Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17

III. FÜGGELÉK. Véleményes jelentés a budapesti ág. hitv. ev. főgimnázium mennyiségtani tanításának módszerét illetőleg. A budapesti Deák-téri ág. hitv. evang. testvéregyházak képviselőtestülete, mint a budapesti ág. hitv. evangelikus főgimnázium fentartóhatósága Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök úr útján 1908. évi decz. 21-én felterjesztést intézett az egyetemes tanügyi bizottsághoz, melyben egyrészt bejelenti, hogy említett főgimnáziumban engedélyt adott a mathematika tanárainak arra, hogy a mennyiségtant ideiglenesen az egyetemes tanügyi bizottság hozzájárulása reményében a külföldön már meghonosított módszer alkalmazásával tanítsák, másrészt pedig azt a kérelmet intézi az egyetemes tanügyi bizottsághoz: Kegyeskedjék engedélyt adni arra, hogy főgimnáziumában a mathematika továbbra is ezen módszer szerint taníttassék. Hogy az egyetemes tanügyi bizottság a most alkalmazott módszer mibenlétéről tudomást szerezhessen, a fentartóhatóság felterjesztéséhez mellékelte a mathematika tanárainak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz intézett memorandumát is. A középiskolai mennyiségtani oktatás terén újabban megindult reformtörekvések — szakítva a Mocznik-féle tankönyvek alapján meghonosodott módszerrel — új alapra fektetik a tanítást, azt alaposabbá, könnyebbé és sikeressebbé akarják tenni, szorosabbá az algebra és geometria közötti kölcsönös viszonyt s mindkettő tételeinek és igazságainak alkalmazásával a gyakorlati élet nyújtotta feladatok megoldására felakarják kelteni a tanulókérdeklődését és demonstrálni akarják az abstrakt studiumnak hasznát a gyakorlati életben. Ezen reformtörekvések, melyek Francziaországban már győzedelmeskedtek és Németországban is gyorsan tért hódítottak, az utolsó években a mi szakköreinket is élénken foglalkoztatják. Rátz és Mikola tanár urak felterjesztése egyik örvendetes megnyilatkozása az általános didaktikai irányzatnak. Törekvésük nem a tanügyi kormány által megállapított és gimnáziumainkra, mint államilag segélyezett középiskolákra is kötelező tantervnek megváltoztatását, hanem csak azt czélozza, hogy a tantervben kitűzött czél jobban és könnyebben megközelíttessék az által, hogy nagyobb súlyt fektetnek a szemléltetésre, a grafikus módszerre, a függvények elméletére és alkalmazására, hogy megismertetik az ifjúsággal a defferenczial- és integrálszámításnak legelső elemeit azért, hogy azok segítségével számos fizikai és mathematikai feladatnak megoldásához könnyen és biztosan jussanak. Minthogy az általános tanterv a középiskolai oktatás minden fokán a megkövetelt ismereteknek csupán minimális keretét állapítja meg, melynek részletes kijelölése, a tananyagnak szabatos csoportosítása a helyi tantervnek képezi faladatát; minthogy a tanítás menetének részletes megállapítása a tanári testületnek képezi feladatát ; minthogy a kúpszeletek analitikai tárgyalása a függvények bővebb ismertetése és alkalmazása, minthogy a grafikus módszernek, valamint az integrál- és defferencziál-számítás elemeinek behozatala a helyi tanterv és tanmódszer intencziójával összeegyeztethető ; minthogy a főgimnázium az állami tantervben előírt anyagot az egyes osztályokban egész terjedelmében elvégzi ; minthogy a fentjelzett módszertani újítást a mennyiségtani oktatás intenzivebbé tételét és e mellett megkönnyítését, a tanulók munkakedvének növelését és az előírt tananyagnak a tanórán való elsajátítását czélozza, minthogy a grafikus módszer a tanulónak csupán iskolai mukásságát veszi igénybe és nem házimunkát ró reá; 18