Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7

21 tanulók mulasztottak összesen 102,662 igazolt és 848 nem igazolt órát. Ebből esik az I-ső 36; osztályra 16,026 igazolt és 165 nem igazolt óra: a Il-ik osztályra 12,904 igazolt és 56 nem igazoltóra; a III-ik osztályra 13,133 igazolt és 59 nem igazoltóra; a IV-ik osztályra 13,300 igazolt és 61 nem igazolt óra; az V-ik osztályra 12,692 igazolt és 104 nem igazolt óra; a VI. osztályra 12,839 igazolt és 73 nem igazolt óra; a VII. osztályra 13,321 igazolt és 259 nein igazolt óra; a VIII. osztályra 8447 igazolt és 71 nem igazolt óra, Nem mulasztott egy órát sem 1057 (21 ,7%), igazolatlanul mulasztott 268 (5*5%)- A nyilvános 4862 tanuló­ból a nem mulasztó 1057-tet levonva, esik a hátramaradt tanulók mindegyikére az összes mulasztásokból 27 óra. A rendes tantárgyakban tett előmenetelt tekintve a vizsgát tett 4997 tanuló közül tanulmányait végezte: jelesen 395 (7-9%), jól 1003 (20%), elégségesen 2563 (51-3%), egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott 493 (10%), kettőből 287 (5"7%), több tantárgyból 256 (5-1%). Sikerrel végezte tehát tanulmányait 3961 (79-2%), megbukott 1036 (20*8%). A rendkívüli tárgyak közül tanulta a franczia nyelvet 102 (2'1%), az angol nyel­vet 8, a tót nyelvet 50, a rendkívüli rajzot 726 (14'9%), a műéneket 1767 (36*3%), a zenét 257 (5-3%), a gyorsírást 480 (10%), az egészségtant 159 (3'2%). Az egyesületi életet tekintve volt a középiskoláknál 12 magyar ifjúsági önképző összesen 1401 taggal, 2 német ifjúsági önképző 85 taggal, 3 ifjúsági segélyző egyesület 883 taggal, 8 dal- és zeneegyesület 745 taggal, 5 gyorsíró kör 345 taggal, 4 tornakör 177 taggal, 1 mathematikai kör 43 taggal, 2 vívókör 84 taggal, 1 bibliai egyesület 271 taggal. Össze­sen 38 egylet 4034 taggal. Az érettségi vizsgálathoz ez iskolai évben első ízben jelentkezett összesen 411 tanuló, kik közül minden írásbeli dolgozatát legalább elégséges eredménynyel elkészítette 345, elég­telen írásbeli dolgozat alapján ismétlő vizsgára utasíttatott 9. A szóbeli vizsgához bocsáttatott 396. Ezek közül a vizsgát megállotta: jelesen 53 (13'4%), jól 101 (25'5%), egyszerűen 177 (44'7%), összesen 331 tanuló (a vizsgázók 83'6%a). Megbukott 65 (a vizsgázók 16-4Vo), még pedig javítóra utasíttatott 49 (12'4%), ismétlő vizsgálatra utasíttatott 16 (4%). Javító vizsgálatra jelentkezett 12, megállotta 12. Ismétlő vizsgálatra jelentkezett 24, letette 14. Az összes vizsgáltak közül, kik a vizsgát sikerrel megállották (331 + 12 +-14 = 357), pályát válasz­tott: theologiait 41 (11'5%), philologiait 28 (7*8%), jogit 92 (25-8%), orvosit 28 (7-9%), mérnökit 31 (8*7%), gépészit 2 (0*6%), vegyészit 2 (6*6%), gazdaságit 24 (6'8%), erdészetit 9 (2*6%), bányászatit 4 (1*1%), iparit 5 (1 "4%), kereskedőit 4 (ri%), alsóbb hivatalnokit 55 (15*4%), katonait 24 (6-8%), művészit 3 (0'5%), bizonytalanul eltávozott 5 (1"4%). Az első ízben az érettségihez bocsátottak közül a VIII. osztályt ez iskolai évben végezte 378, egy megelőző évben 9, magántanuló volt 9. Középiskoláinkban ez iskolai évben működött összesen 279 tanár. Ezek közül volt: rendes 148 (53%), helyettes 30 (10\8%), csakis vallástant tanító, az intézetnél alkalmazott 15 (5'4%), bejáró vallástanító 42 (15%), más rendes tárgyat tanító bejáró óraadó 9 (3*2%), csakis tornát tanító 13 (4"7%), csakis rendkívüli tárgyat tanító 22 (7*9%). A rendes tárgyat (vallástantól eltekintve) tanítók közül a magyar nyelvet beszélte: tökéletesen 199, félig 1. A tanárok képesítését tekintve volt: a rendes tanárok közül állami oklevele 83-nak, felekezeti oklevele 47-nek. A középiskolai törvény 29. §-a alapján el volt ismerve 16, sem oklevele, sem elismerése nem volt kettőnek. A helyettesek közül volt: okleveles 8, nem okleveles 22. A bejáró óraadók és tornatanítók közül: okleveles 74, nem okleveles 5. A rendes tárgyat tanító bejáró óraadók közül: okleveles 19, nem okleveles 3. Volt ennélfogva a rendes tárgyat (vallástantól eltekintve) tanítók közül: okleveles 168 (84%), nem okleveles 32 (16%). A tanári fizetés iskolák szerint 2200—3600 korona között ingadozik, a helyettes tanároké 1600—2400 korona között. Az igazgatóknak és a rendes tanároknak tényleg kifizetett összegnek átlagát véve, volt a rendes tanár fizetése 3797 korona. A helyettes tanárok fizetése átlag 1767 korona 53 fillér volt. A középiskolák czéljaira szolgált összesen 583 helyiség. Ezek közül volt: osztály vagy tanterem 136, természetrajzi terem 29, természettani terem 30, vegyészeti 7, rajzterem 18, téli torna 15, könyvtári szoba 31, tanári szoba 20, igazgatói iroda 18. A 13 tápintézetnek czéljaira szolgált 67, 1 internátusnak 21 helyiség. Egyéb helyiségek száma 191. A tanítási eszközöket tekintve volt az állattanhoz fali ábrákban 1222 (80-nal több mint tavaly), állatokban 55,454 (336-tal több); a növénytanhoz fali képekben 1643 (90-nel több), növényekben 57,547 (337-tel kevesebb); az ásványtanhoz minta és fali kép 3369 (24-gyel több), ásvány 35,436 (4464-gyel több); a természettanhoz fali kép 267 (1-gyel kevesebb), eszköz 5468 (376-tal több); a vegytanhoz vegyszer 2539 (237-tel kevesebb), eszköz 2687 (170-nel több); a földrajzhoz térkép 1347 (161-gyel több), földgömb 76 (1-gyel több), egyéb 745; a 16 éremgyűjteményben volt 42,123 drb (384-gyel több); a 16 történelmi és philologiai gyűjteményben 3512 drb (391-gyel több); egy geologiai gyűjteményben 272 drb. Van továbbá 14

Next

/
Thumbnails
Contents