Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9

42 b) hogy úgy a hirdetésre, mint az esketésre legalább is a polgári hirdetés folyama alatt jelentkezzenek. Az esketés egyházi szertartása jelenlegi agendalis alakjában fentartatik ; úgy azonban, hogy a házasságkötési szándékra vonatkozó kérdések és az eskümintában is az egybekelést jelző mondatok elhagyandók. Az ez irányban szükséges módosítások keresztülvitelével a püspö­kök bízatnak meg. II. A keresztelésröl. ,12. §. Az 1894. évi XXXII. t.-cz. nem korlátolja az evang. lelkész keresztelési jogát; meg­keresztelendők tehát: a) minden evangelikus szülőktől született gyermekek; b) a vegyes házasságból származó gyermekek, ha azt a szülők kívánják vagy megkeresztelés végett hozzá küldik; c) az evangelikus anyáknak törvénytelen gyermekei; d) a lelenczek, ha arról, hogy azok már előbb megkereszteltettek, megbízható adat nincsen ; e) a törvényben előírt alakszerűségek mellett áttért izraeliták; f) más felnőtt egyének, ha ezek a keresztelést kívánják és előbb megkeresztelve nem voltak. Ha a szülők kívánják az evang. lelkész minden hozzá hozott gyermeket megkeresztelhet. A keresztelést lehetőleg a születésnek a polgári anyakönyvbe való bejegyzése előtt kell elvégezni, hogy az ujdonszülöttnek a keresztségben kapott neve a polg. anyakönyvbe bevezethető legyen. 13- §• Az 1894. évi XXXII. t.-cz. életbeléptetése előtt kötött házasságból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ilyen házasságok kötése idejében hatályban volt. 14. Egyébként evang. egyházunk rendszabályai és szertartásai a keresztelésnél és az avatásnál ezentúl is megtartandók. III. A konfirmáczióról. íj- §• Minden evangelikus lelkész kiváló feladatának ismerje a konfimácziót úgy előké­szíteni és végezni, hogy az a szó teljes értelmében hiterősítés legyen és a gyermekeknek egyházunk élő tagjaivá való fejlődését biztosítsa. IV. A temetésről. 16. §. A lelkész minden evangelikus halottat eltemethet, ha a temetést kérők a 60.000/1895. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet 72. §-a értelmében a polgári anyakönyvi bejegyzés meg­történte után az anyakönyvvezetőnek bejegyzési záradékával, aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátott halottvizsgálati bizonyítványt, vagy a hivatkozott belügyminiszteri rendelet 72. §-ának utolsó bekezdése értelmében kiállított anyakönyvvezetői tanúsítványt arról, hogy a haláleset a polgári anyakönyvbe bejegyeztetett, vagy pedig a községi elöljáróság által az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 73. §-a értelmében kiadott eltemetési engedélyt felmutatják. 17- §• Nem szolgálhat okul a temetés megtagadására a halál neme. 18. Más vallásbelit is eltemethet az evangelikus lelkész, ha nála a temetést abból az okból kérik, mert a halott illetékes lelkésze a temetést megtagadta. Ezt azonban csak akkor teheti, ha a temetés megtagadásáról magának alkalmas módon meggyőződést szerzett. V. Az anyakönyvekről. 19- S­r. Habár az 1894. évi XXXIII. t.-cz. a polgári anyakönyvek behozatalával a jövőre nézve egyházi anyakönyveinknek a polgári jogokra kiható jellegét megszüntette, mi egyházunk bel-

Next

/
Thumbnails
Contents