Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7

53 23. §. A tíz évi időtartamra megállapított járulékok módosítása a tíz évi időtartamon belül csak azon esetben foghat helyt, ha kimutattalak, hogy az egyházkerület adóviszonyaiban oly változások állottak be, a melyek a kivetés alapjául szolgált adóalappal szemben legalább 10%-nyi különbözetet eredményeznek akár az egyházkerületek terhére, akár azok javára. Előbbi esetben joguk, utóbbi esetben kötelességük a járulékoknak a tíz évi időtartam hátralévő részére való módosítását kérni. A kért módosítás iránti javaslattétel az egyetemes pénzügyi bizottság hatásköréhez tartozik. 24. §. Az egyházi közalap járulékai a felsőbb egyházi kormányzó hatóságok által az alsóbb kormányzó hatóságokra kivettetvén (Zs. T. 309. §.), utóbbiak saját hatáskörükben állapíthatják meg a közvetlen alattuk álló kormányzó hatósággal szemben követendő eljárást az egyházi közalap járulékainak kivetését és befizetését illetőleg, mindenesetre azonban kikötendő lévén, hogy a mennyiben az egyházközség adózási viszonyaiban a kivetés idejében létezett adóalappal szemben változás állott be és ez 5%-ot elér, ez az egyházmegyei közgyűlésnek bejelentendő. 25. §. A családfők részéről évi egyenes államadójuk fél százalékának húszszorosa fejében befolyó összegeknek az egyházi közalap javára történt beszolgáltatása esetében, az illető egyházkerület járulékába beszámítandó, de csakis a magát megváltott családfő élete tartamára, az általa megváltott járulék. 26. §. Az egyházi közalapból a Zs. T. 305. §-ában foglalt czélokra fordítandó segélyek az egyetemes közgyűlés által szavaztatnak meg, és pedig vagy mint állandó évi segélyek visszavonásig, vagy pedig évről-évre és esetről-esetre. 27. §. A közalap kiosztás alá kerülhető jövedelmei első sorban az állandó évi segélyekre fordítandók, az ezek fedezése után fenmaradó összeg mikénti felosztása iránt az egyetemes pénzügyi bizottság javaslata alapján, de e javaslathoz nem kötve, az egyetemes közgyűlés határoz. A segélyek megszavazásánál mindenkor szem előtt tartandó, hogy oly intézményektől, a melyek a közalapból már segélyt kaptak, a segély csak akkor vonassék meg, ha arra méltatlanokká váltak. 28. §. A segély iránti kérvények mindenkor a közvetlen felsőbb egyházi hatósághoz nyújtandók be és ennek véleményével küldendők be az egyetemes felügyelőnek, mint a pénzügyi bizottság elnökének. Az állandó - segélyek iránt külön folyamodni nem szükséges. A segélyek megszavazását, leszállítását, felemelését vagy megtagadását, indokolni nem köteles az egyetemes közgyűlés. 29. §. A megszavazott segélyösszegek az egyetemes közgyűlés által meghatározandó időpontban kerülnek kifizetés alá, és az egyetemes közgyűlésnek fenn van tartva, hogy egyes segélyek mikénti felhasználást illetőleg okmányilag igazolt elszámolást követelhessen. A menynyiben a segély másra fordíttatott volna, mint a mire kéretett és megadatott, ezért az illető egyházi hatóság a segélyösszeg megtérítésének kötelezettsége mellett, sőt az esetleg ez által okozott kárért is felelős. 14