Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1908. október 7
12 44—45- Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 57. §-a a községi elemi iskolákra nézve kimondja, hogy minden hitfelekezet gyermekeinek hit- és erkölcstani oktatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni. A törvény 80. §-a pedig megállapítja a közoktatásügyi miniszternek ama jogát és tisztét, hogy a szükséghez képest tisztán államköltségen állítson népoktatási tanintézeteket, melyek a szóban lévő törvény 23—78. §-aiban megszabott módon szervezendők. Ez értelemben tehát az állami elemi iskolák hit- és erkölcstani oktatására is a törvényt szigorúan alkalmazva, ama álláspont irányadó, melyet az 57. § a községi elemi iskolákra nézve tartalmaz. A törvény ily értelmű rendelkezésem mellett is, méltányosságból, a rendelkezésemre álló anyagi eszközök határain belül bizonyos tiszteletdíjazásban igyekszem részesíteni az állami népiskolákban működő hitoktatókat. A tiszteletdíjak mértéke általános gyakorlatban levő kulcs szerint állapíttatik meg minden egyes esetben. Az általános gyakorlat egyik irányelve, hogy oly hitoktatóknak, a kik tíznél kevesebb tanulót oktatnak, tiszteletdíj nem engedélyeztetik. Noha a rendelkezésemre álló fedezet szűk mértéke a megszorító szempont alkalmazását általánosságban szükségessé teszi, még sem zárkózom el az elől, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben, tíznél kevesebb tanuló oktatásáért is — a mennyiben a fedezet megengedi — tárczám terhére hitoktatói tiszteletdíj állapíttassék meg. A középiskolákban a tiszteletdíj mértékének megállapítása ezidőszerint fedezeti szempontokból nem történhetik a középiskolai tanárok fizetésének arányában. Erre nézve egyelőre a gyakorlatban már megállapított kulcsot kell fenntartanom, melyet a rendelkezésre álló fedezet szerint kellett meghatározni. Nem zárkózom el azonban annak elismerése elől, hogy az a kérdés, mely minden egyházat egyaránt érdekel, mihelyt a körülmények engedik, a méltányosságnak megfelelő új megoldást igényel. Budapesten, 1908. évi január hó 27-én. Apponyi. Tudomásul szolgál. 44. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 22-ik pontjánál tárgyaltattak a négy egyházkerületnek felterjesztései, a papi fizetések rendezése tárgyában. A közgyűlés a jogügyi bizottság javaslatához képest a felterjesztéseket a kormánynyal folytatandó tárgyalásoknál való figyelembevétel ezéljából átteszi a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottsághoz. 45. (B.) A m. évi jegyzőkönyv 23. pontjával kapcsolatban jelenti a tanügyi bizottság jegyzőkönyvének 14. pontjában, hogy az előbb idézett jegyzőkönyvi pontban foglalt felhívásnak az egyházkerületek oly" módon feleltek meg, hogy a bányai egyházkerület a dunántúli egyházkerületnek a mult évben' beterjesztett emlékiratához hasonló emlékiratot nyújtott be, mely emlékiratok mindegyike beható részletességgel ismerteti és bírálja az 1907. évi XXVII. t.-cz. és az annak végrehajtásáról szóló 76.000/1907. sz. utasításnak autonómiánkra nézve sérelmes intézkedéseit. A dunáninneni egyházkerület rövid jegyzőkönyvi pont alakjában szorgalmazni kívánja az országgyűlés képviselőházához a mult évi egyet, közgyűlés jegyzőkönyvének 14. pontja alapján benyújtott kérvény elintézését. A tiszai egyházkerület végül beterjesztette a kebelébe tartozó egyházmegyék nyilatkozatait s egyúttal több konkrét sérelem orvoslása iránt beérkezett kérvényt, illetve ügyiratot terjeszt fel az egyetemes gyűléshez érdemleges elintézés végett. Mindezeknek az iratoknak alapján a tanügyi bizottság megállapítja, hogy az idézett törvényt és a reá vonatkozó utasítást az egyházkerületek három irányban tartják sérelmesnek, ú. m.: 1. A törvény 35. §-a sérti az 1848. XX. t.-cz.-ben kimondott jogegyenlőség és viszonosság elvét, a mennyiben a hitfelekezeti iskolákban működő szerzetesrendi tanítókat különleges elbírálásban részesíti. — 2. Úgy a törvény, mint az utasítás sérti az országos törvényekben és egyházi alkotmányunkban biztosított önkormányzati szabadságunkat. — 3. Az állam anyagi támogatása fejében elviselhetetlen terheket ró iskolát fenntartó testületeinkre. Ezután a jelentés után a tanügyi bizottság beterjeszti és ismerteti az ügy elintézésére vonatkozó javaslatát, melyhez a kormányhoz intézendő felterjesztésnek tervezetét is csatolja. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság jelentését tudomásul veszi és beterjesztett javaslatát magáévá téve, annak értelmében a következő határozatokat hozza: Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy az 1907. XXVII. t.-cz. és az annak végrehajtá_sára vonatkozó, 76.000/1907. sz. miniszteri rendelettel kiadott utasításnak a jogegyenlőség és viszonosság elveit sértő, valamint autonómiánkat indokolatlanul megszorító intézkedéseit, a törvény életbeléptetése óta szerzett és az egyházkerületek előterjesztéseiből is kivilágló tapasztalatok alapján sérelmesnek tartja, ennélfogva a mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 14. pontja alatt hozott határozatát fenntartja és az e határozat alapján az országgyűlés képviselőházához intézett kérvény elintézésének nyilvántartását, illetve szorgalmazását határozza.
