Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1892. október 5

t 10 A hirtelen halál által elragadott elnök teendőit dr. Győry Elek, bizottsági alelnök vette át, kinek elnöklete mellett a tanügyi bizottság azokon kívül, melyek a csatolt részletes jelentésekben foglaltatnak, a következő tárgyakkal foglalkozott. 1. A protestáns tanárképző felállítására czélzó javaslatnak az egy. gyűlés jegyzökönyvének 20. 1. pontja értelmében való elkészítésével a bizottsági jegyző bízatott meg. A jegyző ezen dolgozatának végeredménye âz volt, hogy a theol. akadémiai tanítást oly módon berendezni nem lehet, hogy a prot. tanárképző számba vehető. A dolgozat érdemleges tárgyalásába azonban a bizottság nem bocsátkozott, mert a zsinati tanácskozásokból értesült, hogy az egyház a tanárképzést egyelőre ösztöndíjakkal kívánja elősegíteni, s a külön tanárképző eszméjét egyelőre elejtette. Minthogy pedig tanügyünk a zsinati határozatok alapján esetleg új szervezés alá kerül, s ennek eléje vágni a bizottság nem akar, azért az egyet, gyűlés elé a tanárképzésre vonatkozólag külön javaslatot terjeszteni szükségesnek nem tartotta. 2. Az egyet, gyűlés jegyzőkönyvének 52. pontjában a tanügyi bizottsághoz utasított bonyhádi algymnasiumi kérvénynél, mely azt kérelmezi, hogy a nevezett algymnasium az egyetemes tanterv helyett az államit követhesse, a bizottságra a következő körülmények voltak befolyással. Tény, hogy a mi tantervünk a IV. osztályban az ó-kori történelmet és a latin syntaxist az államitól eltérőleg rendezi be, minek folytán a bonyhádi algymnasium növendékei állami iskolákba való átlépéskor felvételi vizsgálatnak vettetnek alá. Minthogy pedig ez utóbbi körülmény a bonyhádi algymnasium látogatottságának s így fennállásának hátrányára szolgálhatna, a mint a folyamodók ki is emelik, azért a tanügyi bizottság azt véleményezi, hogy a bonyhádi algymnasiumnak az állami tanterv követése kivételesen meg volna engedhető. 3. A budapesti ev. főgymnasium azon kérelemmel fordult a tanügyi bizottsághoz, hogy a német helyesírás tanítása összes iskoláinkban egyöntetűvé tétessék. A tanügyi bizottság a budapesti főgymn. ezen kérelmét a mélt. egyet, gyűlés elé terjeszti, méltóztassék az említett testület indokolt javaslatát az egyes iskolákhoz véleményadás végett leszállítani, hogy ezek alapján az ügy rendezése iránt határozott javaslat legyen beterjeszthető. 4. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 20. c) pontja értelmében a tanügyi bizottság az egyes gymnasiumokat arra szólította fel, hogy a /F., VII. és VIII. osztályok óraszumának a törvényes maximumra való leszállítása iránt véleményüket nyilvánítsák. E felszólításra a békés-csabai, beszterczebányai, budapesti, pozsonyi, nyíregyházai és rimaszombati iskoláktól érkezett be, a f. é. szept. 13-án tartott ülés idejéig, vélemény. Minthogy e szerint az iskolák nagyobb fele még nem nyilatkozott s a beküldött vélemények is nagyrészt másra felelnek, mint a mi kérdeztetett, — azért a tanügyi bizottság ezen ügyben határozottan még nem nyilatkozhatott, annyival inkább, mert a felszólalásokból kivette, hogy az egyes intézetekben fennálló tantervi eltérések miatt nem sokára a tanterv revisiója fog válni szükségessé. 5. Tankönyvet engedélyezés végett a bizottsághoz ez évben egyet terjesztettek be: Góbi Imre : „A magyar nemzeti irodalom története" czímű munkáját, melynek megítélésére dr. Serédy Lajos eperjesi tanár urat kértük fel. A birálat azonban ez ideig még nem érkezett. ' * f 6. Értesítőt ez iskolai évben minden iskolánk adott ki. Értekezést 10 értesítő tartalmaz ; még pedig paedagogiait 6 (Szarvas, Pozsony, soproni tanítóképző, F.-Lövő, Rozsnyó, Eperjes), nyelvészetit 2 (Selmeczbánya és Nyíregyháza), történelmit 1 (Késmárk), numismatikai dolgozatot 1 (Pozsony), bölcsészetit 1 (Budapest). 7. A végzett tananyagot és tanmenetet feltüntető rovatos íveket, Késmárk, F.-Lövő és Rimaszombat kivételével, valamennyi iskola beküldötte. Ezen ívek áttekintése közben a bizottság tudomására oly hiányok jutottak úgy a tanterv követését, mint a tanmenet berendezését illetőleg, hogy azokat az egyetemes közgyűlés elé külön jelentésben terjeszteni, figyelmét erre felhívni s a bajok orvoslására felkérni, — tanügyünk érdekében kötelességének találta. 8. A görög-pótló tanfolyamot, mely Budapestet, Késmárkot és Sopront kivéve, minden főgymnasiumunknál berendeztetett, ez évben látogatta: az V. és VI. osztályban 552 tanuló közül 212, vagyis az összes V. és VI. osztálybeli növendékek 38'4 °/o-a, ugyanannyi, mint a megelőző évben. 9. Iskoláink látogatottsága ez évben is emelkedett. Tanköteles gyermek járt az elemi iskolákba összesen 142,185 (tavaly 141,010). A középtanodákat látogatta ez évben 4390 növendék (136-tal több, mint a megelőző évben); a tanítóképezdékben volt 193 növendék (18-czal több); a jogakadémiában 81 (18-czal tv>bb). Csak a hittani intézetekben tapasztalható csekély apadás, a mennyiben 1890/91-ben 96, 1891/92-ben 89 (tehát 7-tel kevesebb) növendék volt. Végül van szerencsénk az 1891/2. iskolai évre vonatkozólag iskoláink állapotáról a következő részletes jelentést és kimutatásokat mellékelve tisztelettel beterjeszteni.