Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5
— b — föliratot a képviselőház pénzügyi bizottsága már tárgyalta volt, a minisztertanács ezzel a kormányhoz benyújtott föliratot is érdemlegesen elintézettnek tekintette. Tudomásul vétetik. 9. (V.) Ugyanazon jegyzőkönyv n-ik pontjában foglalt s az egyetemes közoktatási bizottságra vonatkozó egyetemes egyházi szabályzatra nézve az egyetemes közoktatási bizottság a következő indítványt terjeszti elő: ((Miután a pót vizsgálati, osztályösszevonási és magánvizsgálati, továbbá valamely rendes tantárgy alóli fölmentési ügyek gyors elintézést kívánnak, az egyetemes közoktatási, illetve tanügyi bizottság pedig üléseit csak időnkint tarthatja: a szabályzat 9. E. a) pontja (határoz valamely rendes tantárgy alól való fölmentés tárgyában); — d) pontja (határoz a javító vizsgálatra bocsátás iránt s esetleg ennek más tanintézetben letehetése és a pótvizsgálatokra vonatkozó fölebbezések íölött); — é) pontja (határoz a fölvételt megtagadó határozatok elleni folyamodások fölött) és /) pontjának következő része: a minisztériumhoz terjesztendő véleményt ad több osztályból való vizsgálatra bocsátás iránt s ide terjesztetnek föl a magánvizsgálatokra vonatkozó jegyzőkönyvek, — helyeztessék hatálvon kívül s az e pontokban foglalt ügyekben a püspökök ruháztassanak föl az intézkedés jogával.» Ennek kapcsán a tiszai egyházkerület részéről az az indítvány terjesztetik elő, hogy az egyetemes közoktatási bizottság, önkormányzati elveinknél fogva, csak az illető egyházkerületi főhatóság közvetítésével érintkezhessél a tantestületekkel és hogv ehhez képest az egyetemes közoktatási bizottságra vonatkozó szabályzat 18. pontja ekkép hangozzék, u. m. : 18. A statisztikai adatok, eljárásához szükséges fölvilágosítások és fölebbezések tekintetében a bizottság a püspökök útján érintkezik; egyebekben előterjesztéseit, kérelmeit az egyetemes fölügyelőhöz intézi. Ez indítványok előterjesztése után, egyetemes fölügyelő — előre bocsátva azt, hogv az indítványok oly szabályzat módosítását czélozzák, mely mint javaslat az egyházkerületekkel előzetesen közöltetett, azok által külön tárgy altatott és a kerületeknek az egyetemes gyűlésen bejelentett nyilatkozatai alapján emeltetett szabályzat erejére — fölhívja az egyházkerületek küldötteit: nyilatkozzanak mindenekelőtt az iránt, vájjon a módosítási indítványok érdemleges tárgyalásába belebocsátkoznak-e, és nem tartanák-e szükségesnek, hogy az indítványok az egyházkerületekkel közöltessenek. Miután az egyetemes fölügyelő fölhívása folytán mind a négy egyházkerület püspöke a módosítási indítványok közvetlen tárgyalása mellett nyilatkozott s a közvetlen tárgyalás ellen a kerületek küldöttei részéről senki sem szólalt íöl: egyetemes fölügyelő a módosítási indítványokat érdemleges tárgyalás alá bocsátván, az egyetemes gyűlés az egyetemes közoktatási bizottság és a tiszai egyházkerület indítványait magáévá teszi és határozat erejére emeli azzal, hogv a pótvizsgálati, osztály összevonási és m agán vizsgálati, továbbá a rendes tantárgy alóli fölmentési ügyekben az intézkedés jogával a kerületi elnökségek ruháztatnak íöl. Egyúttal a módosított szabályzatot jegyzőkönyvébe iktattatni rendeli, mint következik : 1. Az egyetemes közoktatási bizottság tagjai: a) elnök és jegyző ; b) a kerületek püspökei és fölügvelői; c) az alábbi módon szervezett tanügyi bizottság tagjai; d') a nyolez osztályú közép- s a fölsőbb iskolák tanári karainak küldöttei. 2. Elnöke az egyetemes fölügyelő, akadályoztatása esetén a hivatala szerint legidősebb kerületi fölügyelő; ezeknek is akadálvoztatása esetén a tanügyi bizottság elnöke. 3. Jegyzőjét a bizottság ülésezése tartamára maga választja. 4. Minden nyolez osztályú gymnasium és minden íölsőbb iskola tanári testülete egy-egy küldöttet választ, minden iskolai év elején egy évi időtartamra. A megválasztottak nevei a püspök útján az egyetemes fölügyelővel közlendők. Minden küldött az új választás bejelentéséig tagja a bizottságnak. 5. Hatásköréhez tartozik egyházunk tanügyének fejlesztésére és tökéletesítésére közreműködni s tanügyünk terén autonomiánk sértetlen föntartása fölött őrködni. E vé^re : o a) véleményt ad az egyetemes gyűlés által hozzáutalt ügyekben ; b) az egyetemes fölügyelő fölhívására vagy más tagjai indítványára javaslatokat készít és terjeszt az egyetemes gyűlés elé; e) sürgős esetekben, midőn az egyetemes gyűlés össze nem hívható, intézkedik s erről a legközelebbi gyűlésnek jelentést tesz.
