Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7
18 40-44. ségi bizonyítvány kiadásának a kormányképviselő részéről történhető megtagadása esetén, erről azonnal tegyenek jelentést az egyetemes tanügyi bizottság elnökségének. A tanügyi bizottság azon kérelme, hogy az iskolalátogatás költségeinek fedezése czéljából évi 1200 kor. átalány bocsáttassék rendelkezésére, áttétetik véleményadás végett az egyetemes pénzügyi bizottsághoz. A mi pedig a tanárok mellékfoglalkozásáról kivánt kimutatást s az érettségi bizonyítvány kiadásának megtagadása esetén teendő jelentést illeti, mivel erre vonatkozólag az iskolai bizottságokról szóló szabályrendelet szerkezetileg nem szabatos s így a végrehajtás kételyekbe s nehézségekbe ütközik: a közgyűlés mielőtt ez utóbbi két javaslatra nézve érdemleges határozatot hozna, felhívja a tanügyi bizottságot, hogy az érintett szabályrendeletnek az egyetemes tanügyi bizottság hatáskörét tárgyazó részét revízió alá vegye s a szerkezetnek világossá tételére vonatkozó javaslatát a jövő évi közgyűléshez beterjeszsze. 41. (G) A tanügyi bizottsági jelentés 2. pontja szerint az új vallástanítási tanterv immár elkészült és életbe lépett. A használandó tankönyvekre vonatkozólag a tanügyi bizottságnak az a véleménye, hogy átmenetileg használhatók mindazok az engedélyezett tankönyvek, melyek eddig használatban voltak; új, a tantervhez teljesen hozzáilleszkedő vallástani kézi könyvek készítésére nézve pedig a bizottság, nem akarván tankönyv-monopoliumot teremteni, mellőzendőnek tartja a pályázatot és a megbízást, de az írók saját kezdeményezésétől, nyílt verseny útján várja az új tankönyveket; mely várakozásában ha netán csalódnék, legkésőbb két év leforgása alatt újabb javaslatot fog tenni az egyetemes közgyűlésnek. A tanügyi bizottságnak az eddig engedélyezett és használatban levő vallástani tankönyvek további használatára, valamint a szabadon készítendő újak elvárására vonatkozó javaslata helyeseltetvén, elfogadtatott. 42. (G.) A tanügyi bizottság jelentésének 3. pontjában a tiszai egyházkerület felterjesztésében foglalt azon kívánságot, hogy a nem evang. iskolába járó tanulók vallástanítására külön tanterv és megfelelő tankönyvek készíttessenek s hogy az egyetemes gyűlés az evang. ifjúság kezébe való imádságos könyvről és vallásos lapról gondoskodjék, szükségtelennek tartja s újat e tekintetben is az írók vállalkozásától és kezdeményezésétől vár. Ezen véleményt a közgyűlés határozatilag elfogadja. 43. (G.) A tanügyi bizottsági jelentés 4. pontja szerint, a tiszai egyházkerület arra kéri az egyetemes közgyűlést, intézzen felterjesztést a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, az állami iskolai gondnokságok, illetve a községi iskolaszékek részére kiadott Utasítás 38. és 45. §-ának megváltoztatása, illetőleg a kisebb, egy napos szünetek kérdésének, az 1848. évi XX. t.-cz. 2. §-a értelmében, a vallásfelekezetek közötti viszonosságnak és egyenlőségnek megfelelő rendezése iránt. — Miután a hivatkozott Utasításokban a szóban forgó szünetek kérdése az egy-egy felekezethez tartozó tanulók számarányának alapján van rendezve, s miután a tiszai egyházkerület által felemlített brassói eset is tanúsítja, hogy a minisztériumban megvan a hajlandóság egyes sérelmes esetek orvoslására: a tanügyi bizottság nem látja szükségesnek e tárgyban a felterjesztést s elegendőnek véli, ha a netán felmerülő sérelem orvoslása iránt esetről-esetre megtétetnek a lépések. A közgyűlés a tanügyi bizottság ezen javaslatához hozzájárul s kimondja, hogy az iskolai szünnapok tárgyában a tiszai egyházkerület által indítványozott felterjesztést nem tartja szükségesnek. 44. (G.) A tanügyi bizottsági jelentés 5. pontja két-két könyvbiráló egybehangzó ítélete alapján nem tartja engedélyezhetőnek : 1. egy névtelen szerzőnek Modorban, 1905-ben megjelent tót nyelvű Kátéját; 2. Placsko Istvánnak Szarvason, 1901-ben megjelent tót nyelvű Konfirmácziói tankönyvét; 3. Kottler Ottónak Confirmandenbüchlein czímű kéziratos munkáját. Ellenben engedélyezésre ajánlja a bizottság a kedvező szakbirálatok alapján : Raffay Sándornak „Az evang. népiskolai vallástanítás módszertana. Budapest, 1906." czímű füzetét, tanítóképző-intézetek növendékei és tanítók számára, figyelmébe ajánlván a szerzőnek a bírálat észrevételeit; továbbá a Blázy-féle Kátét, mely a mult évi egyetemes gyűlés határozata értelmében átdolgozva küldetett be bírálatra. Minthogy a konfirmácziói oktatás czéljára 1904-ben engedélyezett s ugyanazon évi egyetemes gyűlési jegyzőkönyv függelékében czímeik szerint közölt könyvek jegyzékéből kimaradtak, abba utólag beiktatni kéri a bizottság: Bognár Endre „Hit és Elet", valamint Sztehló András „Evang. Ker. Vallástan" czímű könyvét és ugyanennek német fordítását. A közgyűlés az engedélyezésre nem ajánlott tankönyvekre vonatkozó javaslatot határozat erejére emeli ; ellenben ugyancsak a tanügyi bizottság ajánlata alapján Raffay Sándornak „Az evang. népiskolai vallástanítás módszertana. Budapest, 1906." czímű müvét s az átdolgozott Blázy-féle Kátét közhasználatra engedélyezi; egyszersmind pedig az engedélyezett konfirmácziói tankönyvek jegyzékéből kimaradt : Bognár Endre „Hit és Élet" s Sztehló András „Evang. Ker. Vallástan" czímű könyvét s az utóbbinak német fordítását a közgyűlési jegyzőkönyv függelékeként kinyomatandó jegyzékben pótlólag felvenni rendeli.
