Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1905. november 8
35 záradékában a vallás- és közoktatásügyi kormány az alapítvány jövedelmének felhasználását 75—77. feltüntető számadási kivonatok évenkinti felterjesztését kiköti és a tőkének ingatlanokba való befektetését eltiltja; végül, hogy a belügyminiszter a Kehrn Károly és Kehrn Antal Sándorféle alapítványról kiállított alapító-leveleket az egyházi felsőbb hatóság elkerülésével az alispánság útján közvetlenül az érdekelt kőszegi gyülekezethez küldte vissza. — E bejelentésekkel kapcsolatban előterjeszti az egyetemes ügyész, hogy a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság e sérelmek miatt a kormányhoz felterjesztés intézését határozta el. Az egyetemes közgyűlés a közös bizottság intézkedését tudomásul véve, felhívja az egyházkerületeket, hogy az alapító-levelek kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztését és az alapítványi jövedelmek hovafordítására vonatkozó számadások felterjesztését tagadják meg és sürgős esetekben a Zs. T. 127. §-ában foglalt elvek figyelemben tartásával járjanak el. 76. (L.) Fölvétetett a dunántúli egyházkerület folyó évi közgyűlése jegyzőkönyvének 166. pontja, melylyel az egyházkerület intézkedés tételét kéri, hogy az alapítványokról szóló szabályrendeletről úgy a magas kormány, mint a felsőbb bíróságok tudomást vegyenek. Az egyetemes közgyűlés elhatározza, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztés intéztessék, melyben utalva arra, hogy habár az autonom hatáskörünkben a Zs. T. alapján alkotott egyetemes szabályrendelet az alapítványokról nemcsak a mult évi közgyűlési jegyzőkönyvvel, hanem a Prónay Elek és Bálint Mihály-féle ügyekben 13,423/904. és 17,768/904. sz. a. kelt miniszteri leiratokban foglalt felhívásra még külön is fel lett terjesztve, mihez képest e szabályrendelet létezéséről a kormánynak már tudomással kell bírnia, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a közalapítványi ügyigazgatóság és felsőbb bíróságaink e szabályrendelet létezését teljesen ignorálják, miért is, midőn erre figyelmét felhívjuk, felkérjük, hogy a joghatályba lépett szabályrendeletet nemcsak a közalapítványi ügyigazgatósággal, hanem az igazságügyminiszterrel és a felsőbb bíróságokkal is tudomásulvétel végett közölni szíveskedjék. 77. (Gr.) A mult évi jegyzőkönyv 79. pontjánál felvétetett az egyetemes nyugdíjintézet állapotáról az ügyvivő következő jelentése : 1. Az egyetemes nyugdíjintézet pénztárának 1904. évi deczember 31-én lezárt számadása szerint bevétel volt: járulékok és oífertóriumokból 114,106 kor. 60 fill., kamatokból 31,988 kor. 36 fill., házbér 7 1 0-e 4073 kor. 72 fill., összesen 150,168 kor. 68 fill. Kiadás volt: kezelés és igazgatási költség 1387 kor. 30 fill., özvegyek és árvák díjaira 23,983 kor. 98 fill., tőkésítésre, mint évi maradvány 124,797 kor. 40 fill , összesen 150,168 kor. 68 fill. A nyugdíjintézet alaptőkéje 1904. évi deczember 31-én volt: záloglevelekben 788,400 kor., üllői-úti 24. sz. ház 3/ i 0 része értékében 124,718 kor. 28 fill., takarékpénztári betét 70,721 kor., összesen 983,839 kor. 28 fill. 2. A folyó évre előírt járulékszámlák szerint befizetni tartozik : a) Egyetemes közalap 48,096 kor. fill b) Dunáninneni egyházkerület .... 14,965 il 30 H c) Dunántúli „ .... 14,469 H 75 H d) Bányai „ .... 16,424 5? 32 H e) Tiszai „ .... 17,608 11 12 il f) Pozsonyi egyetemes theol. akadémia . 2,244 11 — H Összesen .... 113,807 kor. 49 fill. Ennek következtében a nyugdíjintézet alaptőkéje már a folyó, vagyis a nyugdíjintézet fennállásának nyolczadik évében nemcsak elérte, hanem mintegy 100,000 kor.-val meghaladja az egymillió koronát. — Ez az első millió olyan eredmény, melyet a nyugdíjintézet simán, az ügymenet fennakadása s kényszereszköz alkalmazása nélkül érte el, s mely biztató kilátást nyújt arra, hogy a nyugdíjintézet mathematikai mérlegének két év múlva bekövetkező revíziójánál, a nyugdíjintézettel szemben megnyilatkozott óhajok, a lehetőség szerint teljesíthetők lesznek. 3. A folyó évre előírt járulékok összegében, mint hátralék szerepel: a dunáninneniben 551 kor. 22 fill., a dunántúliban 117 kor. 43 fill., a bányaiban 1049 kor. 60 fill., a tiszaiban 2041 kor. 96 fill. Ez utóbbi összeg tehát nagyobb, mint a többi három kerületé együttvéve. E hátralékok nagy része az év folyamán befizettetett, a többi pedig a kongruából törlesztetik. 4. Ellátási díjat élvező özvegy ez idő szerint van 72, árva 47, ezen felül öt családbeli szülőtlen árva 11. A nyugdíjintézet fennállása óta meghalt 4 özvegy. — Egy özvegyet a bizottság az ellátási díjra való jogosultságtól elesettnek nyilvánított, a szabályrendelet 18. §-ának a) és f) pontjai alapján azért, mert női magaviselete következtében nem volt tekinthető olyan házastársnak, a kit férje jogán az egyetemes nyugdíjintézet részéről az özvegyi ellátási díj megilletne. 13*
