Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1890. október 8
12 Az elkészült nyelvtan segélyezésének ügye a pénzügyi bizottságnak adatik ki azzal, hogy a mű megjelenését, a mennyire a pénztár állapota megengedi, az ennek megfelelő összegű segély megszavazása és a megadhatónak talált összeg kiutalványozása által támogassa. 1?. (Gy.) A mult évi egyetemes gyűlési jegyzőkönyv 2ö-ik pontjánál, mely szerint tudomásul vétetett a theol. akad. nagybizottság abbeli határozata, hogy az egységes theol. tantervre vonatkozó munkálatnál, a tanítói oklevél megszerzésére nézve is javaslat készítessék, jelenti ugyanazon bizottság, hogy a tanítói oklevél megszerzésére vonatkozó javaslat munkában van, de még nem készült el. Tudomásúl vétetik. 18. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 26-ik pontjára vonatkozólag, jelenti a theol. akadémiai nagybizottság, hogy Zelenka Pál és Baltik Frigyes püspökké választásuk folytán hivatalból lettek a bizottság tagjaivá, Major Pál pedig elhunyt, s így három tag választandó. Ennek folytán a nevezett három, az egyetemes gyűlés által választott tag helyére megválasztattak a nagybizottságba: Farbaky József, Hollerung Károly és Kubinyi Árpád. 19. (Gy.) Ugyanazon bizottság előterjeszti ezután és pedig pártolólag az akadémiai tanári kar abbeli kérelmét, hogy miután az egyetemes gyűlés e tanári karnak az egyetemes hivatalok választására nézve megadta a szavazati jogot, s a kerületi elnökségek egyszersmind egyetemes jelleggel bírnak, miután továbbá a kerületi főiskoláknak a kerületi elnökségekre nézve szavazati joguk van, mondassék ki, hogy az akadémia tanári kara a kerületi elnökségek választásánál szavazati joggal bir. A jelen előterjesztésben és kérelemben foglalt kérdés a zsinati bizottsághoz utasíttatik. 20. (Gy.) Jelenti végül a theol. akad. nagybizottság, hogy a kisbizottság elnöki helye Geduly Lajos elhunyta által megüresedvén, a kisbizottság elnökének Ritter Károly választatott meg. Tudomásúl szolgál. 21. (V.) A mult évi jegyzőkönyv 27-ik pontjánál, mely az egyetemes alap létesítésére vonatkozik, egyetemes felügyelő előterjeszti, hogy a magyarországi evang. ref. egyház conventje f. évi április havában tartott ülésében elhatározta, hogy ág. hitv. egyházunkkal együtt megkísérli sorsjegy-kölcsön utján közalapja tőkéinek növelésére a kellő lépéseket megtenni s hogy a convent megbízásából b. Vay Miklós, mint a convent elnöke, f. évi április 24-én hozzá átiratot intézett, melyben egyházunkat a közös működésre felhívta. Előterjeszti továbbá, hogy ő erre a két protestáns egyház testvéri érzületét tanúsító átiratra azonnal köszönő irattal válaszolt s egyszersmind — tekintettel egyrészt arra, hogy az ügy sürgős intézkedést kivánt s az egyetemes közgyűlés idejéig halasztható nem volt, másrészt arra, hogy a 4 egyházkerületet egyetlen, noha fontos ügy miatt rendkívüli egyetemes közgyűlésre egybehívni czélszerűnek nem tartotta, — ugy a kerületek elnökségeiből, valamint az egyetemes alap létesítésére kiküldött bizottság tagjaiból, nemkülönben számos részint általa közvetlenül, részint a kerületi elnökségek utján meghívott egyháztagokból álló egyetemes értekezletet hívott egybe. Egyetemes felügyelő ez előterjesztés kapcsán ugy b. Vay Miklósnak átiratát, valamint a f. évi junius 7-én tartott egyetemes egyházi értekezletnek jegyzőkönyvét bemutatván, olvastatott egyrészt a testvéregyház conventjének átirata, melyben közöltetett, hogy az evang. ref. egyház conventje a tervezett sorsjegy-kölcsön létesítésére szükséges lépések megtételére egy 17 tagból álló bizottságot, ez pedig saját kebeléből Tisza Kálmán főgondnok elnöklete alatt egy 5 tagból álló végrehajtó bizottságot alkotott, s melyben annak megjegyzése mellett, hogy a tervezett sorsjegykölcsön tiszta jövedelme a két egyház között a lélekszám aránya szerint fog megosztatni, az a felhívás intéztetett egyházunkhoz, hogy felhatalmazottait a közös működésre küldje ki. És olvastatott másrészt az egybehívott értekezletnek jegyzőkönyve, mely szerint az
