Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1899. október 18

4i jövedelemnek az illető egyházközségtől való elvonását az egyházkerület nem tartja meg­engedhetőnek. A közgyűlés, az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság véleményének meg­hallgatása után, ámbár beismeri, hogy az időközi lelkészi jövedelem előállásának esetei az egyházi alkotmány 73., 74. és 75. §-aiban nincsenek teljesen kimerítve; minthogy azonban az időközi lelkészi jövedelem kiszolgáltatását az idézett szakaszok rendelkezései csak az ugyanott szabályozott esetekben állapítják meg az illető egy­házközséget kötelező teherül; s minthogy ebből következtetve minden más esetben az időközi lelkészi jövedelem az egyházközséget illeti: ennélfogva a közgyűlés a nógrádi egyházmegye fölebbezését elutasítva, a dunáninneni egyházkerület nehez­ményezett határozatát jóváhagyja. 68. (G.) Ugyanazon pontnál olvastatott a dunántúli egyházkerület ez évi közgyűlése jegyzőkönyvének 182. pontjában foglalt azon fölterjesztése, melylyel megkeresi az egyetemes közgyűlést az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet olynemű módosítása iránt, hogy a szolgálati évekbe a segédlelkészkedésben eltöltött évek is beszámíttassanak. Ezen fölterjesztés, véleményadás végett, áttétetik az egyetemes nyugdíj­intézeti bizottsághoz. 69. (Gy.) Az egyetemes pénzügyi bizottság jelenti, miszerint elhatározta, hogy az egyetemes nyugdíjintézet rendelkezésére álló 100.000 forintnyi tőkéből 50.000 forint helyez­tessék el a magyar földhitelintézet 4%-os zálogleveleiben, a többi 50.000 forintra nézve pedig fölhatalmazta az egyetemes pénztárost, hogy ezen összeget, tőkeelhelyezésre már korábban kijelölt oly értékpapírokba helyezze el, a melyek a legelőnyösebben lesznek kaphatók. A vásár­landó értékpapírok a magyar földhitelintézetnél lesznek letétbe helyezendők. Tudomásul szolgál. 70. (L.) A mult évi jegyzőkönyv 76. pontjánál olvastatott a selmeczbányai ágostai hitv. evang. lyceum kormányzásával megbízott iskolai tanácsnak az 1898/1899-ik tanévben kifejtett működéséről szóló következő jelentése: 1. Az iskolai tanács 1897/98-ik tanévben elhatározta, hogy Breznyik Jánosnak sír­emléket emel s e czélra egyezer forintot kiutalványozott. Ugyané tanév után megtartott dunáninneni egyházkerületi gyűlésen Breznyik Jánosnak jelen volt tanítványai elhatározták, hog} 7 az emléket ők fogják emelni. Okolicsányi Gusztáv bankügyész buzgólkodása összegyűjtötte Breznyik János tanítványaitól az e czélra szükséges összeget. A síremléket fölállítják s jövő év szeptember havában ünnepélyesen le fogják a volt tanítványok jelenlétében leplezni. 2. Az élelmezősök ötven forintot fizetnek. Jó és szegény tanulóknak az iskolai tanács ez összegből is elenged, rendesen valamivel többet, mint a mennyit a supplikánsok hoznak. Mult tanévben az elengedett összeg 1143 frt volt, a supplikánsok hoztak 1131 frtot. Megjegyzendő, hogy a tanítóképzősök csak 26 frtot fizetnek. 3. A lyceum épülete nem felelt meg sem a tanulók számának, sem a hygiea köve­telményeinek ; föltétlenül szükséges volt azt mennél előbb átalakítani. Az iskolai tanács meg­tévén a szükséges előkészületeket, elhatározta, hogy az átalakítást 1899 nyarán megvalósítja. Ez volt az oka, hogy a tanévet június 12-én bezártuk és szeptember 15-én kezdtük meg. Az épület készen áll s zavartalanul folyik benne a tanítás. Tanári lakás az épületben nincs. Az átalakítás költségeinek fedezésére 12.000 forintot szavazott meg a képviselőház. Belső berendezéssel együtt többe kerül az egész. 4. A lyceummal kapcsolatos tanítóképzőnek olyan a szervezete, hogy a tanító­képzősök a görögöt és latint s a tanítóképzőnek specialis tantárgyain kívül a többi tantár­gyakat a főgymnasium növendékeivel együtt hallgatják. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minister úr a dunáninneni egyházkerület püspökéhez intézett 11.411/99. számú leiratában, melyet a püspök úr, intézkedés czéljából, az iskolai tanácshoz átszármaztatott, kijelenti, hogy ez állapotot sokáig nem tűrheti s meg­jegyzi, hogy a tanítóképzőnek a főgymnasiumtól való elkülönítését annál inkább követelheti meg, mert a főgymnasium tetemes államsegélyt élvez, melynek ellenében annak minden irányban biztosítandó törvényszerű állapota immár elkerülhetetlen kötelessége az iskolai elöl­járóságnak. Az iskolai tanács a minister úr leiratában foglaltakat, valamint az állammal kötött szerződésnek 4-ik pontját, melyben az van mondva, hogy az államsegély egyenesen és kizárólag a főgymnasium ezéljaira fordítandó, véve tekintetbe, valamint az igazgatónak és a tanári karnak azon többször ismételt kijelentését, hogy a tanítóképző a gymnasiumra nézve 11

Next

/
Thumbnails
Contents