Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7
4 12 29—33. 29. (Gy.) Olvastatott az egyetemes közalap-bizottság jegyzökönyve, mely szerint, a Theologusok Otthoná-nál létesített felügyelői állásnak évenként 300 forinttal történendő javadalmazására nézve a bizottság véleménye az, hogy, tekintettel arra, miszerint erre fedezet nincs, az évenkénti utalványozás nem rendszeresíthető, azonban javasolja, hogy az 1901. évi költségelőirányzatban vegyesekre előirányzott 744 koronából netán fenmaradó összeg, mint ez idén megadott segély a fenti czélra utalványoztassék. Az egyetemes gyűlés a közalap-bizottságnak ezen indítványát elfogadja. 30. (Zs.) A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 24-ik pontjánál felvétetett az elnöki jelentés 10-ik pontja, a mely szerint az orosz vári párbér-sérelmi ügyben a feliratok be lettek adva. Tudomásul szolgál. 31. (G.) Olvastatott a tanügyi bizottság évi jelentése, melynek 1. pontja szerint, a mult évi egyetemes közgyűlési jegyzőkönyv 105. pontja alapján, a dunántúli egyházkerületnek azon indítványát, — bogy elemi népiskolai tanítóképesítő vizsgálatra akadémiai tanfolyamot végzett, illetőleg érettségi vizsgálatot tett jelentkezők is bocsáttassanak s az 1894. évben kiadott vizsgálati szabályzat 2. §-a ilyen értelemben egészíttessék ki, — a tanügyi bizottság indokoltnak találván: elfogadásra ajánlja. A közgyűlés a tanügyi bizottság véleményéhez hozzájárul s ennek következtében az elemi népiskolai tanítóképesítő vizsgálatra vonatkozó 1894. évi szabályzat 2. ç-at a következő határozattal toldja meg: c) Oly jelentkezők pedig, a kik theologiai akadémiai tanfolyamot hallgattak, vagy legalább is gymnasiumi, illetőleg reáliskolai érettségi bizonyítványuk van, ennek alapján is bocsáthatók képesítő vizsgálatra. 32. (G.) Ugyanazon jelentés 2. pontja szerint, a tanügyi bizottság, a tiszai egyházkerületnek eperjesi tanítóképző-intézetére vonatkozó szervezeti szabályzatát, mivel ez csak ideiglenes jellegű s leginkább az átmeneti esztendő feladatait tünteti fel, -— érdemlegesen nem tárgyalta; megjegyzi azonban már most, hogy: a) a vallásra szánt óraszám (hetenkint 2—2 óra) evang. tanítóképző-intézetben, hol nemcsak a lelki gondozásról van szó, hanem az összes vallástani anyag módszeres feldolgozásáról is, nem elegendő; — b) kevésnek találja a bizottság a tanárok fizetését (1000 frt fizetés, 200 frt lakáspénz); — c) a magántanulók után járó osztályvizsgálati díjak felosztását szabályozó pont összhangba volna hozandó az 1894. évi egyetemes képesítő vizsgálati szabályzat 8. §-ával, melylyel most ellenkezik. E tárgygyal kapcsolatban a bizottság felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy iskoláink érdekében szükséges volna a tanítóképzést a maga egészében egyetemesen szervezni s egyúttal indítványozza, hogy a megfelelő javaslat elkészítésével a tanügyi bizottság volna megbizandó. A tiszai egyházkerületnek tanítóképző-intézete szervezeti szabályzatára vonatkozó bizottsági véleményt a közgyűlés ezúttal közli az érdekelt egyházkerülettel. A tanítóképzés egyetemes szervezése iránt tett indítványt a közgyűlés, e jegyzőkönyv 26-ik pontjában megválasztott bizottság kiküldése által, elintézettnek jelenti ki. 33. (G.) Ugyanazon jelentés 3-ik pontjában a tanügyi bizottság a következő véleményét terjeszti elő : A pozsonyi á. h. ev. egyházközség előadja felterjesztésében : hogy a pozsonyi lyceum egyik IV-ik osztálybeli tanulójának a folyó tanév elején javító vizsgát kell vén tennie, a szülők, tekintettel arra, hogy Pozsonyból Szegedre költöztek, az iránt folyamodtak, hogy fiuk a javító vizsgálatot más tanintézetben tehesse le, s a dunáninneni egyházkerület püspöke ezt meg is engedte; midőn azonban a tanuló javító vizsgálatra jelentkezett, a szegedi városi főgymnasium igazgatója a püspök úr engedélyének érvényességét s elfogadását megtagadta; a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium pedig, a hol Baltik Frigyes püspök úr ő méltósága ezen esetet előterjesztette, úgy látszik, helyesnek találta a szegedi főgymnasium igazgatójának eljárását, mert a püspök úr ő méltóságának adott s altala a pozsonyi lyceum igazgatóságával 3875/899. sz. alatt közölt válaszában oda nyilatkozott, hogy „az 1883 : XXX. t.-czikk 11. §-a azon rendes esetet tartja szem előtt, midőn a tanuló, a ki más gymnasiumban óhajt javító vizsgálatot tenni, oly intézetet választ, mely az elsővel ugyanazon főhatóság alatt áll. Ha azonban felekezeti középiskolai tanuló állami középiskolában óhajt
