Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1901. november 13
18 3(>. Az érettségi vizsgálathoz ez iskolai évben első ízben jelentkezett összesen 471 tanuló, kik közül minden írásbeli dolgozatát legalább elégséges eredménynyel elkészítette 401, elégtelen írásbeli dolgozat alapján ismétlő vizsgára utasíttatott 11. A szóbeli vizsgához bocsáttatott 453. Ezek közül a vizsgát megállotta: jelesen 65 (14*3%), jól 111 (24*5°/ 0), egyszerűen 215 (47*5%), összesen 391 tanuló (86-3%). Megbukott 62 (a vizsgázók 13'7%-a), még pedig javítóra utasíttatott 52 (11*5%), ismétlő vizsgálatra utasíttatott 10 (2*2°/o). Javító vizsgálatra jelentkezett 23, megállotta 23. Ismétlő vizsgálatra jelentkezett 21, letette 15. Az összes vizsgázottak közül, kik a vizsgát sikerrel megállották (391+23+15=429), pályát választott: theologiait 48 (11'3%), philologiait 43 (10%), jogit 93 (21-7%), orvosit 28 (6-6%), mérnökit 31 (7*3%), építészit 3 (0-7%), gazdaságit 30 (6*9%), erdészetit 11 (2*6«7o), bányászatit 6 (1-4%), gyógyszerészetit 4 (0*9 7o), alsóbb hivatalnokit 75 (17'5%), katonait 37 (8-6%), kereskedelmit 2 (0-4%), művészit 11 (2*5%), bizonytalanul eltávozott 7 (1*6%). Az első ízben az érettségihez bocsátottak közül a VIII. osztályt ez iskolai évben végezte 442, egy megelőző évben 7, magántanuló volt 4. Középiskoláinkban ez iskolai évben működött összesen 285 tanár. Ezek közül volt: rendes 152 (53*3%), helyettes 35 (12*3%), csakis vallástant tanító az intézetnél alkalmazott 14 (4*97o), bejáró vallástanító 44 (15*4%), más rendes tárgyat tanító bejáró óraadó 5 (1'7%), csakis tornát tanító 12 (4*3%), csakis rendkívüli tárgyat tanító 23 (8*l°/o). A rendes tárgyat (vallástantól eltekintve) tanítók a magyar nyelvet mind tökéletesen bírták. A tanárok képesítését tekintve volt: a rendes tanárok közül állami oklevele 106-nak, felekezeti oklevele 34-nek, a középiskolai törvény 29. §-a alapján el volt ismerve 12. A helyettesek közül volt: okleveles 7, nem okleveles 28. A bejáró óraadók és tornatanítók közül : okleveles 40, nem okleveles 5. A rendes tárgyat tanító bejáró óraadók közül: okleveles 11, nem okleveles 1. Volt ennélfogva a rendes tárgyat (vallástantól eltekintve) tanítók köziil: okleveles 166 (81*3%), nem okleveles 38 (18*7%)- A tanári fizetés iskolák szerint 2200—3600 korona között ingadozik, a helyettes tanároké 1600—2400 korona között. Az igazgatóknak és a rendes tanároknak tényleg kifizetett összegnek átlagát véve, volt a rendes tanár fizetése 3807 korona. A helyettes tanárok fizetése átlag 1445 korona volt. A középiskolák czéljaira szolgált összesen 583 helyiség. Ezek közül volt: osztályvagy tanterem 133, természetrajzi terem 29, természettani terem 30, vegyészeti 6, rajzterem 19, téli torna 15, könyvtári 31, tanári szoba 20, igazgatói iroda 17, földrajzi terem 2, múzeumi terem 1. A 13 tápintézetnek czéljaira szolgált 63, egy internátusnak 21 helyiség. Egyéb helyiségek száma 196. A tanítási eszközöket tekintve, volt az állattanhoz fali ábrákban 1132, állatokban 55,639; a növénytanhoz fali képekben 1726, növényekben 56,958; az ásványtanhoz minta és fali kép 3928, ásvány 34,763; a természettanhoz fali kép 267, eszköz 5483; a vegytanhoz vegyszer 3089, eszköz 2321; a földrajzhoz térkép 1409, földgömb 77, egyéb 1040; a 16 éremgyűjteményben volt 43,579 darab; a 16 történelmi és philologiai gyűjteményben 3596 db. Van továbbá a szabadkézi rajzhoz: minta 14,085, gypsz-minta 888; a mértani rajzhoz: minta 2809, modell 540, eszköz 663; a testgyakorlathoz a teremben 3423, a, szabadban 613 eszköz. A könyvtárak állapotát tekintve volt : a tanári könyvtárakban önálló szakmunka 91,027 mű (151,183 kötet); tudományos folyóirat 1677 mű (12,515 kötet); vegyes 29,391 mű (44,241 darab). Az ifjúsági könyvtárakban volt 4338 tankönyv és 37,418 ifjúsági olvasmány. A tanulók segélyezését illetőleg 14 tápintézet ellátott 1338 tanulót (tehát a nyilvános tanulók 26'9%-át). Az internátusban volt 65 tanuló. Intézeti ösztöndíjas volt 465, külső ösztöndíjas volt 97, jutalmazott 259, segélyezett 657 tanuló. A középiskolák vagyonának teljes összege 8.429,566 korona (a tavalyihoz képest 161,430 korona gyarapodás). Ezen vagyont képezi: saját ház becsértéke 2.556,573 korona; a középiskola tulajdonát képező egyéb ingatlanok becsértéke 792,583 korona; tőkepénzek, alapítványok, értékpapirok becsértéke 3.525,074 korona; ingatlan ösztöndíj-alap 110,941 korona; ösztöndíj-alap tőkéi 415,889 korona; a segélyalap ingatlanainak a becsértéke 16,000 korona; a segélyalap tőkéi 344,090 korona; intézeti fölszerelések 565,794 korona; egyéb vagyon 102,622 korona. A középiskolák ez évi jövedelme 1.423,407 korona (89,315 koronával több, mint a megelőző évben). Származott pedig ezen jövedelem : az intézetek saját házának béregyenértéke 114,880 korona (8*l7o), az ingatlanok jövedelme 35,744 korona (2.67o), tőkepénzek jövedelme 156,043 kor. (10*9%), az állampénztárból 459,904 kor. (32'4%), a vallási országos alapokból 800 korona, városi segély 21.546 korona (l'67o), egyházi segély 99,331 korona (6*9%), bejáró hitoktatók intézeti jövedelme 8609 korona (0*6%), rendkívüli tanárok intézeti jövedelme 5532 korona (0*47o); felvételi díjakból befolyt 45,593 korona (3*2%), tandíjakból 304,599 korona (21*4%), adományokból 24,788 korona (l*77o), vegyesek 92,855 korona (6*5 7 o) ; ingatlan ösztöndíj-alapokból 1938 korona (0*17o), az ösztöndíj-alapok tőkéiből 16,279 korona (1*27o), ingatlan segélyalapokból 2636 korona (0*27o), segélyalap tőkéiből 22,125 korona (1*5%). Másnemű idegen ösztöndíjakból 5979 korona (0*47o), másnemű esetleges segélyből 4226 korona (0*37o). Ezen jövedelmek összege 1.423,407 korona.
