Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1904. november 9
47 ványok összeírását elrendelni, és arról gondoskodni, hogy ezen összeírás mielőbb 112 megtörténjék. A foganatosított összeírás alapján a létező alapítványok a püspök által ezen szabályrendelet 23. pontja értelmében vezetett alapítványi könyvbe^bevezetendők. 41. §. A püspökök kötelesek arról gondoskodni, hogy a jelen szabályrendeletben az alapítványok elfogadására, az alapítólevelek kiállítására, nyilvántartására, kovafordítására, elhelyezésére, kezelésére és ellenőrzésére előírt rendelkezések a® létező alapítványokra nézve is jelen szabályrendelet hatályba lépésétől számított 3 éven belül végrehajtassanak. 42. §. Az egyetemes közgyűlés a már létező alapítványok rendbeszedésénél a jelen szabályrendelet 32. pontja alól az alapítványi hatóság kérelmére a alapítvány teljes biztosításának feltétele mellett teljes vagy időleges felmentést adhat. 43. §. A jelen szabály endelet 1905. évi október 1-én lép hatályba. A püspökök utasíttatnak, hogy a szabályrendelet életbeléptetéséről idejekorán gondoskodjanak. * * * A szabályrendelet a fenti szövegben véglegesen megállapíttatván, az egyetemes közgyűlés Sztehló Kornél egyetemes ügyésznek a szabályrendeleti javaslat elkészítéseért köszönetét és elismerését fejezi ki. Egyúttal elrendeli az egyetemes közgyűlés, hogy a zsinati törvények hatályba lépte óta eddig alkotott összes egyetemes szabályrendeletek, valamint az egyetemes közgyűlésnek a zsinati törvények életbe lépte előtt hozott és a zsinati törvények ellenkező határozmányai által hatályon kívül nem helyezett azon határozatai, a melyek akár az egyetemes egyházat kötelező elvi jelentőséggel bírnak, akár az egyetemes egyházat kötelező utasításokat foglalnak magukban, összegyűjtetvén, a zsinati törvények alakjában 1200 példányban kinyomattassanak és önköltségi áron egyházaink és egyesek rendelkezésére bocsáttassanak. Az e részben szükséges intézkedések megtételével Dr. Zsigmondy Jenő egyetemes főjegyző bizatik meg. 113. (Zs.) Poszvék Sándor egyetemes főjegyző a jelen jegyzőkönyv 91. pontja alatt kapott utasítás folytán bemutatja és a gyűlés asztalára leteszi a dunáninneni, dunántúli és a tiszai egyházkerületek egyházi adózási viszonyaira vonatkozó részletes adatokat és kéri azokat dr. Zsigmondy Jenő egyetemes főjegyzőnek, mint a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött közös bizottság előadójának azzal kiadni, hogy a bányai egyházkerületből hiányzó adatokat ő.közvetlenül szerezze be a bányakerületi püspök útján. Az egyetemes közgyűlés tudomásul véve, hogy a három egyházkerületre vonatkozó adatok együtt vannak, azokat az' 1 indítványhoz képest dr. Zsigmondy Jenő egyetemes főjegyzőnek a közös bizottság elé terjesztés czéljából kiadja és őt megbízza, hogy a hiányzó bányakerületi adatokat is a püspök útján szerezze meg. 114. (Zs.) Felolvastatott a jelen jegyzőkönyv 7. pontja alatt kiküldött zsinati bizottság jegyzőkönyve, a mely szerint a bizottság kifejtvén, hogy az 1848 : XX. t -cz. végrehajtása ügyében érkezett miniszterelnöki leiratban szükségesnek jelzett jog- és rendszabályok megalkotása miatt a zsinat sürgős egybehívásátj szükségesnek nem tartja, miután ily szabályok alkotása az egyetemes közgyűlés hatáskörébe tartozik, egy egyetemes adóalap létesítése érdekében határozati javaslatot terjeszt elő, bejelentvén, hogy a maga kebeléből előadókat küldött ki oly czélból, hogy a zsinati törvények anyagát tanulmányozva, tegyenek jelentést a bizottságnak arról, vájjon egyáltalán és mily irányban tartják szükségesnek a zsinati törvények módosítását és e czélból a zsinat egybehívását Az 1848: XX. t.-czikkben lefektetett elvek megvalósítása . tárgyában a magyarhoni két protestáns egyház közös bizottsága útján a m. kir. kormányhoz emlékiratot nyújtván be, a magyar királyi miniszterelnök 4972/M. E. I. szám alatt Budapesten 1894. évi október hó 20-án kelt leiratában foglalt nyilatkozat szerint, a magyar királyi kormány készségét jelenti ki az 1848: XX. t.-cz. 3-ik §-a alapján felhozott anyagi igények kielégítését az országpénzügyi helyzetére való tekintettel foganatosítani és első sorban az egyháztagokon nyugvó elviselhetetlenül súlyos adóteher könnyítése czéljából a fentemlített emlékiratban jelzett módon és arányokban a törvényhozástól megfelelő állami segélyt kieszközölni, illetőleg gondoskodni arról, hogy egy ily tartalmú törvényjavaslat terjesztessék az országgyűlés elé. E segély kieszközlése és megadásának egyik feltételeként jeleztetetfc az is, hogy a két protestáns felekezet illetékes testületei által megalkottassanak azon 12*
