Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1897. október 20
10 a bizottsági előmunkálatok tekintetbe vételével, a tanügyi bizottság elnöke kidolgozta az iskolai bizottságok szervezetére, ügyrendére és hatáskörére vonatkozó szabályrendeleti javaslatot, melyet a tanügyi bizottság ismételten tartott üléseiben letárgyalt s előterjesztett az egyetemes közoktatási bizottságnak. Jelentésünk e pontjánál nem hallgathatjuk el, hogy a zsinati törvények a most említett szabályrendeleten kívül, még két rokon természetű munkálat elkészítését rendelik el, t. i. a nevelő- és tanintézeteknek tanügyi rendszerét (194. §) és az iskolafentartó testületeknek a tanári és tanítói karhoz való jogviszonyát tárgyazó szabályrendeleteket (199. §). Azonban a tanügyi bizottság egyikre nézve sem érezhette magát hivatottnak és megbízottnak a kezdeményezésre, miután a zsinati törvény határozottan elrendeli, hogy a tanügyi rendszert az egyházkerületek javaslatainak alapján határozza meg az egyetemes közgyűlés, az iskolafentartók és a tanárok s tanítók közötti jogviszonyt pedig maguk a kerületi közgyűlések határozzák meg külön-külön szabályrendelettel, melyek az egyetemes gyűlés jóváhagyása alá terjesztendők. Ez okból a tanügyi bizottság azon tiszteletteljes indítványra szorítkozik: méltóztassék az egyházkerületeket felhívni, hogy a tanügyi rendszerre vonatkozó javaslatokat és az iskolafentartók és a tanárok s tanítók közötti jogviszonyt szabályozó munkálatokat elkészíteni szíveskedjenek. 4. Külön, részletes jelentésben adunk számot iskoláink állapotáról, mely jelentésnek itten csupán főbb tanulságaira mutatunk rá. A számok adataiból az derül ki, hogy általában véve tanügyünk haladást és fejlődést mutat. Az elemi iskolák száma 27-el, a tanítóké 51-el szaporodott, a tanköteles gyermekek tényleg iskolába járó százaléka 88'8°/ 0-ról 90'8 0/ 0-ni emelkedett. A tanítóképző-intézetek növendékeinek száma 11-el apadt; ellenben a középiskolákban 145 tanulóval volt több; a taneszközök száma s az intézeti vagyon tetemesen gyarapodott. A hittani intézetek hallgatóinak száma 6-al csökkent, míg az eperjesi jogakadémiának 31-el több hallgatója volt. Örömmel vett tudomást a bizottság arról, hogy a szarvasi tanítóképző-intézet önállósítása, a gymnasiumtól való külön választása folyamatban van. A középiskolák közül 12 küldte be évi «Értesítőjét». Ez ((Értesítők», kettő (az iglói és soproni) kivételével értekezéseket is tartalmaznak, különféle s egy-két esetben nem épen a középiskolai oktatás körébe vágó tárgyakról, még pedig 2 (pozsonyi, rimaszombati) történetit, 1 (eperjesi) életrajzit, 2 (selmeczbányai, szarvasi) természetrajzit, 2 (bonyhádi, rozsnyói) paedagogico-didaktikait, 1 (nyíregyházi) útleírást, 1 (kézsmárki) idegen irodalmit, i (a budapesti) vallási-bölcsészetit. A rovatos íveket csupán a budapesti, bonyhádi, felső-lövői, iglói és a pozsonyi iskola küldte be, osztálynaplókat küldött a soproni lyceum. Mivel egyes iskolák részéről a felterjesztések nemcsak hiányosan, hanem késedelmesen is • történnek, a mi a tanügyi bizottsági jegyző sok időt ingénylő munkáját nagyban hátráltatja, tisztelettel kérjük az egyetemes gyűlést, méltóztassék az iskolákat utasítani, hogy a felterjesztésekre vonatkozólag tartsák magokat az egyetemes gyűlés 1893. évi jegyzőkönyvének 40. pontjában foglalt határozatához s a statisztikai íveket, az «Értesítőket» és a rovatos íveket (nem a naplókat) július 15-éig küldjék be az egyetemes tanügyi bizottság jegyzőjéhez. Ezen jelentés tárgyalása során következő határozatok hozattak: 1. Néhai Moczkovcsák János esperes, egyetemes tanügyi bizottsági tag elhunyta felett a közgyűlés fájdalmas részvétének ad kifejezést. 2. A jelentés arra vonatkozó része, hogy az elemi- és középiskolák valamint a tanító képezdék számára a vallásoktatás tanterve s szintúgy az iskolai bizottságok szervezetét, hatáskörét és ügyrendét, az egyházi alkotmány 189. §-a szerint meghatározó szabályrendelet javaslatképen elkészült s a közoktatási bizottság elé terjesztetett, tudomásul szolgál. 3. Minthogy a tanügyi rendszert, az egyetemes közgyűlés az alkotmány rendelkezése (194. §) szerint, az egyházkerületek javaslata alapján határozza meg s azon szabályrendeletek is az egyetemes közgyűlés jóváhagyása alá terjesztendők ( l99- §)> melyek az iskolafentartó testületek és a tanárok, illetőleg tanítók egymáshoz való jogviszonyának rendezése czéljából szükségesek: a közgyűlés hozzájárulva a tanügyi bizottság indítványához, felhívja az egyházkerületeket, hogy érintett mindkét irányú munkálataikat elkészítsék s az egyetemes közgyűlés elé terjeszszék. 4. Végül a közgyűlés helyt adva a tanügyi bizottság kérelmének, megújítja az 1893. évi jegyzőkönyv 40. pontjában foglalt határozatát s utasítja a tanintézetek igazgatóit, hogy a statisztikai kimutatásokat és évi értesítőket a tanügyi bizottság jegyzőjéhez mindig július 15-dikéig beküldjék.
