Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1910. november 9
18 86. döttnek azon szomorú jelentését, hogy a vend vidéken kevés az iskola s a mi van, az is túlzsúfolt, úgy, hogy az iskolakötelesek nagy száma künnreked ; a -miért is, tekintettel az egyházához és hazájához hűségesen ragaszkodó népnek rendkívüli szegénységére, iskolaépítésre segélynyújtás czéljából, a tanügyi bizottság a felemelendő állami dotáczióból fokozatosan 25—30.000 koronát kér a vend egyháznak megszavazni s általában határozatilag kimondatni kéri, hogy jövőben a felemelendő állami dotáczióból évenként 30.000 korona a bizottságnak esetenként teendő előterjesztésére népiskolák építésére fordíttassék oly helyeken, a hol erre az egyházközségek nem képesek és a hol a felekezeti iskoláink megtartására az egyetemes egyház nagy súlyt helyez. Az egyetemes közgyűlés általában tudomásul véve a jelentést, sajnálattal értesül a vend vidékek evangélikus iskoláinak kedvezőtlen állapotáról, de fedezet hiánya miatt ezúttal nem teljesítheti a tanügyi bizottság pénzbeli támogatást kérő javaslatát ; miután azonban az evangélikus iskolák létesítését és fenntartását országszerte s így a vend vidéken is elsőrendű egyetemes egyházi érdeknek tartja, felkéri az egyetemes gyámintézetet, hogy az iskolákat építő vend egyházközségeket nagyobb segélyben szíveskedjék részesíteni. 82. (K.) A tanügyi bizottság jelentésének nyolczadik pontjában, javaslatot tesz, az elemi népiskolai minimális tantervre és az utasításra nézve. Az egyetemes közgyűlés a javaslat elfogadásával határozatilag kimondja, hogy elemi népiskoláinkban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 2202/1905. szám alatt kiadott tanterv és utasítás a kötelező azzal a módosítással, hogy az imával és énekkel összekötött vallástanításra, hetenként legalább három óra, de lehetőleg három egész és három félóra fordíttassék ; továbbá megbízza a tanügyi bizottságot, hogy az elemi iskolák tanítói számára olyan tájékoztató füzetet készítsen és osszon ki 5000 példányban, a mely a tananyagot, annak beosztását, a tanmenetet, a tanítási tervet életbe léptető 1910. évi 80.000 számú miniszteri rendeletet és az elemi iskolai vállástanításra vonatkozó egyetemes egyházi utasításokat magában foglalja, szóval gyűjteménye legyen a tanítók kezében mindazon tudnivalóknak, a melyekre a tanítás helyes menete és eredményessége érdekében tapasztalat szerint nagy szükség van. 83. (K.) A mult évi jegyzőkönyv 96-ik pontjával kapcsolatban a tanügyi bizottság jelentést tesz a tanítók szolgálati viszonyait szabályozó szabályrendelet elkészítéséről. Az egyetemes közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a tanügyi bizottság az egyházkerületek felterjesztett munkálatai alapján a tanítók szolgálati viszonyait szabályozó szabályrendelet-tervezetet kidolgoztatta, letárgyalta, ezt a kerületek költségére 1000 példányban kinyomatja, s a kerületeknek észrevételeiknek záros határidő alatt való megtétele végett megküldi és az észrevételek egyeztetése után az egyöntetű, egyetemes érvénynyel felruházandó szabályrendeletet a jövő évi egyetemes közgyűlésen jóváhagyás végett bemutatja. 84. (K.) Vonatkozással a mult évi jegyzőkönyv 99-ik pontjára a tanügyi bizottság, az állami iskolákban működő hitoktatóink méltányosabb díjazásának kieszközlése végett, javaslatokat tesz. Az egyetemes közgyűlés a javaslatok első részét elfogadja és felterjesztést intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azzal a kérelemmel, hogy a hitoktatók díját egységesen szabályozza, még pedig oly módon, hogy tekintet nélkül a növendékek számára, megfelelő heti óraszám biztosítása mellett, az elemi nép- és gazdasági ismétlőiskolákban heti egy óráért évi 60—60 kor., polgári isko- ' Iákban 80 kor., közép-, felsőbb leány- és kereskedelmi iskolákban, valamint tanítóképzőintézetekben 100—100 korona díjat engedélyezzen és hogy a vidékről bejáró hitoktatók részére kilométertávolság szerint a viszonyoknak megfelelő fuvardíjat biztosítsa; a javaslatok másik részét azonban, a melyben azt kéri a bizottság, hogy a hitoktatásnak a szórványban való felsegítésére az egyházkerületeknek a közalapból nagyobb összeg adassék rendelkezésükre, pénzbeli fedezet hiányában ezidő szerint mellőzi. 85. (K.) A mult évi jegyzőkönyv 101-ik pontjával kapcsolatban megállapíttatott, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a felekezeti tanároknak az államiakéval egyenlő javadalmazása, fizetéskiegészítéseik törvényszerű biztosítása és az igazgatói tiszteletdíjak nyugdíjba beszámítása érdekében az 1908. és 1909. évi egyetemes közgyűlésekből intézett feliratokra válasz nem érkezett. Az egyetemes közgyűlés az ügyet nyilvántartja. 86. (K.) A tanügyi bizottság jelentésének 11-ik pontjában beterjeszti véleményes javaslatát, az egyetemes közgyűléshez bírálat, illetőleg engedélyezés végett benyújtott tankönyvekről.
