Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

— 29 hivatva, a tiszai egyházkerület megújítja azon indítványát, hogy az egyetemes gyűlés határozza el, s akkép tegye azon kerületre nézve is, mely ezt az 1885. évi egyet. gyül. jkv. 44-ik pontja szerint el nem határozta, kötelezővé az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén való vezetését. Ezen indítvány tárgyalása folyamán újra felhozatván néhány küldött részéről, de nem vétethetvén figyelembe, az egyetemes közgyűlés illetékességére vonatkozó s már az 1886-ik évi egyetemes gyűlésen, a jkv. 43-ik pontja szerint visszautasított kétely; a bányakerület püspöke azon indítványt terjeszti elő, hogy, úgy mint a bányakerület korábban indítványozta, engedtessék a dunáninneni kerületre nézve, egyes méltánylást érdemlő esetekben, az átalános szabály alól kivétel. Befejeztetvén a tárgyalás, az egyetemes gyűlés következőleg határozott: Már korábban tudomásúl vétetvén, hogy három egyházkerületben, u. m. a dunántúli, tiszai és bányai kerületben a lelkészek az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén vezetésére köteleztettek, az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén leendő vezetése ezennel egyetemes határozattá emeltetik; tekintettel mindazonáltal a dunáninneni kerület néprajzi viszonyainál fogva előfordulható azon esetekre, melyeknél a méltányosság indokolttá teheti a kivételt, megengedtetik, hogy a dunáninneni egyházkerület oly lelkészeinek, kik az állam hivatalos nyelvét az anyakönyvek vezetésére szükséges mértékben sem bírják s koruknál fogva azt elsajátítani nem képesek, az egyházkerület püspöke a jelen határozatban foglalt szabály alól fölmentést adhasson. 48. (Gy.) U. a. jkv. 41-ik pontjánál indítványoztatván, hogy az egyetemes lelkészvizsgáló bizottságba, minden ketületi osztályba négy póttag is választassék és pedig kettő a lelkészek és kettő azok sorából, kik nem lelkészek; ezen indítvány elfogadtatott és az egyetemes lelkész vizsgáló bizottság, a legközelebbi rendes egyetemes közgyűlésen leendő új megalakításáig terjedő időre, következőleg alakíttatott meg: Ezen egyetemes bizottság dunántúli ker. osztályának tagjai: világiak Bognár Géza és dr. Schreiner Károly; egyháziak Gyurácz Ferencz és Brunner János; tanárok Müllner Mátyás és Poszvék Sándor; póttagjai: lelkészek Kund Samu és Loncsek Jónás; világiak Ruprecht Lajos és Hrabovszky István; dunáninneni kerületi osztályának tagjai: világiak dr. Samarjay Károly és Dohnányi Lajos; egyháziak Ritter Károly és Baltik Frigyes; tanárok Trsztyenszky Ferencz és Csecsetka Sámuel; póttagok: lelkészek Fürst János és Freitag Viktor; világiak Richter Ede és Jeszenszky József; bányai kerületi osztályának tagjai: világiak Zsilinszky Mihály és Haviár Dániel; egyháziak Bachát Dániel és Doleschall Sándor; tanárok Breznyik János és Händel Vilmos; póttagok: lelkészek Hahn Lajos és Áchim Ádám; világiak Horváth János és Valentini Jenő; tiszai kerületi osztályának tagjai : világiak Brósz Jónát és Schmidt Gyula ; egyháziak Stehlo János és Nóvák Mihály ; tanárok Hörk József és Szlávik Mátyás ; póttagok: lelkészek Urbán Adolf és Fábry János; világiak Kubinyi Albert és Csengey Gusztáv. 44. (H.) U. a. jkv. 42. pontjánál jelenti a tiszai kerület püspöke, hogy nála a mult évben Frantz Ede, Krizsan Zsigmond, Homola István, Sztehlo Gerő, Ratzenberger Ferencz, Zachar Samu és Justh Alfréd; a dunántúli püspök, hogy nála Adorján Ferencz, Bor Jenő, Haffner Vilmos, Horváth Béla, Pálmay Lajos és Szalay László; végre a bányakerületi püspök, hogy nála Chriastelyi Gyula tették le sikerrel a lelkészi vizsgát. Tudomásúl szolgál. 45. (Gy.) U. a jkv. 43-ik pontjánál, mely szerint a zsinati bizottság jelentette, hogy a zsinat számára tárgyalási alapúi szolgálandó előmunkálat tervének, az egyetemes gyűlés által ^ legutóbb megállapított keretben leendő kidolgozására albizottságot küldött ki, olvastatott a zsinati bizottság 1888. évi október 8-án tartott ülésének jegyzőkönyve. 8