Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1894. november 8

8 tására bemutatott iratok legnagyobb része nem tekinthető okiratnak, miután csak a szándékolt iskola javára befizetett összegekre vonatkozó két takarékpénztári kimutatáson van eredeti aláírás, az A) alatti aláírási iven nincsenek eredeti aláírások, s az csupán a «kerületi gymnasiális bizottság» aláírását viseli, a többin pedig nincs semmi aláírás, mely okoknál fogva a kérelem nem is tekinthető kellően felszereltnek; mind a mellett halogatások elkerülése végett, érdemileg is kellvén a fenforgó kérdéssel foglalkozni, e tekintetben az iratok azt mutatják, hogy az «alapszabályok» szerint a Turócz-Szt.-Mártonban felállítani tervezett tóttannyelvű algymnasiumból egyelőre csak a két alsó osztály állíttatnék fel, a többi pedig később, a «körülményekhez képest», mi pedig az évről-évre folytonos fejlesztést rendelő, 1886: XXX. t.-cz. 2. §-ának intézkedésével ellenkezik; a «gymnasiális bizottság» által aláírt gyűjtőív szerint 69.940 frt van aláírva, mire nézve azonban az eredeti aláírások nincsenek bemutatva s ezen összegből csupán 9262 frt 05 kr. van befizetve, a többiről pedig az mondatik, hogy szabályszerű alapítólevelekkel van biztosítva, melyek szintén nem mutattattak be; sőt a lakhelv sincs mindegyik aláíró neve mellett kitéve, viszont kitűnik, hogy némely aláíró, kik pedig az alapszabályok szerint «alapítók», külföldi. Előadja továbbá a bizottság, hogy az iratok szerint, a tervezett algymnasiumra volna fordítandó a korábbi feloszlatott turócz-szt.-mártoni gymnasium vagyona, mi pedig emlékezete szerint, «nationale hungaricum» intézetre rendeltetett; a tót nyelven bemutatott tantervhez semmi szertári kimutatás nincs csatolva, — a tervezett algymnasium a volt turócz-szt.mártoni iskola örökösekép tekintetvén, csupán az mondatik, hogy van a könyvtárban 2068 kötet, de nincs említve, hogy ezek mily nyelvűek, mily szelleműek s mely szakmához tartoznak. Az «alapszabályok» szerint a tervezett algymnasium ügyeinek vezetése első fokban a tanári testületet, másod fokban az igazgatóságot illetné, legfelsőbb forum pedig a «gymnasialis tanács» lenne. A tanulók fegyelmi ügyeiben az igazgatóság, felsőbb fokon a gymnasialis tanács határozna s az igazgatóság hatásköréhez tartoznék az igazgatónak a tanárok kebeléből való megválasztása, a tanárok választása és «elmozdítása». Mind az igazgatóságnak, mind a gymnasialis tanácsnak tagjait, az alapszabályok 7. és 14. §. értelmében, a dunáninneni egyházkerület, a turócz-szt.-mártoni egyházközség s az alapítók választanák. Alapító lehetne minden á. h. evangelikus, ki legalább 100 frtot fizet egyszerre, vagy jelzáloggal 6%-os kamatot biztosít, vagy 10 évig évenként 12 frt fizet, s a ki 6 % kamatot jelzálogilag biztosít, sem maga, sem örököse nem kötelezhető a tőke megfizetésére. Az ekkép tervezett intézet felett az egyházi főfelügyelet az «alapszabályok» szerint a dunáninneni egyházkerület püspökét, a világi pedig Ö Felségét illetné. Minthogy az ekkép tervezett intézetre nézve, már a megfelelő anyagi erő hiányánál fogva sincs nemcsak biztosíték, de valószínűség sem arra, hogy oktatásra hivatott, kellően díjazott, kellő számú és jövendőjük felől biztosított tanerők legyenek alkalmazhatók, hogy az intézet bírjon kellő s egészséges helyiségekkel, továbbá a szükséges felszereléssel s általában azon feltételekkel, melyek mellett egy tanintézet kulturális rendeltetésének megfelelhet; minthogy tóttannyelvű gymnasiumra egyházunkban nincs is szükség s e mellett a tervezett algymnasiumnál, sem a czélba vett igazgatóság és gymnasialis tanács, sem ezeknek hatásköre, sem pedig alakításuk módozata nem illeszkedik egyházi szervezetünkbe, sőt egyenesen egyházi alkotmányunkba ütközik; minthogy a tervezet szerint, az iskola még az egyház főfelügyelete alól is el vonatnék s így egyházunktól, annak irányától, szellemétől és többi iskoláink helyzetétől való idegenkedést mutat; egyszersmind pedig az alapítók s egy egyházkerület, valamint egy egyházközség döntő befolyásának tervezése által azt jelzi, hogy az iskola vezetése, iránya és szelleme s úgy a tanárok és tanulók sorsa egészen egyházi alkotmányunkkal ellentétes tényezőkre volna bízva; és — minthogy ezek szerint a Turósz-Szt.-Mártonban felállítani szándékolt, tóttannyelvű algymnasiummal, egyházunk védszárnyai alatt oly iskola terveztetik, mely sem a köztörvény, sem egyházi törvényeink, sem egyházunk és közoktatásunk kereteibe nem illeszkedik, meíy idegenkedést s elszakadási vágyat jelez, melynél a hazafias és evangéliumi vallásos szellemben való működésre nincs semmi biztosíték s a melyért, mégis egyházunk viselné, bár kezei megvolnának kötve, ország-világ előtt a felelősséget: ezeknél fogva a tanügyi bizottság véleménye és javaslata odaterjed, hogy a dunáninneni kerület azon határozatától, melynek értelmében Turócz-Szt.-Mártonban tóttannyelvű algymnasium volna felállítandó, tagadtassék meg, az intézet felállításához a zsinati törvények értelmében szükséges helybenhagyás. Az egyetemes gyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadván, a dunán-