Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1892. október 5

16 épen végző növendék 5, más képezdéből jött képesítőre 1, egy vagy több évi gyakorlat után 1, olyan, ki a képezdei tanulmányokat magánúton végezte 1. A képesítés magyar nyelven történt. A képezde jelenlegi igazgatója, Benka Gyula, a főgymnasium értesítőjében tesz jelentést az intézet ez évi állapotáról. f) Összegezés. A tanítóképzők igazgatói által beküldött adatok szerint, a mennyire azok, a .kellő részletezés hiányosságát tekintve, összegezhetők, az egyházegyetemnek volt összesen 5 tanítóképző intézete, melyek közül négy 4, egy pedig 3 tanfolyammal van szervezve. A tanítóképzők közül 3 szoros kapcsolatban van a mellettök fennálló középiskolákkal s összes helyiségeik és tanáraik azokkal közösek ; kettőnek külön helyiségei (9 tanterem) és tanárai vannak. Tanított pedig a tanítóképzőkben összesen 28 tanár, még pedig rendes 16, segédtanár 2, más intézeti óraadó 9, hitoktató 1. Növendék volt a tanév elején összesen 193 (16-tal több, mint a megelőző évben), még pedig az I. tanfolyamban 61, a II.-ban 53, a III.-ban 52, a IV.-ben 27 ; a tanév végén összesen 187 (22-vel több, mint a megelőző évben), még pedig az I. tanfolyamban 59, a Il.-ban 52, a III.-ban 50, a IV.-ben 26. — Valamely jótéteményben részesült 128 növendék, 6309 frt értékben. A tannyelv 4 képezdében magyar, egyben magyar és német ; a gyakorló iskolákban : l-ben magyar, l-ben német-magyar, l-ben magyar és tót, 2-ben magyar, német és tót. Gyakorló iskolával külön csak 2 intézet bir ; a többi e czélra a helybeli evang. elemi iskolákat használta. A tanítóképző intézetek fentartására fordíttatott összesen 22,166 frt, miből egyházi segélyre 7307 frt, saját alapítványokra 8944 frt, egyéb forrásokra 5915 frt esik. •— Pénzsegélyt kapott 22, lakást 101, teljes ellátást 34, fél ellátást 70, ösztöndíjat 61, magánsegélyt 9 növendék ; — jótéteményes volt az intézet költségére 52. — Az év folyamán általános tanítói oklevelet kapott 45 ; még pedig mint épen végző növendék 27, mint más képezdéből jött 3, gyakorlat után 10, olyan, ki a képezdei tanulmányokat magánúton végezte 5. A képesítés nyelve 4 intézetben magyar, l-ben magyar és német. III. A középiskolák. A magyarhoni ág. h. ev. egyházegyetemnek, a tisztelettel mellékelt 16 táblázat szerint, volt az 1891/92-diki iskolai évben összesen 17 középiskolája; még pedig 11 nyolczosztályú főgymnasium, 1 hatosztályú, 4 négyosztályú gymnasium, 1 hatosztályú reáliskola. Ezen tanintézetek közül a tannyelv 12-ben tisztán magyar, 4-ben a tannyelv magyar, hanem segédtannyelvül a német nyelv használtatik, l-ben a tannyelv magyar, a segédtannyelv a tót. Ezen intézetek közül 12 csak az egyházi hatóságok által tartatik fenn, 5 szerződésszerű állami segélyben részesül. Á budapesti és iglói főgymnasiumokban az I-ső osztályhoz párhuzamos osztály is van. A középiskolákban a tanulók összes száma volt a tanév folyamán 4390 (136-tal több mint a megelőző évben), kik közül vizsgát tett az év végén 4147 (109-czel több). Még pedig az I. osztályba felvétetett a tanév elején 953, vizsgát tett 878; a II-ba felvétetett 716, vizsgát tett 689; a III-ba felvétetett 635, vizsgát tett 608; a IV-be felvétetett 561, vizsgát tett 536; az V-be felvétetett 434; vizsgát tett 408; a Vl-ba felvétetett 382, vizsgát tett 359; VII-be felvétetett 352, vizsgát tett 328 ; a VHI-ba felvétetett 357, vizsgát tett 341. — A vizsgát tett tanulók közül rendes tanuló volt 4021, magántanuló 126 (14-gyel kevesebb, mint tavaly) vagyis a tanulók összes számának 3%-a; ismétlő volt az év végén 235. A vizsgát tett tanulók közül a tandíjat megfizette egészen 3725, felmentetett egészen 235, részben 187. A tandíj 5 és 50 frt között ingadozik s átlag véve 22 frt 43 kr., a mihez járul felvételi díjként átlag 1 frt 93 kr., mely, Budapestet kivéve, mindenütt szedetik. — A görög-pótló tanfolyamot 8 főgymnasiumban, a hol be volt rendezve, hallgatta az V. osztályban 288 tanuló közül 117, a VI-ban 264 tanuló közül 95 tanuló, összesen 552 közül 212 tanuló, vagyis az összes V. és VI. oszt. tanulók 38 4 %-a. A vizsgázott 4147 tanuló közül vallásra nézve volt: ág. h. ev. 1985 (azaz 47-8 °/o) ; ev. ref. 556 (13'4%); róm. kath. 777 (18-7%) ; gör. kath. 43 (1%); g. kel. 30 (0-7%) ; unit. 3; izraelita 753 (18vl°/o). — Anyanyelvre nézve volt: magyar 3062 (azaz 73-8%); német 847 (20*4%); román 2; olasz 1; tót 221 (5*3%) ; szerb-horvát 6; más nyelvű (dán angol, bolgár, morva) 8. Csakis magyarul beszélt 1289 (31 °/o), csakis németül 26 (0'6%). csakis tótul 6. Magyarul tudott 4108 (az összes tanulók 99%). A tanulók szülei közül volt polgári állásra nézve: nagybirtokos és bérlő 211 (5%), kisbirtokos és bérlő 630 (151%), alkalmazott 82 (1*9%), nagyiparos 53 (1'2%) kisiparos 623 (15%), alkalmazott 24 (0'5%); nagykereskedő 122(2*9%), kiskereskedő 386 (9*3%), alkalmazott 10 (0-24%); köztisztviselő 636 (15-3%), magántisztviselő 297 (7-1%); katona 8; más értelmiségi 847 (20-4%); személyes szolgálatból élő 109 (2-6%); magánzó 109 (2 6%). A tanulók közül illetőségre nézve volt: helybeli 1470 (35*4%), megyebeli 940 (22 6%), más megyebeli 1693 (40*8%), horvát 11 (0 2%), más állambeli (Ausztria) 33 (0"8%)•