok, illetőleg folyóiratok jártak: Gyámintézet, szerk. Bognár Endre ; Evang. Népiskola, szerk. Papp József ; Ev. Családi Lap, szerk. Kaczián János ; Evan. Őrálló, szerk. Geduly Henrik ; Protestáns Szemle, szerk. Szőts Farkas. III. Az egyetemes gyűlés azon felhívása, hogy az egyházak a birtokaikban levő nevezetesebb régi iratokat, történeti feljegyzéseket, jegyzőkönyveket és anyakönyveket helyezzék letétbe az egyetemes levéltárba, vagy másolatot vegyenek és küldjenek be róluk, nem maradt egészen eredménytelen. A tiszai egyházkerület püspöki hivatala beküldte a kerület 10 egyházmegyéjének a püspökhöz e tárgyban intézett jelentéseit, melyeknek veleje az, hogy ilyen értékesebb irat kevés helyen van, s a hol van is, a tulajdonos egyház nem hajlandó letétbe helyezni. Szontágh Sándor szepesváraljai lelkész és esperes régi iratok helyett Geschichte der evang. Kirchengemeinde A. C. zu Szepesváralja czímű könyvének egy kötött példányát küldte be, mint a melyben az egyház birtokában lévő kevés számú régi irat fontosabb adatai úgyis fel vannak használva. Händel Vilmos nagyhonti főesperes beküldte a felsőbakai egyház tulajdonában levő 25 régi irat gyűjteményét, 23-at az odavaló lelkész által írt másolatban, 2-őt másoderedeti példányban ; továbbá a felső-almási lelkész régi iratok felsorolására, illetőleg a rájok való utalásra szorítkozó jelentését; végül „a nagyhonti esperességi levéltár nevezetesebb iratai" czím alatt 7 darab az 1599—1809. időből való jegyzőkönyvet s egy „lelkészek katalógusát" felsoroló jegyzéket. A galgagutai lelkész azt jelenti, hogy egyházának régi iratai nincsenek, mindössze némi töredékes feljegyzések azok, a mik a történetkutatók figyelmét felkelthetnék. Érdekes és tanulságos Hodzsa János turóczi főesperesnek az egyetemes levéltároshoz intézett levele (1910, nov. 2.), melyben tudatja, hogy esperessége egyházaiban, némi helyi érdekű krónikái feljegyzéseket leszámítva, fontosabb iratok nincsenek; az újabb időben rendezett esperességi irattárban azonban van egy értékes történeti emlék, az esperesség történetét visszatükröztető, az 1610. évvel kezdődő jegyzőkönyv. Annál gazdagabbak egyháztörténeti írott emlékekben a turóczi úri családok levéltárai. A Révayak mosoni levéltárában Luthernek három eredeti levele van meg, a kisselmecziben minden valószínűség szerint az 1709 utáni időből való jegyzőkönyvek; állítólag a zsolnai zsinat eredeti szövegű artikulusai, hajdan Thurzó György tulajdona, a neczpáli Justh-család irattárába kerültek, mely ez idő szerint állítólag a nemzeti múzeumban van letétbe helyezve. Farkas Gejza nagyszombati lelkész egyháza levéltárából lemásolta a régi, 1666-ban kezdődő anyakönyvben foglalt feljegyzéseket, azonkívül az* egyház levéltárának még nyolcz iratát. A levéltári katalógus munkája, melyet az a körülmény nyújtott ki a remélt időnél hosszabbra, hogy a czédula-katalógus megbízhatatlanságát a legtöbb esetben magoknak az aktáknak olvasása alapján kellett megjavítani, végéhez közeledik. A katalógus 1911 tavaszára, legkésőbben a nyár folyamán nyomtatásban megjelenhet a szerint, hogy a kollektáneák tartalma, melyeknek külön elenchusuk van, egész terjedelmében kerül-e a katalógusba, vagy csak általánosan jeleztetik? Ennek megállapítására, s a levéltáros által előterjesztendő csoportosítási tervezet megvitatására, valamint a nyomatandó példányok számának megállapítására méltóztassék a levéltári bizottságot felhívni. A közgyűlés tudomásul veszi a levéltári bizottság jelentését, köszönetét fejezi ki mindazoknak, kik a beküldött művekkel és adományaikkal szívesek voltak a könyv- és levéltárt gyarapítani és a levéltáros kívánságához képest felhívja a levéltári bizottságot, hogy a Kollektaneák mikénti felvételét a levéltári Katalógusba, valamint a csoportosítást és a nyomatandó levéltári Katalógus példányainak számát állapítsa meg. 114. (H.) A dunáninneni kerületi közgyűlés azon jelentése, hogy a püspök körözvényileg ismételve felhívta úgy az egyházakat, mint az egyházmegyéket és a hittestvéreket, hogy a levéltárakban meglevő régibb keletű jegyzőkönyveket és okiratokat, tulajdonjoguk fenntartása és biztosítása mellett, helyezzék el egyetemes levéltárunkban vagy legalább is közöljék a történeti jelentőséggel bíró adatok s okiratok jegyzékét, tudomásul vétetik. 115. (Zs.) A m. évi jegyzőköny 119. pontjánál jelenti a pénzügyi bizottság, hogy a Róth-Teleky Johanna-féle, a Blankenstein-féle és a Lissovényi-féle ösztöndíjak az 1909/10. tanévre szabályszerűen kiosztattak. Tudomásul szolgál. 116. (H.) A váczi lelkész Sommer Gyula, mint az ottani siketnéma-intézet ev. vallástanícója jelenti, hogy a lefolyt 1909—910. tanévben az intézetben összesen 13 növendékünk volt, kettővel kevesebb, mint az előző évben, még pedig 7 fiú és 6 leány. Ezek közül volt 3 országos alapítványon, 4 segélyezett bejáró, 4 magánalapítványon, 1 a főváros költségén és 1 számfeletti segélyezett. Tudomásul szolgál.