Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1890. október 8
19 az egyházegyetemben volt 82,033 fiú, 79,304 leány, összesen 161,537 gyermek, vagyis a lélekszámnak 17*9 °/o-a. A tanköteles gyermekek közül járt helyben, az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, az elemi iskolákba: 51,576 fiú, 49,735 leány, összesen 101,311 gyermek (vagyis az összes iskolába járó gyermekek 72-4 %-a). Helyben az ismétlő iskolába járt 12,634 fiú, 12,735 leány, összesen 25,369 gyermek (vagyis az iskolába járó gyermekek 18'1%-a). Idegen elemi iskolákba járt 3811 fiú, 3427 leány, összesen 7238 gyermek (azaz az iskolába járó gyermekek 5-l°/ 0-a). Idegen ismétlő iskolába járt 1371 fiú. 726, leány, összesen 2097 gyermek (az iskolába járók 1-5%-a). Felső vagy polgári iskolába járt 494 fiú, 925 leány, összesen 1419 gyermek (az iskolába járók l°/o-a). Magán intézetekbe járt 165 fiú, 282 leány, 447 gyermek (az iskolába járók 0"3%-a). Középtanodákba járt 1800 fiú, 70 leány, összesen 1870 gyermek (az iskolába járók l'3 0/ 0-a). Járt tehát összesen iskolába: 71,851 tanköteles fiú, 67,900 tanköteles leány, összesen 139.751 gyermek, tehát a tanköteles gyermekek 86'6%-a. Iskolába nem járt 10,182 fiú, 11,404 leány, összesen 21,586 gyermekv, agyis a tankötelesek 13'4%-a. Első helyen áll az iskoláztatás a dunántúli kerületben, hol a tanköteles gyermekek 94 8°/o-a járt iskolába; ezután következik a tiszai kerület 91-8°/o-kal, a bányai 86'7°/o-kal, a dunáninneni 69'5%-kal A mindennapi iskolába járók mulasztottak összesen 883,203 félnapot, vagyis egy-egy tanuló 8*7 félnapot. Mulasztásokért meg lett büntetve 1812 szüle. Az egyházegyetem népiskoláiba járt idegen illetőségű vagy vallású 3292 fiú, 3033 leány, összesen 6325 gyermek. Az egyházegyetemnek volt 1612 tanítója. Ezek közül képesített 1423 (88-2%), nem képesített 189, 11-8 0/,,); rendes 1400, (86-8%J; segédtanító 212, (13*2%). Egy-egy tanítóra esett a mindennapi iskolában 62*8 tanuló. Iskola volt összesen: 1412; ezek közül felekezeti 1323, községi 89; az egyház tulajdonát képezte 1266, bérelt volt 57. Jó karban volt 1215, rossz karban 108 felekezeti iskola. Uj iskola épült 43, javíttatott 212. Az iskolai épületekben volt 1591 tanterem ; jutott a mindennapi iskolába járókköz ül egy-egy tanteremre 63'6 tanuló. Tanítólak az iskolaépületekben volt 1344. Az iskolai épületek mellett volt: 763 faiskola, 253 testgyakorló. Az iskolák taneszközei voltak: fekete irótábla 2404; fali olvasótábla 21,891; fali térkép 4059; földgömb 1591; természetrajzi eszköz 27,248; természettani eszköz 5040; könyv 59,493 kötet. Az egyházegyetem elemi iskoláinak összes vagyona 2.708,983 frt; miből ingatlanokra esik 2.247,088 frt, tőkepénzekre pedig 461,895 frt. Az összes iskolák évi jövedelme volt: készpénzben 478,467 frt; terményekben, pénzértékre véve 281,459 frt; összesen 759,926 frt. Származott pedig ezen jövedelem: az ingatlan vagyonból 114,282 frt, mely e szerint 5'08%-ot jövedelmezett, a mi az összes bevételek 15:03°/ o-át képezi. Származott továbbá ezen jövedelem a tőkepénzek kamataiból: 27,238 frt, melyek e szerint 5-9%-ot jövedelmeztek, a mi az összes jövedelem 3'6%-át képezi. Tandijakból bejött. 99,610 frt, (az összes bevételek 13-1%-a); állami segélyből 1571 frt (a bevételek 0-2°/o-a); községi segélyekből 85,315 frt (a bevételek 11-2%-a); egyházi segélyekből 317,699 frt (a bevételek 41-8%-a); egyéb forrásokból 114,211 frt (a bevételek 15%-a). Ezen jövedelmek összesen tesznek 759,926 frtot. A népiskolák ez évi kiadásainak összege 754,966 frt s igy 4960 frt többlet mutatkozik. A kiadások közül fordíttatott: a rendes tanítók fizetésére 612.198 frt (az összes kiadások 81-087 o-a). Egy rendes tanító átlagos évi fizetése az egyházegyetemnél 437 frt 28 kr. Segédtanítók fizetésére fordíttatott 34,572 frt (a kiadások 4*6%-a). Egy segédtanító átlagos évi fizetése tehát 163 frt 7 kr. Kiadatott továbbá: javításokra 48,291 frt (a kiadások 6'3%-a); tanszerekre 8112 frt (a kiadások 1'07%-a); egyebekre 51,792 frt (a kiadások 6'87o-a). Ezen kiadások összege 754,965 frt s igy a mindennapi iskolába járó egy-egy tanuló évi képeztetése átlag 7 frt 45 krba kerül. II. A tisztelettel mellékelt 5 táblás kimutatás szerint egyetemes egyházunk 5 tanítóképző intézetet tart fenn, melyek közül a felső-lövői, selmeczbányai és szarvasi szoros kapcsolatban áll a mellettük fennálló középiskolákkal, ugy hogy az igazgatók, tanárok, tanszerek, könyvtárak a kettős intézetekkel közösök s csupán egyes tantárgyakra alkalmaztatnak külön szaktanárok; az eperjesi és soproni tanítóképzők aránylag függetlenek a mellettük fennálló intézetektől, bár egyes tanerőket ezektől kölcsönöznek. a) A soproni tanítóképző négy tanfolyammal van szervezve. Az intézet czéljaira szolgál 4 tanterem (melyeknek egyike ugy van berendezve, hogy rajztermül is szolgál); 1 természettudományi kísérleti terem; 1 nagyobb s 1 kisebb könyvtári helyiség; 1 igazgatói iroda, mely egyúttal tanári szobául is szolgál; 1 fa-, méh- és selyem-hernyótenyésztésre s szőlőmivelésre szolgáló kert; 14 lakószoba a benlakó növendékek számára; 2 gyakorlóiskolai osztályterem, 1 gyakorlóiskolai tanszerszoba. Az intézet oktatási s gazdasági czéljaira szolgáltak 5*
