Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1903. november 11

54 alább is elégséges bizonyítvány alapján a következő osztályba felvehetők, de kötelesek a különbözeti tárgyakból, ha ilyenek volnának, minden esetre pedig a magyar nyelvből, Magyarország földrajzából és a magyar történetből osztályonként vizsgát tenni. Ugyanez áll a horvát-szlavon és bosnyák középiskolákból átlépő tanulókra is. 46. A felvételi vizsgálatokért szintén külön díj jár, melynek összegét és felosztásmódját hasonlóképen a fentartó testület állapítja meg. A 42. §. végső passzusának rendelkezése itt is épségben marad. 47. §. Évközben más intézetből jövő tanuló a tanári testület határozata alapján csak a változás okainak igazolása és elbocsátó bizonyítvány felmutatása mellett vehető fel. A felvételt megtagadó határozat ellen a felekezeti főhatósághoz lehet folyamodni. 48. §. Az iskolai évet az igazgató az általa a tanári testülettel egyetértőleg meghatározott napon nyitja meg, mely alkalommal a tanulókhoz buzdító s gimnáziumi feladatuk s teendőik felől felvilágosító szavakat intéz. Ugyanezen alkalommal olvastatnak fel az iskolai törvények (1. 30. §.) s diktáltatik le osztályonként a megállapított órarend. 49. §. Az órarend megállapításánál tekintetbe veendő: 1. hogy a nehezebb tantárgyak lehetőleg a délelőtti órákra essenek ; 2. hogy a tanulók ideje oly módon legyen beosztva, hogy a délutáni feladatokra elkészülhessenek, s hogy az előírt játékokra is maradjon megfelelő idejük. Az órarendet a didaktikai szempontok sérelme nélkül, a tanárok méltányos óhajtásait is lehetőség szerint figyelembe véve, az igazgató készíti vagy készítteti s az évnyitó értekezleten terjeszti elő. 50. §. Az iskolai év a tanulmányi rend szempontjából két félévre oszlik, ú. m. az első és második félévre; az első szeptember 1-től január végéig, a második február 1-től június hó végéig tart. Ezen időszakok eredménye a tanulóknak osztályzati jegyeiben nyer kifejezést, melyek az első félévre vonatkozólag értesítők alakjában, melyek bizonyítványokul nem szolgálhatnak, a második félévre, illetőleg az egész iskolai évre vonatkozólag rendszeresen kiállított bizonyítványokban közöltetnek az érdekelt szülőkkel, illetőleg adatnak ki az egyes tanulóknak. 51. §. Hogy az első félévi, valamint az egész évi tanulmányi eredmény lehetőleg biztosítva legyen s hogy a szülők is minél gyorsabban értesülhessenek fiaik tanulmányi előmeneteléről, a tanári testület legalább két ellenőrző tanácskozást tart, és pedig a karácsonyi és húsvéti szünnapok előtt, melyeken az összes tanulók tanulmányi és erkölcsi haladását megbeszéli s a hanyagoknak s a magaviselet tekintetében kifogás alá esőknek szülőit erről értesíti, külön is megnevezve azon tantárgyakat, melyben az egyik vagy másik tanuló elégtelen előmenetelt tanúsít. Ilv értelemben vett értesítés különben a szükséghez képest a rendes havi értekezletekből is küldhető, melyeknek a tanulók tanulmányi és erkölcsi állapotát figyelemmel kisérni szintén egyik lényegesebb feladata. Az ily részleges értesítéseket, valamint az első félév végén kiadott s az összes tantárgyakról szóló osztályzatokat magukban foglaló értesítőket a szülők vagy helyetteseik a láttamozás után visszaküldeni tartoznak. 52. §. Az iskolai év végén az egész tananyag tüzetes átismétlése és összefoglalása után az egyes osztályokban nyilvános záróvizsgálatok — censurák — tartatnak, melyeken mint vizsgálók a szaktanár és a vizsgálati rend szerint kirendelt censor van jelen, a ki a tanulók feleleteire adott calculusait a censuraívbe vezeti be, melybe a szaktanár az általa proponált osztályzatot, az első félév végén nyert osztályzati jegygyei együtt, már megelőzőleg beírta. Ezen jegyzékből állapíttatik meg azután a bizonyítványba bejegyzendő végosztályzat. Ha a végosztályzat megállapításánál a szaktanár és censor között nézeteltérés merülne fel, a szaktanárnak a tanuló egész évi munkásságán alapuló véleménye döntő. Ugyanezen szempont irányadó a magaviseleti osztályzat megállapításánál, melynél kell, hogy az osztályfőnek legyen legtöbb befolyása, mivel növendékeit ő neki kell legjobban ismernie. Hogy azonban úgy az igazgatónak, mint a tanári testületnek a felelősségből természetszerűleg folyó ellenőrzési joga is érvényre juthasson, a censurák befejeztével osztályozó értekezlet tartandó, melyen a tanulóknak az összes tantárgyakból kapott osztályzatai véglegesen megállapíttatnak s az osztályozás körül netán mutatkozó feltűnő jelenségek megbeszéltetnek. 53. §. Az előmenetel jelzésére a jeles, jó, elégséges, elégtelen, a magaviselet jelzésére a jó, szabályszerű, keuésbbé szabályszerű és rossz érdemjegyek használandók. A két utolsó magaviseleti érdemjegyet a bizonyítványban röviden meg kell okolni. A tanártestület általános ítélete a következő lehet: felsőbb osztályba íelléphet; javító vizsgálatot tehet ; a felekezeti főhatóság engedélyével javíthat ; osztályismétlésre utasíttatik: az osztályt többé nem ismételheti.