Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7
37 kiosztatott: a rozsnyói árvaháznak, a pozsonyi, soproni, kőszegi, lőcsei és locsmándi diako- 75—77. nissáknak. — A serleg gyűjtés eredménye, 66 korona 2 fillér, a modori leányiskolánál létesítendő „Erzsébet-alap"-ra fordíttatott; tőkésűtetett 2046 korona 40 fillér; a Gusztáv Adolfegyletnek kiküldetett 777 korona 60 fillér stb. Még csak egy dologról akarunk megemlékezni, mert hiszen a dr. Veszter Lajos-féle hagyatéki ügyben külön jelentéssel éltünk. És ez egyes missiói körökre vonatkozik, tehát oly kérdést ölel fel, mely egyike a legfontosabb és legégetőbb egyházi kérdéseinknek. A kerületi gyámintézetek elnöki jelentéseiből ugyanis arról győződtünk meg, hogy sem az egyes egyházkerületek, még kevésbbé az egyes esperességi, illetve helyi gyámintézetek a maguk erejéből, csekély anyagi eszközökkel annak a nagy feladatnak, melyet a zsinati törvények az egyházak kikerekítésével reájuk hárítottak, megfelelni képtelenek, tudniillik, hogy szórványaikat kellőkép maguk gondozzák. A magyarországi ágostai hitv. evangélikusoknak pedig ez egyik elsőrendű és legfontosabb teendőjük, hogy híveikről künn a diasporákban egész erejükkel, tekintélyüknek egész súlyával, annak latba vetésével mihamarabb gondoskodjanak. Mert minél tovább húzzák-halasztják híveiknek megmentését künn a szórványokban, az ellenséges áramlatok következtében annál többen, annál hamarabb vérzenek el. Követésre méltó jó példa gyanánt szolgálhat nekünk e tekintetben az evangélium szerint reformált testvérek eljárása hazánkban, a mennyiben „domestiká"-juk évi jövedelmének legnagyobb részét azokon az exponált helyeken, ellenséges indulatú viszonyok közé beékelt véreik megmentésére, lelki gondozás czéljából használják fel. Ezek folytán alázatos kérésünk tehát oda irányul, hogy méltóztassék az egyetemes egyháznak közalapi jövedelméből missiói czélokra nagyobb összeget utalványozni. A közgyűlés mindezeket örvendetes tudomásul vévén, meleg elismerését és köszönetét fejezi ki mindazoknak, kik az áldásosán működő intézet fejlesztésében buzgólkodtak, egyúttal ajánlja a szeretetben munkás hit szolgálatában álló gyámintézetet az egyházi testületek s a hívek buzgó pártfogásába. 76. (H.) Olvastatik dr. Baltik Frigyes püspöknek, mint a „Zpevmk" bizottság elnökének évi jelentése. E szerint a Zpevnik énekeskönyv alapítványi vagyona: 1899-ik év decz. 31-én volt: 11,464 frt és 877, kr., vagyis: 22,929 korona- 75 fillér. A vagyon szaporodott 428 frt 97 kr.-ral, vagyis 857 korona 94 fillérrel. Az eredményt megállapította a számvizsgáló bizottság ; az értékek pedig kezeltetnek Raab Károly barsi esperes és körmöczbányai lelkész által. Az énekeskönyv az 1899-ik évre szóló 51 példánya szétosztatott; Sárkány és Zelenka püspök urak kezeihez 10—10 példányban, az eperjesi szórványnak 15, a dunáninneni egyházkerületben a szórványoknak és szegényeknek 16. Azonkívül a mult évi egyetemes gyűlés után, szépszámú vallásos könyvek osztattak szét az egyházakban és szórványokban szegényeink közt; nevezetesen a symbolikus könyvek 24 példánya. A csánld egyház szórványainak Luther életrajza 50, Melanchton életrajza 50, Ágostai hitvallás 25 példányban adatott. Azonkívül a Tranoscius 10 példánya osztás alatt van. Határozatba ment, hogy a Zpevnikbizottság a Luther-társasággal, a mennyiben mindkettőnek szabványai engedik, együttessen fogják előmozdítani a vallásos iratok terjesztése által egyházainkban a hitélet fejlesztését. Tudomásul vétetik. 77. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 61-ik pontjánál olvastatik a Luther-társaság következő jelentése: Midőn a Luther-társaság jelentését beterjeszteni szerencsénk van, jelentésünkben a következőkre szorítkozni bátorkodunk: A Luther-társaság Balassa-Gyarmaton tartotta évi rendes közgyűlését, még pedig olyképen, hogy f. évi október 6-án este luthertársasági „estély"-t rendezett felolvasással, illetve szabad előadással egybekötve, — mely alkalommal a Luther-társaság kiadványai nagy kelendőségnek örvendettek. A társaság évi mozzanataiból megemlítendőknek tartjuk a következőket : az elnökség évközben fiókegyletek alakítására hívta fel az egyházközségeket, egyházmegyéket és egyházkerületeket. A fiókegyletek czélja á taggyűjtésen kívül, hogy a Társaság alapszabályainak értelmében működjenek. Hogy ez intézkedés jól választott eszköznek bizonyult, igazolja azon körülmény, hogy ennek következtében a tagok száma 292-vel szaporodott. Ugyszinte az elnökség felhívást intézett az egyes egyházkerületekben magához az egyetemhez is, melyben tekintettel a Luther-társaság feladataira, és kiadványainak olcsóbb áron leendő elárusíthatására, a Társaság támogatására nagyobb anyagi segélyt kér. — Remélhetőleg ezen felhívásnak is meglesz a maga várt eredménye. Még egy fontos dologról kell említést tennünk. Ugyanis a Luther-társaság még a mult évben kimondotta, hogy könyvkiadó vállalatot hoz létre, melynek hivatása lenne, hogy a 10
