Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7
15 A fenforgó esetben a pozsonyi á. h. ev. lycenm tanulója volt az, kinek a rendes 33—35. szabály szerint ugyanott kellett volna javító Vizsgálatot tenni. A törvény világos rendelkezése értelmében tehát a dunáninneni egyházkerület püspökének, mint egyházi szervezetünk szerint erre hivatott főhatóságnak, hatáskörébe tartozott a javító vizsgálatnak más tanintézetben való letehetését megengedni. A törvényes hatáskörben megadott engedély érvényességét tehát jog- és törvényellenesen tagadta meg a szegedi városi főgymnasium igazgatója, Ekkép tehát oly magyarázat érvényesült a világos törvénynyel szemben, mely nemcsak tarthatatlan, de egyszersmind sérti a törvényt, iskoláink jogi' állását és autonómiánkat. Fokozza a sérelmet, hogy a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium ezen felfogást és eljárást helyeselni látszik, oly értelmet adván a törvénynek, mely az előadottak szerint tarthatatlan, és ha úgy alkalmaztatnék a törvény, beleütköznék a törvénybe s törvényesen biztosított autonómiánkba. Sőt oly értelmezést adván az 1883 : XXX. t.-czikk 11. §-ának, hogy csak akkor lehet püspökeink ilynemű engedélyeinek joghatálya, ha a tanuló oly tanintézetben óhajt javító vizsgálatot tenni, mely az előbbivel ugyanazon főhatóság alatt áll, ezzel odáig fokozza a sérelmet, hogy az egyik kerület püspökének engedélye érvénytelen volna a másik egyházkertiletbeli püspök főhatósága alatt álló tanintézetre nézve. Ezek alapján tehát oda terjed további véleményünk, hogy a nagyméltóságú vallásés közoktatásügyi minister úrhoz, az előadottak értelmében, felterjesztés volna intézendő azon kérelem kapcsán, hogy azok figyelembevételével a válaszában foglalt értelmezést elejteni s intézkedni méltóztassék, hogy jogaink, a szóban forgó engedélyek jogi hatályának tiszteletben tartásával, jövőre a rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló, valamint a törvényhatósági, községi, társulati s egyesek által fentartott középiskolákban se szenvedjenek sérelmet. E bizottsági véleménytől eltérően a közgyűlés abban a meggyőződésben van, hogy midőn a tárgyalás alatt levő esetre vonatkozólag az 1883. évi XXX. t.-czikk 11. §-ának magyarázataképen a vallás- és közoktatásügyi minister a dunáninneni püspökhöz intézett leiratában ezt jelenté ki: „az 1883. évi XXX. t.-czikk 11. §-a azon rendes esetet tartja szem előtt, midőn az a tanuló, ki más gymnasiumban óhajt javító vizsgálatot tenni, oly intézetet választ, mely az elsővel ugyanazon főhatóság alatt áll. Ha azonban felekezeti középiskolai tanuló állami középiskolában óhajt javító vizsgálatra bocsáttatni, vagy ellenkező esetben is, a kérelem érdemében mindkét főhatóság kölcsönös meghallgatás mellett dönt", — ez által a minister úgy az engedélyadhatás joga, valamint a megadott engedély joghatálya tekintetében, az állami és felekezeti főhatóságok közt a kölcsönösség és viszonosság elvét épségben hagyta. Ennélfogva a közgyűlés nem látván ez esetben sérelmet fenforogni: a véleményezett felirat intézésének szükségét sem látja. Hivatkozással azonban az idézett ministeri leiratra, az abban fentartott kölcsönösség elvéből folyólag, a közgyűlés utasítja a középiskolákat, illetőleg azok igazgatóit, hogy a jövőben előforduló hasonló esetekben, a tanügyi kormány által a javító vizsgálat tevésére megadott engedélyhez, az illetékes egyházi főhatóság engedélyét is megkívánják, s csak ily feltétel mellett bocsássák az állami tanintézetből átjönni óhajtó tanulót javító vizsgálatra. 34. (G.) Ugyanazon jelentés 4. pontja szerint, a bizottság engedélyezendőnek véli a Majba Vilmos fővárosi vallástanár által kiadott dr. Luther Márton kis kátéját, oly megjegyzéssel, hogy az új kiadásban a biráló által tett észrevételek figyelembe veendők. Hasonlóképen engedélyezésre ajánlja a bizottság Góbi Imrének, a középiskolák első és második osztályai számára írt magyar olvasókönyveit. A közgyűlés e bizottsági vélemény értelmében, úgy a Majba Vilmos által kiadott dr. Luther Márton kis kátéjának, valamint a Góbi Imre által írt magyar olvasókönyveknek az illető iskolákban való használhatásához az engedélyt megadja, 35. (G.) Ugyanazon jelentés 5. pontjában a tanügyi bizottság kívánatosnak tartja, hogy a tankönyvbirálat kellően szabályoztassék, az arra hivatott bizottság szervezetének megállapítása által. Minthogy a tankönyvbirálatra vonatkozó szabályzat a munkálatban levő egyetemes tanügyi rendszer keretébe illesztve állapítandó meg : a közgyűlés megsürgeti a közoktatási bizottságot, hogy munkálatát a tankönyv-biráló bizottság szervezetére is kiterjesztve, mielőbb elkészítse. 13*
