Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

— 37 — törvényes intézkedéseinek engedelmeskedjenek, s a kivitelben készséges segédei legyenek» (Vandrák IV. rész, 5. §. 2.). Ily módon fogván fel a kölcsönös viszonyt, mint mivelt férfiakhoz illik, a kölcsönös figyelmesség elejét veszi a belső súrlódásoknak, s biztosítja a gymnasium czéljának elérését. 7. §. Az igazgató kötelességei: 1. Az egyházi hatóság határozatait végrehajtani, illetőleg végrehajtatni. 2. Az iskolai helyiségek rendbentartásáról gondoskodni, mely czélból igénybe veendő a fentartó hatóság támogatása. 3. Az iskolai törvényeket humánus módon, részrehajlatlan igazságossággal végrehajtani. 4. Az egyetemes gyűlés által helybenhagyott tanterv megtartására, úgy szintén a használt tankönyvek megfelelő voltára ügyelni. 5. A tanítás folytonosságát és összhangzatosságát ellenőrizni, s a tanárok tevékenységét folytonos figyelemmel kisérni (1. 18. §.). 6. Az intézetben, a tanári testülettel együtt, a hazafias érzelmet, szellemet és a protestáns szellemet előmozdítani és megőrizni s ápolni, és minden eltérést ez irányban meggátolni. 7. A fentartó hatóságot az intézetben esetleg előjövő hiányokra figyelmeztetni, s az intézet beléletére vonatkozó reformokat megindítani. 8. Az intézetet az egyházi főhatósággal, valamint a kormánynyal, s bármely világi hatósággal és egyesekkel szemben is képviselni. 9. A komány által a törvény értelmében bekivánt kimutatásokat beküldeni, az autonómiánkba ütköző kívánságokról és rendeletekről pedig az illetékes egyházi főhatóságot értesíteni. Általában az igazgató vállaira az intézet beléletének kormányzása és intézése nehezedik egész súlyával, s minden ez irányban elkövetett mulasztásért a felelősséget ő viseli. 8. §. Az igazgató jogai ennélfogva: 1. A tanároktól követelni, hogy az iskolai törvények osztályonként megtartassanak; 2. hogy a tanterv utasításaihoz alkalmazkodjanak, s a tankönyvek megválasztásában a fennálló normativumot kövessék; 3. követelheti az igazgató, hogy a tanárok betegség vagy más akadály beálltával ezt neki jókor tudomására hozzák, hogy a tanítási órákat e szerint megváltoztathassa, és a helyettesítésről gondoskodhassék. Ez esetben a tanárok az ő intézkedéseit föltétlenül követni kötelesek. 4. Az egyes osztályokban hospitálni; 5. az egyes tanárok iskolai tevékenységéről értesítést kivánni (1. 18. és 19. §.); 6. az intézeti élet főbb mozzanatai számára (beiratás, vizsgák) az időt a tanári karral együtt meghatározni; 7. a tanári értekezleteket bármikor összehívni, s azokon minden az intézetre vonatkozó ügy felől értesítést szerezni; 8. a tanári hiványokat aláirni; 9. a gymnasiumi ünnepélyeket engedélyezni; 10. a gymnasiumnál fennálló mindennemű ifjúsági egyesületre felügyelni és ezeket ellenőrizni; általában joga az igazgatónak kiterjed mindazon intézkedések megtételére, melyek a gymnasium szellemi értékének emelésére czéloznak. 9. §. Minden osztály élén egy tanár áll, mint osztálytanár; lehetőleg az, kinek az osztályban legtöbb órája van. Az osztálytanárt a tanári értekezlet jelöli ki az igazgatóval egyetértve. Ezen osztályfőnök jogai: 1. a fegyelem kezelése az osztályban (az absentiák igazolása, egy napra terjedő órák elengedése), a büntetés kiszabása és végrehajtása, a mennyiben súlyosabb vétség nem forog fenn; 2. joga van az osztályban netán észlelhető túlterhelés ellen felszólalni, még pedig collegialiter négvszem közt és hivatalosan a tanári tanácskozmányokon ; 3. az egyes tanulók erkölcsi, fegyelmi és szorgalmi jegyeit ő állapítja meg, mint a ki legtöbbet foglalkozik a tanulókkal, a többi ott tanító tanár előzetes meghallgatásával ; 4. osztályában hospitálni. Mindezen jogok egyúttal kötelességek is, mely utóbbiakhoz járul még: 1. osztálya osztályzati könyvének pontos, hiánytalan vezetése; 2. a szülők értesítése fiaik rossz előmeneteléről vagy rossz erkölcsi magaviseletéről (45., 46., 47. §.); 3. az évi bizonyítványok kiállítása. 10. §. Az egyes tanárok a tanítási órák alatt egyenkint felelősek a fegyelem és tanítási menet megtartásáért. Oraközben az osztály fegyelmére azon tanár ügyel, ki a következő órában az osztályba megy. E czélból kötelesek a tanárok az osztály naplójába az órát, tantárgyat, a hiányzókat s minden netaláni rendbontást feljegyezni. Viszont a paritás elve szerint az intézetet illető minden fontosabb mozzanatot az igazgató úgy, mint az egyes osztálytanárok velük közölni tartoznak. 11. §. A tanári testület minden fontosabb ügy felett, havi értekezletekben közösen tanácskozik és határoz. Ezen havi értekezletek napját szótöbbséggel állapítják meg az év elején ; de az igazgató ezen kitűzött napon kivül is tarthat, szükség szerint, tanácskozást s azon a tanárok mindnyájan megjelenni kötelesek. 12. §. A rendes havi tanácskozások tárgyai a folyó administrativ ügyek. Ezen tanácskozások jegyzőjét a tanári testület választja úgy, hogy a tanárok méltányosság szerint váltakozva viseljék e tisztet. A váltakozó jegyzőket a fentartó testület díjazza. 10