Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9

45 a kerületi közgyűléshez engedtessék meg a felebbezés, az illető kerülethez származtatja. 74. (F.) Ugyancsak a. m. é. egyet. gyűl. jkv. 54. pontjánál tárgyaltatott a dunántúli egyházkerület ügyrendjére vonatkozó javaslat, illetve a szabályrendeletek elkészítésével, valamint az egyes kerületek részéről hozzá utalt ügyek felülbirálatával megbízott egyetemes bizottságnak ezen «dunántúli ügyrend»-re vonatkozó véleményes jelentése, mely szerint az ügyrendi javaslat 8. §-ban e helyett «egyházi jegyzők» a munkamegosztás érdekében helyesebbnek tartja a bizottság annak felvételét «egyházkerületi jegyzők» ; a 13. §-t a következőleg tartaná a bizottság módosítandónak, «ha kétszeri figyelmeztetés sikertelen marad, az elnök a szót megvonja»; a 15. §-ból törlendők volnának e szavak «vagy ha a közgyűlés kívánja», mert ez a bizottság nézete szerint nem alkotmányos felfogás és ily intézkedést veszedelmesnek s a kisebbség iránt méltánytalannak tartana; a 16. §-ból törlendő volna a «bizottsági» szó; a 17. § második pontját jobb volna a bizottság szerint félreértés elkerülése végett eképen szövegezni «a szavazást az elnökség bármely határozatra nézve elrendelheti»; a 21. §-nál 8 helyett 15 nap legyén a felebbezési határidő; a javaslat 22. §-a helyett czélszerűbb volna az egyházi alkotmány 119. és 120. §-ait idézni, a teendők megosztásáról szóló pontba pedig a «jogokat» szót az anyagiak közé felvenni; a 23. § cí) pontja helyett teendő volna «papi vizsgálatokról s a vizsgálatok eredményéről»; a 24. §-nál felemlítendő volna a népiskola is; a 34. §-ba «egyházkerületi ügyész» után teendő volna «valamint az illető egyházmegye elnöksége»; a 36. §-ra nézve a bizottságnak az a nézete, hogy a jegyzőkönyv vezetésére ne az egyházmegye, hanem a püspök nevezzen meg alkalmas egyént és nem látná czélszerűnek szorosan ragaszkodni ahhoz, hogy az egyházmegyei ügyész jelenléte okvetlenül szükséges legyen; a 37. §-nál arra az esetre, ha a 36. eredeti alakjában megmarad, «jogi tanácsos» helyett «ügyész» volna teendő; a 44. §. után a C) alatti czímben «testületek» helyett «bizottságok» volna teendő. E bizottságok között nem fogadható el a tervezett «állandó választmány», mert az ily szervezetet a zsinati javaslatból is törlötte a zsinat s az egészen új testület lenne szervezetünkben. Hat évre választva, külön elnökség alatt könnyen megzavarná, akadályozná, ellensúlyozná a kerületi elnökség működését, sőt nagy hatáskörű befolyásával nyomást gyakorolhatna a kerületi gyűlésre is. A javaslat szerint neki szánt teendőket elvégezhetik egyes, esetről-esetre megbízott előadók vagy bizottságok. Az 55. §-ban a bizottság nézete szerint szükségtelen és nehézkes az elnökség aláírását kívánni egyes kivonatokra. E helyett azon intézkedést javasolja a bizottság, hogy a hitelesített jegyzőkönyvből, azoknak, a kiket illetnek, az egyházi főjegyző adja ki, saját aláírásával és pecsétjével megerősítve a kivonatokat. A 64. §. b) pontjába felveendő volna «a kárvallottaknak haladéktalanul kézbesíti»; a 65., 66. és 67. §-ok a bizottság nézete szerint kihagyandók és más tiszteletdíjakkal együtt elintézendők, beleértve a püspök tiszteletdíját is. Végül az eskü-mintákat illetőleg kívánatosnak tartja a bizottság, hogy ezek minden kerületben egyenlők legyenek. Javasolja tehát, hogy beváratván a többi egyházkerületek eskü-mintái, az egyetemes gyűlés állapítson meg közös eskü-mintákat, addig maradna meg mindenütt az eddigi eskü. Az egyetemes gyűlés beható tárgyalás után a bizottság álláspontját mindenekben elfogadván, a «dunántúli ügyrend»-re vonatkozó javaslatot azzal terjeszti vissza a nevezett egyházkerülethez, hogy ezen ügyrendet a bizottság által fent kifejtettek értelmében újra átdolgozza s terjeszsze ide ismét jóváhagyás végett. 75. (F.) A fentebbi pontok kapcsán, az egyetemes gyűléshez felterjesztett vagy felterjesztendő egyházkerületi szabályrendeleti javaslatokra nézve általánosságban határoztatott : hogy azok jövőre két példányban terjesztessenek fel, melyek közül az