Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1907. október 23
39 A mi Méltóságod nagybecsű előterjesztésében a zsinati törvények 74. §-ra való utalást 87—91. illeti, erre nézve legyen szabad tisztelettel megjegyeznem, hogy a zsinati törvények e §-a a lelkészi jövedelemnek az 1898. évi XIV. t.-cz. alapján adott állami kiegészítése tekintetében csakis az állami törvény rendelkezéseinek korlátai közt érvényesülhet. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1907 február hó 26. A miniszter helyett: Tóth, államtitkár. Az egyetemes közgyűlés a mult évi közgyűlésből tett felterjesztésre érkezett választ tudomásul veszi. 88. (Gy.) A Hrabovszky Zsigmond-féle alapítványt kezelő bizottság jelentését a következőkben terjeszti elő : 1. Gondnok által bemutatott 1906. évi számadás szerint az alapítványi tőke 1905. év végén 202,428 kor. 27 fillér 1906. évi szaporodás 6,255 „ 53 „ és így az 1906. év végén kitett . . . . 208,683 kor. 80 fillért. Ezen számadást átvizsgáltuk, az egyes tételeket a mellékletekkel összehasonlítva, rendben találtuk, minek folytán fenntartván a kimutatott s az egyetemes pénztárban őrzött értékeknek az egyetemes számvevőszék részéről való megvizsgálását, Bendl Henrik alapítványi gondnoknak az 1906-iki számadási évre a felmentvényt kiadtuk. 2. Hrabovszky Istvánnak, a felsőlövői ág. hitv. ev. főgimnázium III. oszt. tanulójának, valamint Hrabovszky Miklósnak, a felsőlövői főgimnázium Il-ik oszt, tanulójának, miután bizonyítványaik az alapítványi szabályoknak megfeleltek, az 1906—1907. tanévre a 600 — 600 koronás ösztöndíjat kiadtuk. Tudomásul szolgál. 89. (Gy.) Az előző ponttal kapcsolatban a jogügyi bizottság azt véleményezi, hogy a Hrabovszky Zsigmond-féle alapítványt kezelő bizottságnak jogában áll a kamatjövedelem keretén belől az ösztöndíjat belátása szerint felemelni, vagy leszállítani, köteles azonban arról az egyetemes közgyűlésnek jelentést tenni. Az egyetemes közgyűlés a jogügyi bizottság indítványát magáévá tévén, azt határozattá emeli. 90. (G.) A mult évi jegyzőkönyv 74. pontjánál a lelkészképesítő vizsgálatokról a püspökök jelentik, hogy lelkészi felavatást nyertek : a) a dunáninneni egyházkerületben : Lichner János, Boor Péter, Karaszka János, MaljárikPál; b) a dunántúli egyházkerületben : Ihász László, Ihász Mihály, Balikó Lajos, Hauszmann Károly Sándor, Dörmer Frigyes, Péter Sándor, Ebenspanger Károly Sándor és Jakab Iván ; c) a bányai egyházkerületben : Wallrabenstein Jakab, Lányi Alfréd, Mandl György, Huszágh Gyula, Székely András, Jeszenszky János, Dienes Gyula, Zathureczky László, Becker Mihály, Kelló Gusztáv, Szimonidesz Lajos; d) a tiszai egyházkerületben : Fábry Viktor és Vrablicza Béla. E jelentést a közgyűlés tudomásul veszi. 91. (H.) Olvastatik az egyetemes gyámintézet következő jelentése: A magyarhoni e. e. e. gyámintézet 47. évi közgyűlését folyó évi Szentmihály hava 29-én nagy és fényes hallgatóság jelenlétében Győrött tartotta. A gyűlés jelentőségét nagyban emelte, hogy néhai boldogemlékezetű Báró Radvánszky Béla egyetemes gyámintézeti világi elnök helyébe nagyméltóságú dr. Láng Lajos valóságos belső titkos tanácsos e helyen lett nagy remények közt hivatalba iktatva, ki is székfoglaló beszédében mélyreható fejtegetéssel a gyámintézet jövőjének képét megható vonásokkal, eleven színekkel gyönyörűen rajzolta meg, mire a közgyűlés elhatározta, hogy a remek beszéd az egész országban három nyelven kinyomatva minél szélesebb körben terjesztessék. Megható jelenetekben más tekintetben sem volt hiány ezen a gyűlésen. — Már gyűlést megelőzőleg szept. 28-án este a magyarhoni e. e. e. gyámintézet a Luthertársasággal közösen oly sikerült vallásos estélyt reúdezett, hogy emléke sokáig fenn fog maradni Győr városában. — Maga a közgyűlés elejétől végig mély nyomokat hagyott maga után. — De legmeghatóbb volt még is az a ritka szép, egyházias jellegű jelenet, mikor az elnöki fényes beiktatás után a vallás csodás örömétől, az isteni lélek erejétől meghatva a győri gyülekezet kicsinye, nagyja odajárult az áldozati oltár elé, és lerakta a maga jókedvű ajándékát a gyámintézet czéljaira. S ezen egyház- és vallásszeretetre valló, tiszteletet parancsoló áldozatkészségével megbűvölte a rokonlelkeket, úgy, hogy azok is hasonló cselekedetre ragadtattak. — Begyűlt ez alkalommal: a győri gyülekezettől 200 korona, a helyi gydmintézettől úrvacsorai szentedények, a konfirmandusoktól keresztelő kánná és medencze, a győri középiskolába járó evang. if jaktól díszbiblia, a győri egyházmegyei gyámintézettől úrvacsorai kehely és ostyatartó betegek gyóntatására. — Gyurátz püspök 120 koronát adott, dr. Rátz Zoltánné 100, Gerö Mihály 50, a rákospalotai gyülekezet 100, Ihász Lajos egyházkerületi felügyelő 125 koronát. Utóbbi „Kar say-emlék"-re a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnél. Az elnöki jelentések során megható mozzanat volt az is, hogy dr. Borbély József budapesti vasúti főorvos, kevéssel halála előtt 5000 koronát bocsátott a gyámintézet rendel15*
