Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1898. október 19

37 jávai 360 frt utalványoztunk évi ellátási díjául, a szabályrendeletben meghatározott ideiglenes levonásokkal. Elintézésre vár két újabb özvegynek bejelentett igénye. 3. Örömmel hozzuk nyilvánosságra azok nevét, a kik áldozatkészségükkel mindjárt az első évben az egyetemes nyugdíjintézet jóltevőinek sorát nyitották meg. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő ezredévünnepi legelső, alapvető 1000 frt adománya után követ­kezett: Győry Elek tiszteletbeli főjegyző 612 frt 10 krral; Fábry János nyugalm. tanár a kishonti egyházmegye gyűlésén gyűjtött 15 frt 22 krral; Justh S. István főesperes 31 frttal; a békési egyházmegye gyűjtése 18 frt 10 krral; Hornyánszky Viktor csász. és kir. udvari könyvnyomdatulajdonosok 500 frttal; Földváry Miklós, Zsigmondy Jenő, Scholtz Gusztáv, Ulbricht Sándor bányakerületi törvényszéki bírák 10—10 frttal; Győry István ugyanazon törvényszék jegyzője 10 frttal; a hegyaljai egyházmegye a zemplén-csanálosi egyházközség részéről az időközi lelkészi jövedelem negyedévi járulékául befizetett 83 frt 64 krral; a budapesti kerepesi-úti egyházközség 4 frttal, összesen: 2314 frt 06 kr. 4. Tisztelettel javasoljuk, hogy miután a mult évi közgyűlés 70. pontjának 3 —ik alpontja szerint, ideiglenesen egy évre választott ügyvivő megbízatása lejárt: méltóztassék az ügyvivői állást állandóan betölteni. E jelentést a közgyűlés tudomásul veszi s a nyugdíjintézet első jóltevőiül feltüntetett adományozóknak köszönetét fejezi ki. A nyugdíjintézet ügyvivőjéül a közgyűlés, az ügyvitellel eddig ideiglenesen megbízott Glauf Pált választja meg. A mennyiben pedig a megválasztott ügyvivő lakhelye nem felel meg a nyugdíjintézeti szabályrendelet 25. §-ában kifejezett kívánalomnak : felhívja a közgyűlés a nyugdíjintézeti bizottságot, hogy ezen szakasznak a most megejtett választással összhangzásba hozó módosítása iránt a jövő évi közgyűlés elé javaslatot tegyen. 71. (G.) Ugyanazon pontnál tárgy altatott a budapesti Deák-téri két egyházközség folyamodványa az iránt, hogy a bemutatott alapszabályok szerint közösen létesített saját egyházközségi nyugdíjintézetükre való tekintettel, lelkészeik, hitoktatóik és kántoruk az egye­temes nyugdíjintézetbe való belépés kötelezettsége, maga a két egyházközség pedig a járulékok fizetése alól felmentessék. A közgyűlés elfogadván e folyamodványra vonatkozólag az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság véleményes javaslatát: a mennyiben e kérelem teljesítése az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet 7., 8., 11., és 13., §-aiba ütköznék s olyan előzményül szolgálna, mely a nyugdíjintézetnek, mint az országos egyház köz intéz­ményének egyetemesen kötelező szervezetét meglazítaná s meg is bonthatná; s a mennyiben az egyetemes nyugdíjintézet a legutóbbi zsinat által alkotott törvényen alapszik, mely törvény pedig az ilyen kiválásra, nemcsak nem ad támpontot, hanem annak lehetőségét határozottan kizárja: ennélfogva a közgyűlés a folyamodványt elutasítja s felhívja a folyamodó két egyházközséget, hogy közösen létesíteni szán­dékolt nyugdíjintézetük alapszabályait olyképen módosítsák, hogy ezen egyházköz­ségi nyugdíjintézet, az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet 34. §-ábán említett más hasonló nyugdíjintézetek példájára, az egyetemes nyugdíjintézettel összhang­zatosan, vele karöltve s ezt feladatában támogatva szolgáljon rendeltetésének. 72. (G.) Ugyanazon pontnál olvastatott a révkomáromi egyházközség felebbezése az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság azon határozata ellen, melynél fogva nevezett egyház­község kántora a nyugdíjintézet tagjai közé nem vétetett fel azért, mert állomása, a bemutatott hivány tanúsága szerint, az egyházközség által fentartott kisdedóvó-intézet vezetésével van összekötve s így az 1891. évi XLIII. t.-cz. 1. §-a alapján az országos tanítói nyugdíjintézethez bír jogosultsággal. Miután az egyházközség igazolta, hogy kisdedóvó-intézetét már régebben megszüntette s kántora jelenleg kizárólag mint kántor és hitoktató működik : a köz­gyűlés a felebbezésnek helyt ád s feloldva a nyugdíjintézeti bizottság nehézményezett határozatát, a révkomáromi kántort az egyetemes nyugdíjintézet tagjai sorába fel­venni rendeli. 78. (G.) Ugyanazon pontnál olvastatott Horváth László barcza-ujfalui lelkész feleb­bezése az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság azon határozata ellen, melylyel nevezettet a nyugdíjintézetbe való belépési kötelezettség alóli felmentésért intézett kérelmével elutasította s a szabályrendelet 7. §-a alapján az egyetemes nyugdíjintézet tagjává felvette. E felebbezést a közgyűlés elutasítja s az egyetemes nyugdíjintézeti bizott­ságnak panaszolt határozatát indokainál fogva helybenhagyja. 10

Next

/
Thumbnails
Contents