Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21
13 Áthozat . . 9380 frt. 10. Könyvtári illeték 300 » 11. Könyvtáros tiszteletdíja 50 » 12. Fűtés, világításra , . . 200 » 13. Szertárra 70 » 14. Vegyesekre 400 » 15. Négy rendes és egy rendkívüli tanár drágasági pótléka fizetésük arányában . 3000 » 16. Gyakorlati theol. tanár drágasági pótléka 100 » 17. Előre nem látott kiadásokra 552 » Összesen . . 14052 frt. Helyeslőleg tudomásul vétetik. 23. (P.) A theol. akadémián, a nagybizottság jelentése 10. pontja értelmében az 1895/96. tanévre szakvizsgára jelentkeztek összesen 11-en, kik közül 3-an jeles, 5-en jó s 3-an elégséges sikerrel állották meg a vizsgálatot. Tudomásul szolgál. 24. (P.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 28. pontjánál jelenti a theol. akadémiai nagybizottság, hogy az egyetemes egyház theol. akadémiájának az eperjesi és soproni testvérintézetekkel való egyesítése ügyében kiküldött albizottságnak javaslatát az előadói munkálattal együtt kinyomatta s nyilatkozattétel végett közölte az egyházkerületekkel s a pozsonyi egyházközséggel. Nyomban beterjeszti az egyetemes felügyelő az egyházkerületeknek ez ügyben beérkezett következő nyilatkozatait : A bányai kerület az ügyet rendkívüli fontossága miatt az egyházmegyékhez előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett leszállítja. A tiszai egyházkerület álláspontját azzal jelzi, hogy miután a szándékolt egyesítés — ha az egységes intézet nem Budapesten létesül a tudomány, egyetemmel kapcsolatban — úgy tanulmányi, valamint anyagi tekintetből is aggályokat keltő és igen sok nehézségbe ütköző; miután továbbá az egyházkerületnek hő óhaja az, hogy az eperjesi theológiát, mint ős intézetet továbbra is fentartsa; miután végre ezen tanintézetnek, mint egyetemes jellegűnek s legnagyobb részt az egyházkerület számára lelkészeket nevelőnek — a kerület hozzájárulásával — az egyházegyetem költségén fentartása méltányos és jogos kívánalom: az egyházkerület az ügyre nézve közelebbről és tüzetesen érdemileg nyilatkozni csak akkor fog, ha majd az egyetemes közgyűlés azon megindokolt felterjesztésre ad választ, melyet a fenforgó kérdésre nézve az egyházkerület a mult 1895. évben (lásd egyházker. körlevelek 1895. II.) az egyetemes gyűléshez intézett. A dunántúli egyházkerület a theologiai intézetek egyesítésének eszméjét elvben pártolja s a mint annak kivitelét biztosítva látja, a maga részéről hozzájárul, de miután az ügyet kellően előkészítve nem találja, a véleményező bizottságot az ügy további tanulmányozásával megbízza. Végül a dunáninneni kerület a theológiák egyesítésének eszméje helyett a theologiák egységesítése eszméjét, vagyis a theológiáknak és általán a theol. tanügynek az Egyh. Alkotmányban foglalt törvénypontok szerint való egységes szervezését és rendezését kívánja napirendre tűzni. E végből felszólítja az egyetemes gyűlést, hogy a theológiák jellege, szervezete, tan- és vizsgálati rendszere s fentartó hatóságaik jog- és hatásköre szabályrendeletileg való megállapítása ezéljából külön bizottságot küldjön ki s addig is, míg a bizottság munkálatával elkészülne, a három intézet összhangzatos működése s általán a lelkészképzés egyöntetűsége s ellenőrzése ezéljából abbeli határozatát, hogy a IV. tanfolyamot csakis az egyet, theol. akadémián, vagyis a külföldön lehet végezni, s ebből folyólag, hogy szakvizsgálatokat is csak a szakrendszer szerint berendezett egyet, theologiai akadémián lehet tartani, újra érvényre emelje s miheztartás vegett a theol. intézeteket fentartó hatóságokkal közölje. Egyébként a theol. intézetek egyesítését továbbra is óhajtja. Az egyetemes közgyűlés az egyházkerületek nyilatkozatait az akadémiai nagybizottság javaslatával s az előadói munkálattal együtt azon utasítással terjeszti vissza az akadémiai nagybizottsághoz, hogy véleményes jelentését a jövő évi egyetemes közgyűlés elé terjeszsze.
