Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1899. október 18
14 26. §. A vizsgálat eredményét, a szaktanár véleménye alapján, a vizsgáló-bizottság állapítja meg. Jegyei, tantárgyak szerint: «jeles», «jó», «elégséges», «elégtelen»; s ezek alapján kifejezendő, hogy a vizsgázó a vizsgát «megállotta» vagy «meg nem állotta». Az erkölcsi viseletre nézve mindkét vizsgánál a jegyek: «jó» vagy «törvényszerű». 27. §. A ki valamely vizsgát a rendes határidőn elmulaszt, de azt később íe akarja tenni, köteles a közbeeső idő miként való eltöltését igazolni. 28. §. A vizsgálatnál az egy tárgyból bukott, vagy e /vizsgálatról igazolt ok miatt elmaradt hallgató tehet a tanári kar által kitűzött határidőben javító, illetőleg pótló vizsgálatot ; két vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot nyert, valamint, a bár csak egy tárgyból is a javító vizsgát meg nem állott vagy a rendes vizsgát igazolatlanul elmulasztott hallgató azonban az egész vizsgálatnak rendes határidőn való ismétlésére utasíttatik. Úgy az alap-, mint a szakvizsgálat csakis egyszer ismételhető. Az ismételve bukott hallgató, mint e pályára képtelen, végkép elutasíttatik. 29. §. Mindkét vizsgálatról külön az illető főiskola pecsétjével ellátott bizonyítvány állítandó ki, melyet a bizottság összes tagjai aláírnak. d) Colloquiumok. 30. §. A theol. főiskolák rendes hallgatói kötelesek az egyes félévek végével, kivéve azon féléveket, a melyeknek végén alap-, illetőleg szakvizsgálatot tesznek, az összes kötelezett tantárgyakból colloquálni. E colloquiumok eredményét, valamint a látogatási jegyeket a leczkekönyvbe az illető szaktanár bejegyzi. A colloquiumok jegyei: «jeles», «jó», «elégséges», «elégtelen». A látogatások jegyei : «szorgalmas», «rendes», «változó», «hanyag». e) Tanítási és szünidő. 31. §. Az előadások időszerint való beosztását az egyes főiskolai tanári karok állapítják meg. 32. §. A tanév minden theol. főiskolán a szept. i-től június végéig terjedő tíz hónapból áll és két félévre oszlik, melyeknek választója január 31. 33. A július és augusztus havi nagy szüneteken kívül évközi szünetek: karácsony és húsvét idején 14—14 nap s a két félév között (febr. 1 —10.) 10 nap. fj Tanárok; értekezletek. 34. §. A theol. főiskolák tanárai: rendes, rendkívüli és magántanárok. Legutóbbiak az intézet kormányzásában részt nem vesznek (6. §.), de didaktikai és fegyelmi ügyekben tanácskozási s szavazati joggal bírnak. • 35. §. Rendes tanárok azok, a kik az egyetemes egyház által (1888. évi jkv. 18. p.) megkívánt vizsgát sikerrel megállották, ennek alapján a tanári esküt letették s az összes illetményekkel hiványszerűen, véglegesen alkalmaztattak valamely főiskolai tanszéknek szakszerű betöltésére. 36. §. Rendkívüli tanárok azok, a kik vagy a rendes tanárokéval egyenlő tudományos qualificatió alapján, de nem véglegesen vannak valamely főiskolán alkalmazva, — vagy pedig rendes tanszékre hiványszerűen választattak meg, de még az előző §-ban megkívánt tudományos qualificatiót meg nem szerezték. 37. § Magántanárok, a kik a theologia szabályszerű elvégzése után bármely theol. főiskola fenhatóságától engedélyt nyertek vagy alkalmaztattak arra, hogy az illető főiskolán bizonyos szakból előadásokat tarthassanak. 38. §. A rendes tanerők fizetés- és nyugdíjügyét az E. A. 195. és 196. §§-ai szabályozzák, 39. §. A tanárokat s a gyakorlati ügyességek tanítására szükséges melléktanerőket az illető főiskolák fentartó testületei választják, a felsőbb hatóságok jóváhagyása, illetőleg tudomásul vétele mellett. (E. A. 198. §.) 40. §. A tanári karnak feladata, didaktikai és paedagogiai szempontból, az egyén tudományos meggyőződésének tiszteletben tartásával (E. A. 220. §.) lehetőleg egyöntetű módszeres eljárást követni, s ennek elérhetése szempontjából a szükség szerint didaktikai értekezleteket tartani, a melyekről az igazgatónál előre bejelentendő ok nélkül egy tanár sem maradhat el. Szorosabb értelemben vett oktatás szempontjából tartoznak a tanárok az előadásokat a megszabott időben pontosan megtartani s oda törekedni, hogy a hallgatók tudományszomja kielégíttetést találván, azok munkakedve fokoztassék s a megszakítás nélkül való