Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17
? 3 a főváros különleges viszonyaira való tekintettel készített s az egyházkerület útján felter- 88—91 jesztett külön vallásoktatási tantervet, mely az összes iskolatípusok számára külön-külön terveket foglal magába, s a melyre nézve az a tanügyi bizottságnak a javaslata, hogy ezen külön vallásoktatási tantervnek a középiskolai vallásoktatásra vonatkozó része az 1. pont alatt említett bizottságnak adassék ki, a többi részének Budapesten kisérletképen leendő fokozatos életbeléptetésére pedig a pesti magyar egyháznak engedély adassék. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadja, s ennek folytán határozatilag kimondja, hogy 1. a) az elemi népiskolák számára készített utasításokban a tananyag minimumának és a beérkezett vélemények alapján szükségesnek mutatkozó javításoknak és pótlásoknak megállapítására Kaczián János tanügyi bizottsági tag elnöklete alatt bizottságot alakít, s felhívja az egyházkerületi elnökségeket, hogy a bizottság tagjaiul kerületenként két-két megbízottat, még pedig egy lelkészt és egy tanítót küldjenek ki; b) felhívja a tanítóképző-intézetek számára készített utasítások szerzőjét, hogy a beérkezett véleményeket figyelembe véve, a szükséges javításokat az utasításokba illessze be, s azokat újból terjessze fel ; c) a középiskolák számára készült utasítások végleges megállapítását a a tanterv revíziójával köti össze, s ezen munkálatok foganatosítására Bancsó Antal elnöklete alatt, Mayer Endre, Adorján Ferencz, Bereczky Sándor, Frenyó Lajos, Hetvényi Lajos, dr. Szigethy Lajos, Hamrák Béla, Holch Ottó és dr. Masznyik Endre tagokból álló bizottságot küld ki. 2. A pesti magyar egyház által saját iskolái számára készített külön utasításnak a középiskolai tanításra vonatkozó részét az egyetemes közgyűlés tanulmányozás végett a fentebb megalakított bizottságnak adja ki ; a többi részére nézve pedig engedélyt ad a pesti magyar egyháznak, hogy azt iskoláiban kisérletképen fokozatosan életbe léptethesse. 89. (K.) Ugyanazon jelentés 2-ik pontjában a tanügyi bizottság a bányai egyházkerületnek azon indítványát, hogy a különböző fokú iskolák tanításának ellenőrzésére egyházi főigazgatói állás, illetőleg tanfelügyelői állások szerveztessenek, a zsinati bizottsághoz kéri utasíttatni. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadja és az indítványt a zsinati bizottsághoz teszi át. 90. (K.) Ugyanazon jelentés 4-ik pontjában, utalással a mult évi jegyzőkönyv 76-ik pontjára, felsorolja a tanügyi bizottság az Egyházi Alkotmány 189. § a) pontja értelmében jóváhagyás végett felterjesztett helyi iskolai szabályrendeleteket és véleményt ad azok elfogadására nézve. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatához hozzájárul és határozatilag kimondja, hogy : 1. nem fogadja el a rozsnyói leányiskola szabályrendeletét, a kőszegi leányiskola szervezeti szabályzatát és rendtartását, a pozsonyi elemi iskolák, a felsőlövői tanintézetek és a szarvasi tanítóképző-intézet szabályrendeleteit, hanem a felterjesztőknek visszaadja azzal az utasítással, hogy az előadói javaslat értelmében dolgozzák át és újra terjesszék fel; 2. jóváhagyja az iglói főgimnázium szabályrendeletét azzal a stiláris módosítással, hogy az „iskolai felügyelő" az egész szabályrendeleten keresztül egyházi és iskolai másodfelügyelőnek neveztessék s hogy a 16. szakasz b) pontjában ez a mondat: „határoz az iskola felekezeti jellege felett", ezzel helyettesíttessék : „őrködik az iskola felekezeti jellegének fentartása felett"; jóváhagyja továbbá a rákoskeresztúri elemi iskola, a rozsnyói kerületi árvaház, a rozsnyói főgimnázium, a nyíregyházi főgimnázium, a késmárki főgimnázium és a békéscsabai Rudolf-főgimnázium szabályrendeleteit. 91. (K.) Ugyanazon jelentés 5-ik pontjában, a tanügyi bizottság bejelenti, hogy a soproni liczeum, a selmeczbányai liczeum, az eperjesi kollégiumi főgimnázium, az iglói főgimnázium, valamint a békéscsabai Rudolf-főgimnázium az évi segély felemelése tárgyában az állammal új szerződést kívánnak kötni ; a pozsonyi és a bonyhádi gimnáziumok pedig engedélyt kérnek arra, hogy az államsegély felemelését kérelmezhessék. A bizottság, minthogy az állami hozzájárulás a fentartási költség 50 perczentjét egyik szerződésben sem éri el s a többi feltétel sem ütközik az autonómiába, a soproni liczeum, a selmeczbányai liczeum, az eperjesi kollégiumi főgimnázium, az iglói főgimnázium és a békéscsabai Rudolf-főgimnázium szerződését jóváhagyásra ajánlja, rámutat mégis arra, hogy az iglói szerződés egyik pontja kiköti, hogy ha az igazgató már két czikluson át hivataloskodott megszakítás nélkül és mint igazgató megy nyugdíjba, tiszteletdíja nyugdíjába beszámíttassák; továbbá arra is, hogy ezen segélyezett iskolákban a tandíj a maximális állami 6*
