Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1899. október 18
4i jövedelemnek az illető egyházközségtől való elvonását az egyházkerület nem tartja megengedhetőnek. A közgyűlés, az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság véleményének meghallgatása után, ámbár beismeri, hogy az időközi lelkészi jövedelem előállásának esetei az egyházi alkotmány 73., 74. és 75. §-aiban nincsenek teljesen kimerítve; minthogy azonban az időközi lelkészi jövedelem kiszolgáltatását az idézett szakaszok rendelkezései csak az ugyanott szabályozott esetekben állapítják meg az illető egyházközséget kötelező teherül; s minthogy ebből következtetve minden más esetben az időközi lelkészi jövedelem az egyházközséget illeti: ennélfogva a közgyűlés a nógrádi egyházmegye fölebbezését elutasítva, a dunáninneni egyházkerület nehezményezett határozatát jóváhagyja. 68. (G.) Ugyanazon pontnál olvastatott a dunántúli egyházkerület ez évi közgyűlése jegyzőkönyvének 182. pontjában foglalt azon fölterjesztése, melylyel megkeresi az egyetemes közgyűlést az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet olynemű módosítása iránt, hogy a szolgálati évekbe a segédlelkészkedésben eltöltött évek is beszámíttassanak. Ezen fölterjesztés, véleményadás végett, áttétetik az egyetemes nyugdíjintézeti bizottsághoz. 69. (Gy.) Az egyetemes pénzügyi bizottság jelenti, miszerint elhatározta, hogy az egyetemes nyugdíjintézet rendelkezésére álló 100.000 forintnyi tőkéből 50.000 forint helyeztessék el a magyar földhitelintézet 4%-os zálogleveleiben, a többi 50.000 forintra nézve pedig fölhatalmazta az egyetemes pénztárost, hogy ezen összeget, tőkeelhelyezésre már korábban kijelölt oly értékpapírokba helyezze el, a melyek a legelőnyösebben lesznek kaphatók. A vásárlandó értékpapírok a magyar földhitelintézetnél lesznek letétbe helyezendők. Tudomásul szolgál. 70. (L.) A mult évi jegyzőkönyv 76. pontjánál olvastatott a selmeczbányai ágostai hitv. evang. lyceum kormányzásával megbízott iskolai tanácsnak az 1898/1899-ik tanévben kifejtett működéséről szóló következő jelentése: 1. Az iskolai tanács 1897/98-ik tanévben elhatározta, hogy Breznyik Jánosnak síremléket emel s e czélra egyezer forintot kiutalványozott. Ugyané tanév után megtartott dunáninneni egyházkerületi gyűlésen Breznyik Jánosnak jelen volt tanítványai elhatározták, hog} 7 az emléket ők fogják emelni. Okolicsányi Gusztáv bankügyész buzgólkodása összegyűjtötte Breznyik János tanítványaitól az e czélra szükséges összeget. A síremléket fölállítják s jövő év szeptember havában ünnepélyesen le fogják a volt tanítványok jelenlétében leplezni. 2. Az élelmezősök ötven forintot fizetnek. Jó és szegény tanulóknak az iskolai tanács ez összegből is elenged, rendesen valamivel többet, mint a mennyit a supplikánsok hoznak. Mult tanévben az elengedett összeg 1143 frt volt, a supplikánsok hoztak 1131 frtot. Megjegyzendő, hogy a tanítóképzősök csak 26 frtot fizetnek. 3. A lyceum épülete nem felelt meg sem a tanulók számának, sem a hygiea követelményeinek ; föltétlenül szükséges volt azt mennél előbb átalakítani. Az iskolai tanács megtévén a szükséges előkészületeket, elhatározta, hogy az átalakítást 1899 nyarán megvalósítja. Ez volt az oka, hogy a tanévet június 12-én bezártuk és szeptember 15-én kezdtük meg. Az épület készen áll s zavartalanul folyik benne a tanítás. Tanári lakás az épületben nincs. Az átalakítás költségeinek fedezésére 12.000 forintot szavazott meg a képviselőház. Belső berendezéssel együtt többe kerül az egész. 4. A lyceummal kapcsolatos tanítóképzőnek olyan a szervezete, hogy a tanítóképzősök a görögöt és latint s a tanítóképzőnek specialis tantárgyain kívül a többi tantárgyakat a főgymnasium növendékeivel együtt hallgatják. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minister úr a dunáninneni egyházkerület püspökéhez intézett 11.411/99. számú leiratában, melyet a püspök úr, intézkedés czéljából, az iskolai tanácshoz átszármaztatott, kijelenti, hogy ez állapotot sokáig nem tűrheti s megjegyzi, hogy a tanítóképzőnek a főgymnasiumtól való elkülönítését annál inkább követelheti meg, mert a főgymnasium tetemes államsegélyt élvez, melynek ellenében annak minden irányban biztosítandó törvényszerű állapota immár elkerülhetetlen kötelessége az iskolai elöljáróságnak. Az iskolai tanács a minister úr leiratában foglaltakat, valamint az állammal kötött szerződésnek 4-ik pontját, melyben az van mondva, hogy az államsegély egyenesen és kizárólag a főgymnasium ezéljaira fordítandó, véve tekintetbe, valamint az igazgatónak és a tanári karnak azon többször ismételt kijelentését, hogy a tanítóképző a gymnasiumra nézve 11