Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1901. november 13

29 egész lelkészi javadalmat azért nem élvezhetik, mivel elődjük a javadalom egy részere való ft(i. jogosultsággal szabályszerűen nyugdíjaztatott. Egy-egy segéd-lelkészre, illetőleg lelkészre évi ötszáz (500) koronánál, illetőleg annak a megfelelő időszakra eső részénél több föl nem számítható. Ezen átalányösszegről hozzám minden év végével okmányolt számadás mutatandó be; az esetleges maradványösszeg pedig, ugyanezen czélra, a jövő évre átvihető. Minthogy pedig ezen átalányösszeget a másolatban idezárt rendeletemmel a budapesti IX-ik ker. m. kir. állampénztárnál a f. 1900. évre egyidejűleg utalványoztam, a f. évben e czimen felmerült szükséglet ezen átalányösszegből fedezendő, a mult 1899. évben pedig az ideiglenes jövedelmi kiegészítés során e czímén már kifizetett összegeket hajlandó vagyok az illetők nyugtájával elszámoltnak tekinteni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1900. deczember 20. Wlassics. 22332. sz. Méltóságos Báró, Felügyelő Úr! Az 1898. évi XIV. t.-cz alapján jövedelem-kiegészítésre jogosult lelkészek mellé alkalmazott segédlelkészek, a lelkészi özvegyek és a javadalom egy részének terhére nyugdíjazott lelkészek 1901. évi átalányának utalványozása tárgyában a bpesti IX. ker. m. kir. állampénztárhoz egyidejűleg az / alatt másolatban idezárt rendeletet intéztem. Miről Méltóságodat, tudomás és további szíves intézkedés végett, van szerencsém tisztelettel értesíteni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1901. márczius 20-án. Wlassics. Ezzel kapcsolatban felolvastatott az egyetemes pénzügyi bizottság ez ügyben tett következő előterjesztése és javaslata: A pénzügyi bizottság 1901. évi márczius 13-án tartott ülése jegyzőkönyvének 1. pontjában foglalt felhívás folytán az u. n. segédlelkészi congruára vonatkozólag a, szükségletet a következőkben mutatják ki a püspökök az 1900. és 1901. évekre: a) a dunáninneni egyházkerület részéről : Margócsy József losonczi lelkész 1900. és 1901. évekre . 500 korona. Bucsek Gyula podluzsányi lelkész 1901. évre 500 „ a mely utóbbi összeget az egyetemes felügyelő már ki is utalványozta. Krizsán János sulyói lelkész részére . . . ' 500 „ Lastják András f.-zellei lelkész részére 500 „ Smicl Mihály bokodi lelkész részére .... ... 500 „ b) a dunántúli egyházkerület részéről : Borbély Sándor dabronyi lelkész részére 1900/1901. évekre 500 „ Hafenscher Károly sárvári lelkész részére 500 „ Matisz Jánosz sikátori lelkész részére 500 „ Szalay Ferencz várpalotai lelkész részére 500 „ c) a tiszai egyházkerület részéről csak az 1901. évre: Czehner Pál szkálnoki lelkész részére 500 korona. Langkoffer Károly gömöri lelkész részére 500 „ d) a bányai egyházkerület részéről, még eddig bejelentés nem történt. A bizottság javasolja, hogy az 1900. évi államsegélyből a dunáninneni kerületnek 500 korona, a tiszainak 500 kor., az 1901. évi államsegélyből a dunáninneninek a már utalványozotton felül 2000 korona, a dunántúlinak 2000 korona, a tiszainak ] 000 korona utalványoztassék, a fenmaradó összeg pedig később beálló szükséglet fedezésére tartalékul visszatartassék; 1902. évtől kezdve pedig a 8000 korona évi államsegély a 4 egyházkerület között egyenlően megosztassék. Az egyetemes közgyűlés a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak valóban égető szükséget pótló elhatározását elismeréssel tudomásul veszi; az egyetemes pénzügyi bizottságnak javaslatához képest az 1900. és 1901. évi segélyösszegekből a bizottság által felsorolt lelkészi állások mellett alkalmazott segédlelkészek részére azon időre, a míg segédlelkészek valósággal alkalmazva vannak, a kért összegeket az illető egyházkerületi elnökségek kezeihez kiutalványozza, az ezúttal kiosztásra nem került összeget későbbi szükséglet fedezésére tartalékba helyezni rendeli és kimondja, hogy az államtól e czímén nyert évi segélyösszeg a négy egyházkerület közt lehetőleg egyenlően osztandó meg, úgy azonban, hogy a hol ily állások betöltve nincsenek, az illető kerületre eső összeg nem fog kiutalványoztatni, hanem vagy későbbi szükséglet fedezésére tartalékba helyeztetni, vagy más kerületekben levő ily szükségletekre fordíttatni. — Végül felhatalmazza az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelőt, hogy ily segélyezésre szoruló új segédlelkészi állásoknak, az egyházkerületi elnökségek jóváhagyásával történt szervezése esetében, az illető egyházkerületi elnökség előterjesztése alapján a szükséges, de évi 500 koronát meg nem haladható segélyösszeget esetről-esetre kiutalványozhassa,