Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1903. november 11
F U G G E L E K. A magyarországi ág. hitv. ev. gimnáziumok rendtartása. ELSŐ RÉSZ. A tanári testületről. 1. §. A gimnáziumban rendes tanárokul csak oly feddhetlen előéletű ág. h. evangélikus, szükség esetén ev. református, a magyar nyelvet tökéletesen bíró magyar honpolgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek s első sorban azon tanszakra, melyre oklevelük szól. Oklevelet még nem nyert, de legalább már szakvizsgálatot tett tanárjelöltek csak helyettes tanárokul alkalmazhatók oly feltétellel, hogy három év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék, különben állásukban meg nem hagyatnak. A vallástanárok vagy a lelkészek, vagy oly férfiak sorából választandók. kik a középiskolai vallástanári vizsgálatot letették. A tanárokat a fentartó hatóság választja ; a választásnál a tanári testületnek ajánlati joga van; a hol a tanároknak a választásnál szavazati joguk is van, az ott ezután is fentartandó. (E. A. 198. §.) Az államilag segélyezett gimnáziumokban, a tanárok alkalmazásánál az államsegélyi szerződésekben foglalt határozatok irányadók. 2. §. A nyolcz osztályú teljes gimnáziumban a tanárok száma a más felekezetű vallástanárokon, a szépírás, a torna, s a nem rendes tárgyak tanítóin kívül, az igazgatót is beleértve, legalább 11, a hatosztályúban legalább 8, a négyosztályúban legalább 6. A görögpótló tárgyak tanítása és párhuzamos osztályok létesítése a létszámot aránylagosan fokozza. 3. §. A nyolczosztályú teljes gimnáziumban az igazgató heti 10, a szaktanár 18, a rajztanár 20 óránál, a nem teljes gimnáziumban az igazgató 15, a szaktanár 18 óránál többre nem kötelezhető. Az ezen felül vállalt órák külön díjazandók. Az óratöbbletek s a hosszabb helyettesítések díjazásának mértékét a fentartó hatóság helyi szabályzatban állapítja meg. Az igazgató heti óráinak száma 10, illetőleg 15-nél, a szaktanároké 25, a rajztanáré 28-nál több, huzamosabb ideig tartó helyettesítés, vagy óratöbblet vállalása esetében sem lehet. 4. §. A tanárok az állásukkal járó összes kötelességeket pontosan és lelkiismeretesen tartoznak teljesíteni. 5. §. A tanárok kötelességteljesítése s egész működése felett a közvetlen felügyelet a fentartó hatóságot illeti, mely jogot az iskolai szervezetben megjelölt fórumok (iskolai bizottság) közbejöttével gyakorolja. (189. §. b). A tanárok fegyelmi ügyeinek elbírálására és elintézésére nézve pedig a zsinati törvényeknek ide vonatkozó intézkedései irányadók. 6. §. A gimnázium élén az igazgató áll, kit a fentartó testület a rendes tanárok közül, hat évre szótöbbséggel választ, mely idő letelte után újra választható. Minthogy az iskola érdeke kívánja, hogy az igazgató tisztét oly egyén viselje, kit a tanárok többsége is óhajt, az igazgató választásánál a tanári testületet szintén ajánlási jog illeti meg; hol pedig a fentartó testület az igazgatót addi^ is a tanári testülettel egyetemben választotta, ott ez az eljárás továbbra is fentartandó. 7. §. Az igazgató kötelességei: 1. Az illetékes hatóság határozatait végrehajtani, illetőleg végrehajtatni. 2. Az iskolai helyiségek rendbentartásáról gondoskodni. 3. Az iskolai törvényeket humánus módon, részrehajlatlan igazsággal végrehajtani. 4. A tanterv megtartására s a használt tankönyvek megfelelő voltára felügyelni. 5. A tanítás folytonosságát és összhangzatosságát ellenőrizni s a tanárok tevékenységét folytonos figyelemmel kisérni. 6. Az intézetben a tanári testülettel együtt a hazafias érzelmet és protestáns evangéliumi szellemet fejleszteni, őrizni és ápolni, és minden eltérést ez irányban meggátolni. 7. A fentartó testületet az 12*
