Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7

42 79-85. kezelése az egyetemes ügyész kezében maradjon, ki is kijelentette, hogy a ház keze­lését ügyészi minőségében továbbra is díjtalanul elvállalja mindaddig, míg a köz­igazgatási költségek fedezésére szolgáló állami segély a tisztviselők fizetésének ren­dezésére módot és fedezetet nein nyújt. 80. (H.) A mult évi jegyzőkönyv 73. pontjánál, a melyben a bécsi békekötés három­százados évfordulójának megünneplése s az ünnep napján offertorium tartása elrendeltetett, a gyámintézeti Bocskay-emlékalapítvány javára, jelentik a püspökök a következőket: 1. A tiszai egyházkerület összes egyházközségeiben megtartatott 1906 május 20-án a bécsi békekötés s Bocskaynak három­százados emlékünnepe s offertoriumképen befolyt . . . 1,331 kor. 96 fill. 2. A dunáninneni kerületben befolyt az ünnepély napján az offertoriumból 1,348 „ 75 „ 3. A bányai kerületben — miután a turóczi egyházmegye egy fillérrel sem járult az emlékalapítványhoz — befolyt . . 1,152 „ 58 „ 4. A dunántúli kerületben befolyt az ünnepély napján áldozat­képen (a győri gyülekezet ezen emlékalapra 10 évre szóló­lag évenként 50 koronát ajánlott fel s ez évi illetékét le is fizette) 1,681 „ 52 „ így befolyt a Bocskay gyámintézeti emlékalapítványra összesen 5,514 kor. 81 fill, mely összeg a gyámintézeti pénztárba be lett szolgáltatva. Tudomásul vétetik. 81. (L.) Tárgyaltatott a söjtöri evang. egyháztagoknak a söjtöri róm. kath. templom építési és fentartási költségeinek hozzájárulásban való elmarasztaltatásuk miatt a dunántúli egyházkerület által felterjesztett panasza és sérelmi ügye. Miután a kegy urasági viszonyból kifolyó és a protestáns vallású lakosokat a kath. egyház javára terhelő szolgáltatások fentartása nem egyeztethető össze az 1848. évi XX. t.-cz. 2. §-ában kimondott egyenlőségi elvvel, ezen sérelmi panasz illetékes elintézés végett áttétetik az egyházunkat s a magyar református egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottsághoz. 82. (L.) Tárgyaltatott Tófej és Söjtör egyházközségek híveinek a r. kath. iskola czéljaira való megadóztatása miatti sérelmi ügye. Miután az 1790/91. évi XXVI. t.-cz. 2. §-a szerint az evangélikusok semmi szín alatt nem kötelezhetők arra, hogy a róm. kath. vallású iskola építési költsé­geihez hozzájáruljanak es az a körülmény, hogy a hozzájárulást nem közvetlenül a r. kath. egyház, hanem annak érdekében a politikai község követeli és hajtja be, a törvény megsértése mentségeül nem szolgálhat, a közigazgatási bíróság azon érve­lése pedig, hogy a tófeji iskola nem tekinthető róm. kath. vallású iskolának, el nem fogadható azért, mert a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1904. évi 29,343. sz. alatt kelt rendelete szerint ezen iskola r. kath. iskolának van elismerve és r. kath. iskolaszék felügyelete alatt áll, kétségtelenül egyike azon vallásügyi sérelmek­nek forog fenn, a melyeket orvosolni a törvényhozás van hivatva, miért is az egye­temes közgyűlés ezen ügyet illetékes elintézés végett az egyházunkat és a református egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottsághoz teszi át. Egyúttal felkéri az egyetemes ügyészt, hogy az érdekelt egyházközségeket további maguktartására nézve jogi tanácscsal ellátni szíveskedjék. 83. (L.) Tárgyaltatott a bányai ág. hitv. evang. egyházkerület idei közgyűlése jegyző­könyvének 13. pontja, mely szerint sérelmesnek találja a közoktatási miniszternek 77092/905. számú rendeletét, melylyel a baptista felekezet törvényesen elismert felekezetnek nyilváníttatott és az ezen felekezetbe való átlépés megengedtetett, miért is javasolja, hogy a vallásügyi kor­mányhoz tiltakozó felterjesztés intéztessék. Az egyetemes gyűlés a protestantizmus szabadelvű felfogásával és a vallás­szabadság tiszteletével nem tartja megegyeztethetőnek a más vallásfelekezetek iránti türelmetlenséget és habár felekezeti szempontból fájlalja, hogy a baptista vallás ter­jedése által egyházunk hátrányt szenvedhet, elvi szempontból nem járulhat ahhoz, hogy a baptistáknak mint vallásfelekezetnek elismerése ellen tiltakozzék. 84. (L.) Tárgyaltatott a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület idei közgyűlése jegy­zőkönyvének 31. pontja, a melyben sérelemként panaszolja, hogy a tiszai kerületben egynémely hitoktatói állami tiszteletdíj indokolatlanul le lett szállítva. Az egyetemes gyűlés a panaszos sérelem orvoslása végett a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztés intézését határozta el. 85- (L.) Tárgyaltatott a nógrádi egyházmegye panasza, a mely szerint a nézsai r. kath. lelkész özv. Cservenák Jánosné gyermekeit a törvényes formaságok figyelmen kívül hagyásával vette fel a róm. kath. egyház kötelékébe.

Next

/
Thumbnails
Contents