Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16

vagy még kedvezőbb módozatok mellett befizetnék. Ott, a hol már van helyi nyugdíjintézet, a befizetés érettük ennek tőkéjéből vagy kamatjaiból volna eszközölhető. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ott, a hol az ily nyugdíjintézet továbbra is fentartatnék, azon tanárok, a kik annak vagy bármely más hasonló nyugdíjintézetnek tagjai maradnának, az országos nyugdíjintézet tagjai nem lehetnének. 2. A mint a jelölt legtöbb középiskolánál eddig is szokásban volt, minden az országos nyugdíjintézet körébe bevont középiskola ifjúsága köteleztetnék az évi beiratáskor ez intézet ezéljaira némi csekély illetéket fizetni. 3. A fentartó testületek középiskolájok minden egyes, az országos nyugdíjintézet által biztosított tanára után egyszersmindenkorra vagy évenkint szintén kötelesek volnának az intézet ezéljaira némi hozzájárulást fizetni. E hozzájárulás ott, a hol már van helyi nyugdíj intézeti tőke, a mennyiben a helyi viszonyok azt megengedik, természetesen szintén abból vagy annak kamataiból volna vehető. 4. A törvényhozástól ez intézet ezéljaira évi állami segélyt kérnék. Fölkérem Méltóságodat, hogy az illető fentartó testületeket részletes nyilatkozattételre hívja fel az iránt, vájjon hajlandók-e a tervezett országos intézethez hozzájárúlni, továbbá, mi esetleges észrevételük van az előadott vezérlő elvek tekintetében, végűi pedig mi esetleges kívánságuk és megjegyzésök van a terv foganatba vételének részleteit illetőleg? Fölkérem továbbá Méltóságodat, hogy a 2., 3. és 4. alatt megjelölt jövedelmi források számszerű pontos megállapíthatása végett hívja fel az illető fentartó testületeket arra is, hogy a kellő számban idecsatolt kérdőíveket töltsék ki. Méltóságod véleményével kisért szíves válaszát folyó évi október 1-ére várom el. A bekivánt adatok feldolgozása után fog aztán a nyugdíjintézet tervezete megállapíttatni, nevezetesen csak ekkor lesz majd kiszámítható, mekkora legyen a tanulók, mekkora az iskolafentarók és mekkora az állam hozzájárulása a nyugdíjalaphoz, mely tervezetet haladék nélkül közölni fogom az érdekelt iskolafentartókkal végleges nyilatkozatuk megtétele czéljából. Fogadja stb. Kelt Budapesten, 1889. június 30. Gf. Csáky. Az egyetemes gyűlés osztozván a dunántúli egyházkerület indítványában foglalt véleményben s a tanárok nyugdíjügyének országos rendezése kérdésénél szükségesnek ismervén el az egyöntetű eljárást, a tanári nyugdíj országos rendezének ügyét, a dunántúli kerület részéről bemutatott leirattal együtt, a közoktatási bizottsághoz teszi át és felhatalmazza a bizottságot, hogy figyelemmel kisérve ennek az ügynek további fejlődését, a szükségesnek talált intézkedéseket megtehesse s esetleg fölterjesztést intézhessen a kormányhoz vagy az országgyűléshez. Tekintettel egyszersmind arra, hogy az egyetemes gyűlés a vallás- és közoktatásügyi miniszternek eme kezdeményezéséről csak a dunántúli kerület előterjesztéséből értesült hivatalosan, ennélfogva elhatározta továbbá, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter erről, valamint arról, hogy a jelen határozattal az ügy a közoktatási bizottságnak adatott ki, fölterjesztés útján értesíttessék és kéressék fel, hogy ebben az ügyben az egyetemes gyűléssel lépjen érintkezésbe. 60. (Gy.) Olvastatott a közoktatási bizottság 1889. október 14-én tartott üléséről fölvett jegyzőkönyvnek 1-ső pontja, mely szerint az eperjesi collegium pártfogóságának 1887-ben benyújtott s annak idején teendő jelentés végett hozzá utasított abbeli kérvényére, hogy a jogi szakoktatás törvényhozásilag akkép rendeztessék, miszerint a jogakadémiák, mint bevégzett fakultások, tanügyi önállásukat visszanyerjék—a bizottság oda nyilatkozik : hogy nem tartja jelenleg idején valónak, hogy a jogi szakoktatás reformjának kérdésében, az egyetemes gyűlés akár a kormány, akár a törvényhozás elé járuljon, egy felől azért, mivel a kormány a kérdést folyamatban tartja, más felől, mivel a kérvényben nem látja részletesen kifejtve, hogy mily irányban véli a collegium pártfogósága a reformot keresztülviendőnek. Javasolja ezeknél fogva, hogy szólíttassék föl az eperjesi collegium tanári kara és pártfogósága, részletes és indokolt javaslat előterjesztésére és pedig 1-ször az iránt, miként kivánja a jogi szakoktatás reformját rendeztetni, hogy jogakadémiája önálló maradhasson, 2-szor az iránt, miként véli a jogakadémiát pénzügyileg is annyira önállóvá tenni, hogy annak fönnállása saját erőivel is biztosítva legyen. A bizottság javaslata elfogadtatván, határozattá emeltetik. 61. (Gy.) Olvastatott a közoktatási bizottság ugyanazon üléséről fölvett jegyzőkönyvének 2-ik pontja, mely szerint Schneller István theol. akad. igazgatónak protestáns tanárképző intézet felállítását sürgető, a jelen tanügyi állapotokat behatóan biráló memoranduma, véleményezés végett 1888-ban ennek a bizottságnak adatván ki, a bizottság kijelenti,