Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21

i5 pedig — az igazgatóknak és a rendes tanároknak tényleg kifizetett összegnek átlagát véve — 1643 frt 36 kr. volt. A fizetés javulása e szerint 130 frt 70 kr. A görög pótló tanfolyamban ebben az iskolai évben kilencz középiskolában összesen 5 5 5 tanuló, azaz az illető V—VIII. osztálybeli tanulók 397%-a vett részt, tehát 2'4%-kal kevesebb, mint a megelőző évben. A mulasztásokban is javulás állott be. A mulasztók közül jelenleg átlag 25-6 óra esik egyre, vagyis 2-3 órával kevesebb, mint tavaly; és az igazolatlanul mulasztók száma is r5%-kal csökkent, daczára annak, hogy két gymnasiumban ez utóbbiaknak száma aránytalanul nagyobb, mint a többiben. Már ebből az egynehány adatból is kitűnik, hogy középiskoláink a fejlődés útján örvendetesen haladnak előre. A tanítóképző intézetekben a tanulók száma 9-czel csökkent a tavalyihoz képest (tavaly 199, most 190), de oklevelet 76 kapott, — 5-tel több, mint tavaly; — mégis attól tartunk, hogy még ez a szám sem igen felelhet meg a tanítószükségletnek. Az intézetek fentartására szükséges költségek 1356 frttal emelkedtek, (az ez évi költség 27,134 frt volt). A hittani intézetek hallgatóinak száma 67-ről 71-re emelkedett ugyan, mindazonáltal ez a szám még mindig aggasztóan kicsiny, a miért ezúttal is felhívjuk erre a körülményre a méltóságos és főtisztelendő egyetemes közgyűlés figyelmét. Az eperjesi jogakadémia hallgatóinak száma 121, tehát 2-vel kevesebb, mint a megelőző évben. Az intézetek beléletéről beszámolva, az «Ertesítő»-k adatainak alapján jelentjük, hogy az a múlt iskolai évben is izmosodott, mert az egyesületek száma 43, tagjainak száma pedig 3748; az egyesületek száma tehát 3-mal, a tagoké pedig 41-gyei nagyobbodott. Valamennyi iskola küldött értesítőt. Három — a beszterczebányai, a rozsnyói és a békés-csabai -— az intézet történetét hozza, mely utóbbit Bukovszky János írta. Egyiptomban való tartózkodásáról számol be a soproniban Gecsányi Gusztáv, és a pozsonyiban Szép Rezső. A millennium alkalmából tartott ünnepi beszédeket találunk az eperjesi, a budapesti, a rimaszombati, a selmeczbányai, a pozsonyi és a felső-lövői értesítőkben. A bonyhádiban Forberger László a rajz, különösen a szabadkézi rajz tanításáról, és a szarvasiban Liska János a magyarországi latinságról értekezik. A nyíregyházai mutatványt közöl Collignon Maxime «Peidias» czímű munkájának fordításából Moravszky Ferencztől. A budapestiben dr. Tóth Kálmán az iskolai vizsgálatokról ír. Végül a pozsonyiban dr. Serédi Lajos meleg hangon megemlékezik Bothár Dánielről, a ki 1852-től 1891-ig volt a pozsonyi lyceumnak érdemes tanára. Az elmúlt iskolai évben csak egy tankönyvet bíráltunk, Fr. Kiss Károly főgymnásiumi tanár «Algebra a középiskolák számára» czímű tankönyvét. A bírálók Rátz László és Ráth Arnold némi megjegyzéseket nem tekintve, a könyvet nagyon is hasznavehetőnek tartják. A bizottság tehát, tekintettel a bírálók egybehangzó ítéletére és arra a körülményre is, hogy a kérdéses könyvet már a dunamelléki ev. ref. egyházkerület, valamint a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium is engedélyezte, azt javasolja, hogy Fr. Kiss Károly könyvének használata a mi iskoláinkban is engedélyeztessék. Az egyetemes tanügyi bizottság tisztelettel jelenti, hogy eddigi jegyzője, dr. Böhm Károly a kolozsvári egyetemre távozván tanárnak, jegyzőségéről leköszönt. Bár őszintén örült jegyzője jól megérdemelt kitüntetésének, mégis sajnálattal vette tudomásul a lemondást. Az egyetemes tanügyi bizottság megemlékezvén arról, hogy dr. Böhm Károly mindig a legnagyobb odaadással és sohasem lankadó buzgalommal fáradhatatlanul dolgozott a tanügy érdekében, nehogy ügyünk lelkes munkását végkép elveszítsük, kívánatosnak tartja, hogy dr. Böhm Károly a bizottság munkálkodásában jövőre is részt vegyen. A jegyzői teendőknek ideiglenes vezetésével Ráth Arnold bizottsági tagot biztuk meg, a ki a beléje helyezett bizalmat megköszönve a jegyzői teendők ellátását ebben a helyzetben egyelőre elvállalta. A mi a tanügyi szabályrendeletet illeti, erre vonatkozólag ezeket jelenthetjük. A szabályrendelethez szükséges előmunkálatokkal Schneller István elnöklete alatt dr. Böhm Károly és Péterfy Sándor bizottsági tagokból álló albizottság volt megbízva, a mint azt már jelentettük. Schneller Istvántól már régebben, dr. Böhm Károlytól pedig évközben beérkezett egy-egy előmunkálat. De tekintettel Schneller Istvánnak betegségére és a tanügyi bizottság jegyzőjének Kolozsvárra történt áthelyezésére, az albizottság együttes ülésen a fontos tárgyról nem értekezhetett, és így, minthogy az albizottság javaslatát be nem adhatta, a tanügyi bizottság sem foglalkozhatott a dologgal érdemlegesen, minek következtében ezúttal sincs abban a helyzetben, hogy befejezett munkálat alapján kész javaslatot terjeszthessen elő. Időközben egy új akadály is merült fel; arról értesültünk ugyanis, hogy a theologiai akadémiáknak egy központi intézetté való egyesítéséről szóló terv van készülőben, a miért is a theologiai intéze-