Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1905. november 8
51 d) javaslatot készít a fegyelmi szabályrendeletről s azon időnként teendő változtatásokról (törv. 18. és 38. §.) ; é) érettségi vizsgálatoknál a kormányképviselő általi bizonyítvány megtagadás esetén, eszközli a vizsgálatot s határoz a bizonyítvány kiadása vagy megtagadása iránt s határozatát felterjesztés végett az egyetemes felügyelőhöz teszi át; f) véleményezi, hogy a tanárok vállalhatnak-e oly tisztséget vagy megbízást, mely őket tanári hivatásuk betöltésében akadályozhatná (törv. 32. §.) ; g) államsegély iránti tárgyalásoknál közreműködik s ügyel az 1883. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 10. és az 1884. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 14. pontjaiban foglalt feltételek megtartására. A segélyezési ügy az ő útján, általa tüzetes vélemény kíséretében terjesztendő az egyetemes gyűlés elé; h) gyűjti s összeállítja a statisztikai adatokat, mi végre az iskolai jelentések hozzá beküldendők ; i) őrködik, hogy az 1883. évi 30. t.-cz. 71. §-ában és 1868-iki fentartott törvények s gyakorlat semmiben sérelmet ne szenvedjen s ha ilyet tapasztalna, az egyetemes felügyelőnek bejelenti. 10. A tanügyi bizottság a felsőbb iskolákra nézve figyelemmel kiséri azok állapotát, viszonyait, összeállítja s földolgozza a statisztikai adatokat, a szükségesnek vélt intézkedésekre nézve javaslatokat készít. 11. A tanügyi bizottság az egyetemes közgyűlésnek működéséről, a tanügy állásáról, az összes iskoláknak állapotáról, viszonyairól és pedig külön az elemi, külön a közép és külön a felsőbb iskolákról évenként jelentést tesz. 12. A tanügyi bizottság két szakosztályban, szükség esetén a két szakosztály teljes ülésében működik. A szakosztályok egyike az elemi, másika a többi iskolák ügyeit tárgyalja. 13. A szakosztályi üléseknél, ha az elnök vagy helyettese akadályozva vannak a megjelenésben, vagy hasonló eset a bizottság jegyzőjére nézve áll elő, a jelenlevők az illető ülés tartamára elnököt s jegyzőt választanak. 14. A tanügyet általában érdeklő ügyek, valamint az évi jelentés, mindenkor a bizottság teljes ülésében tárgyalandók, úgyszintén azon ügyek, melyeket a szakosztály a teljes ülés elé utal, vagy melynél a teljes ülés a szakosztályt csak véleményadásra szólítja fel. 15. A szakosztály elé tartozó ügyek, a körülményekhez képest, teljes ülésben is tárgyalhatók. 16. Az évi jelentés tervének elkészítése s a statisztikai adatok gyűjtése s feldolgozasa a bizottsági jegyző feladata. 17. Ha a bizottsági jegyző állása megüresedik, jegyzőt a legközelebbi egyetemes gyűlésig, az elnök helyettesít. 18 A statisztikai adatok, eljárásához szükséges felvilágosítások és felebbezések tekintetében a bizottság a püspökök útján érintkezik ; egyebekben előterjesztéseit, kérelmeit az egyetemes felügyelőhöz intézi. B) Az egyetemes eg} rház tanügjá bizottságának szervezete. 31. §. A tanügyi bizottság tagjai: az egyetemes közgyűlés által 6 évre választott elnök, alelnök, jegyző és évenként választott 20 tag, úgy hogy minden egyházkerületre legalább két-két tag jusson. C) Az egyetemes eg3^ház főiskolai bizottságának szervezete. 32. §. Az egyetemes theologiai akadémiai bizottság. A három theologiai akadémiának az 1904. évben megállapított theologiai tanügyi szervezettel egyező egységes főhatósági kormányzatával a tényleg már működő egyetemes theologiai akadémiai bizottság bizatik meg. E végből a bizottság kiegészíttetik a soproni és az eperjesi egyetemes theologiai akadémiák igazgatóival (dékán) s e két akadémia tanári karai által választott egy-egy tanártaggal. A pozsonyi egyetemes theologiai akadémia belügyeit az egyetemes theol. akadémiai bizottság továbbra is ugyanazon szervezetében intézi, melyet az egyházegyetem és a pozsonyi egyházközség közt, fennálló szerződés megállapított (1904. egyetemes gyűlési jegyzőkönyv I. Függelék 88. és 89. §§.) 13*
