Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17

63 esperesnek, ez utóbbi pedig tegyen jelentést a püspöknek, kinek feladata lesz a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium útján szorgalmazni, hogy a kath. lelkész által jogellenesen megkeresztelt gyermek állami születési anyakönyvében a gyermek törvényes vallása kitüntettessék. 6. A lelkész látogassa meg szorgalmasan vegyes házasságban élő híveit és tájékozódjék az iránt, milyen a gyermekek vallásos nevelése és megfelel-e az a hazai törvény kívánalmainak. Ha azt tapasztalja, hogy oly gyermeket, a mely a törvény szerint a protestáns vallásban nevelendő, a szülők nem ebben, hanem más vallásban nevelik, illetve az iskolában más vallási hitoktató leczkéit hallgatják vagy más vallású templomba járnak, iparkodjék a szülőket szeretetteljes rábeszéléssel a törvény megtartására rábírni és ha ez nem sikerülne, jelentse fel az esetet az illetékes, iskola igazgatójánál, szükség esetén a tanfelügyelőnél, ha pedig ezeknél nem találna orvoslást, tegyen erről jelentést az esperesnek, a ki a püspökhöz tegyen felterjesztést. 7. Ügyeljenek a lelkészek arra, hogy az elkeresztelt tanköteles gyermek iskolai beiratásoknál ne a róm. kath. lelkész által kiállított keresztlevél, hanem az állami anyakönyvi kivonat alapján Írattassanak be. 8. A lelkészek és hitoktatók igyekezzenek úgy a tanköteles, mint a serdülő mindkét nemű ifjúság szívében a vallásos érzelmeket, az egyház iránti hűséget, a protestáns önérzetet és öntudatot minél erősebben megszilárdítani. E czélból nagy gondot fordítsanak a lelkiismeretes hitoktatásra, a növendék ifjúság templomba járására, keresztyén ifjúsági egyesületekben, konfirmáltak egyesületében, missziói egyesületekben a vallásos kegyességemelése, az ősök dicső példájának felmutatása által az eszményekért könnyen lelkesülő ifjúság gondolat- és kedélyvilágának minél erősebb érzelmi kötelékkel az egyházhoz és annak intézményeihez való csatolására. A lelkész és hitoktató ezenkívül már a konfirmácziói oktatásnál ébressze az erős hitfelekezeti öntudatot a fiatal nemzedékben. Továbbá a templomi katekizácziónál vésse be a fiatalok szívébe az egyházhoz való hűséges ragaszkodást és a vegyes házasságok esetén követendő magatartásra oktassa ki őket. Végül a szószéki beszédekben is intézzen időről-időre intő szót, főkép a szülőkhöz, hogy vegyes házasságok esetében gyermeküket ballépésektől óvják. 9. Minden protestáns lelkész, mihelyt egy születési anyakönyvi kivonatot házasságkötés czéljára kiad, hivatalból értesíteni köteles azon protestáns gyülekezet lelkészét, a melynek kebelében az illető protestáns jegyes él, vagy a melyhez a házasságot kötő fél lakhelye, illetőleg a házasságkötés helye — mint leány- vagy fiókegyház vagy szórvány — beosztva van. 10. Mivel egyházunk hívei közül igen sokan megbánják később, hogy gyermekeiket más vallásra Ígérték át, e miatt nagy lelkifurdalást éreznek és mindenképen igyekeznének elkövetett hibájukat jóvátenni, a lelkésznek kötelessége ily esetekben őket felvilágosítani, hogy botlásukat mikép tehetik jóvá az 1894. XXXII. t.-cz. 34. §-a által meghatározott módon, vagyis az által, hogy a katholikus félnek a protestáns vallásra való áttérése folytán a házasság egyvallásúvá lesz, s hassanak oda, hogy ezzel a jogukkal lehetőleg gyermekük hetedik életévének betöltése előtt éljenek. 11. A gyermekek vallására nézve kötött szerződés kelte és hogy előnyünkre vagy hátrányunkra köttetett, a jegyzet rovatában a házassági anyakönyvbe is bevezetendő. 12. Az egyház kormányzatában is legyen a lelkésznek szerve, a mely segédkezet nyújt neki a vegyes házasságoknál beállható lelkikényszer elhárításánál. Ez az által történjék, hogy az egyház minden presbytere kötelességének tartsa saját hatáskörében közreműködni, hogy híveinek kitérések és térítvények által egyházunkat ne károsítsák. Minden tervbe vett vegyes házassági eset a lelkésznek azonnal bejelentendő. 13. Ha olyan vegyes vallású jegyesek fordulnak esketés végett az evangelikus lelkészhez, a kiket a róm. kath. plébános azért nem adhat össze, mert közöttük valamely — a róm. katholikus egyház kánonaiba ütköző — akadály forog fenn, a mely az evangelikus egyház joga szerint nem képez akadályt és az ily házasuló felek, daczára annak, hogy az egyházunk jótéteményeit igénybe venni akarják, a gyermekek vallására nézve a róm. katholikus egyház javára egyességet kötöttek és ezen lépésüket megmásítani, illetve jóvátenni nem akarják: az evangelikus lelkész jogosítva van az ily felektől a templomban való egyházi esketést megtagadni. Erre a házasulok a lelkész által jó eleve tigyelmeztetendők. Ilyen esetekre az 1895. évi jegyzőkönyv 65. pontjában foglalt utasítás 4. §-a hatálylyal nem bír. 14. Távolabb eső leány- és fiók-gyülekezetekben a gondnok és egyházfi kötelessége minden vegyes házassági eljegyzésről a lelkészt azonnal értesíteni, a ki az ügyben a viszonyokhoz mérten nyomban intézkedik. 15. A szórványokban, a hol a veszély ugyanis a legnagyobb, a vegyes házasságok baján legjobban úgy lehet • segíteni, ha a lelkész oda is időről-időre ellátogatván, magának megbízható embert keres, a ki őt a vegyes házassági eljegyzésekről értesíti és 19*