Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1902. október 1
10 24. 23. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyve 28. pontja kapcsán jelenti az egyetemes ügyész, hogy néh. Nikodém János per alatt levő végrendeletének ügye még függőben van. A közgyűlés e jelentést tudomásul veszi. 24. (G.) Tárgyaltatott a tanügyi bizottság következő évi jelentése: 1. A tanügyi bizottságot ez év folyamán nagyérdemű elnökének, dr. Győry Eleknek elhalálozásával súlyos veszteség érte. A bizottság másodelnöke a f. évi szeptember 20-án tartott ülésen kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunytról, méltatván kiváló érdemeit, melyeket hosszú időn át lankadatlan s igazi evangéliumi buzgósággal végzett nagyarányú munkásságával szerzett magának egyházunk s különösen tanügyünk szolgálatában. A tanügyi bizottság elhunyt elnökének érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette, s tisztelettel kéri az egyetemes gyűlést, hogv az elnöki szék betöltéséről gondoskodni méltóztassék. 2. A tanügyi rendszer kérdése ez idő szerint így áll: Az elemi oktatás rendszerére és tantervére nézve ez ideig csupán egy egyházkerület, a dunántúli, terjesztette be javaslatát, a tanítóképzők egységes szervezésére az 1900. évi egyetemes gyűlés (jkv. 26. és 32. p.) külön bizottságot küldvén ki, az ide vágó felterjesztések, névszerint a soproni tanítóképző szervezete és rendtartása, úgy annak lanterve és gyakorló iskolai rendtartása áttétettek a nevezett bizottsághoz ; a középiskolák számára külön tantervet készíteni ez idő szerint nem szükséges, miután állami segélyben részesülvén, szerződés kötelezi őket az állami tanterv követésére, a középiskolai rendtartást pedig a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 29. pontja értelmében a négy kerület javaslatainak alapján a kiküldött kisbizottság kidolgozta, a tanügyi bizottság pontról-pontra tárgyalta, szövegét megállapította s a közoktatási bizottsághoz felterjesztette. 3. A dunáninneni egyházkerület által felterjesztett középiskolai pragmatikára nézve a részletesen megokolt szakvélemény alapján a tanügyi bizottság javasolja: az egyetemes gyűlés ezt a szabályrendeletet ne hagyja jóvá, mert oly intézkedéseket is foglal magábaimelyek a zsinati törvény rendelkezése szerint az egyetemes közgyűlés hatáskörébe tartoznak és olyanokat is, melyek az iskolafentartó testületek autonom jogköréből el nem vonhatók. Hívja fel a dunáninneni kerületet, hogy a zsinati törvény 199. §-ának megfelelően, az iskolafen tartó testületek meghallgatásával oly szabályrendeletet alkosson, mely kizárólag az iskolafentartó testületek jogi viszonyát a tanári (esetleg tanítói) karhoz szabályozza. Fontosnak tartja a bizottság a sorrendre nézve azt is, hogy első sorban az egyetemes közgyűlés állapítsa meg a tanügyi rendszerre, főképen az iskolabizottságokra vonatkozó szabályrendeletét, csak azután kerülhet a sor a szolgálati viszonyok szabályozására. 4. Kapcsolatosan a középiskolai rendtartás tárgyalásával indítvány alakjában felmerült az az eszme, hogy középiskoláink kormányzatának szervezetébe illesztessék bele egy egyetemes főigazgatói állás. A tanügyi bizottság nem idegenkedik az eszmétől, de miután gyakorlati kivitele szorosan összefügg az iskolai bizottságokról szóló szabályrendelettel, azt javasolja, adja ki az egyetemes gyűlés az indítványt figyelembe vétel végett a közoktatási bizottságnak, mely az iskolai bizottságok szervezésével most foglalkozik. 5. A confirmatiói oktatásra vonatkozólag, miután mind a négy kerület véleménye czélszerűnek ítéli, indítványozzuk: a tanügyi bizottságnak az 1899. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 28. pontjában foglalt indítványát méltóztassék határozattá emelni. 6. Az iskolai Kis Biblia szerkesztésére nézve a tanügyi bizottság a csatolt szakvélemény alapján a következőket javasolja: a) a szerkesztendő Kis Biblia az iskolák minden fokozatán, az elemitől a középiskoláig, használható legyen ; b) mind az ó-, mind az új-szövetségre kiterjeszkedjék; c) terjedelme ne legyen nagyobb 600 garmond nyomású oldalnál (octav); d) egyes részletek az apokrifus könyvekből is felvétessenek; e) a közkézen forgó Károlyi-féle magyar szöveg használandó, úgy hogy némi kisebb javítás a kifejezéseken meg legyen engedve ; f) a szöveg két kolumnásan nyomassék, a részek és a versek számoztassanak, mint a bibliában; g) az oldalok alján kisebb terjedelmű magyarázatok adhatók, köztük azon szentírási szakaszok megjelölése, melyeket az egyház az egyes ünnepekre olvasásra és magyarázásra kijelölt, valamint azok az ó-szövetségi helyek, melyeket az újszövetség idéz; h) a könyv szabad verseny útján készüljön.
