Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5

magaviseletű, minek igazolásául csatolja a klenóczi egyház 1887. ^vi április 24-én és 28-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyveit. Fölolvastatván ezen jegyzőkönyvek hiteles magyar fordítása: ezek szerint Salva Károly teljes megelégedésükre működik; irodalmi munkássága érdeméül szolgál, s ezek kapcsán kifejezést adva a klenóczi egyház abbeli véleményének, hogv a kerületi határozat az evang. egyház szellemével és tanaival ellenkezik, kéri a fölfüggesztő határozat föloldását. Hosszabb tárgyalás után ezen ügyben a gyűlés következőleg határozott: Minthogy a tiszai egyházkerület egyházrendezete 152. §-a értelmében, a perbefogatás iránt érvényesen határozott s a fölebbezéssel fölterjesztett iratokból is kitűnik, hogy oly kérdés eldöntése utasíttatott consistorium elé, mely az egyetemes gyűlés határozata szerint, consistorialis eljárásra tartozik; mint hogy továbbá a föl— függesztés csak a perbefogatás következménye: ezeknél fogva a fölebbezés és fölfolvamodás elutasíttatik s a kerületi határozat helyben hag vatik. 54. (Gv.) A tiszai kerület részéről bemutattatik, a hegyaljai esperességbeli tanítóegyletnek emlékirata, melyben panaszosan említtetik föl azon megkülönböztetés, melyet a nyugdíjtörvény az állami és felekezeti tanítók közt tesz, midőn az előbbieket 30, az utóbbiakat 40 évi szolgálat után jogosítja teljes nyugdíjra. Indítványozza ennélfogva a kerület, hogv ezen igazságtalan megkülönböztetés megszüntetése végett, kérvény intéztessék az országgyűléshez. Ezen emlékirat s indítvány véleményezés és jelentéstétel végett kiadatnak a tanügyi bizottságnak. 55. (Gy.) Elnöklő egyetemes íölügyelő bemutatja Hornvánszky Viktor könyvnyomdász ajánlatát, az elemi iskolákban, nyilvános ajánlati tárgvalás útján behozandó tankönyvek kiadása tárgvában. Kiadatik véleményezés és jelentéstétel végett a tanügyi bizottságnak. 56. (Gy.) A tiszai és bányai kerületek előterjesztik, hogy több eset fordult elő, midőn a papi özvegyeket s árvákat segélyző intézetek, tőkekamat-adóval terheltettek, sőt a pénzügyi közigazgatási biróság 1887. évi május 14-én 6731. sz. a. kelt Ítéletével az ily intézeteket magánintézeteknek tekintvén, az ily megadóztatást helyesnek és jogosnak mondotta ki; indítványozzák tehát, hogy a sérelem orvoslására lépések tétessenek. Fölhozatott ezzel kapcsolatban, hogy a papi özvegy- és árvasegélyző intézetek, közintézeti jellege félreismerése folytán, hasonló veszély fenyegeti a tanári nyugdíj-intézeteket is s indítványoztatott, hogy a törvényes eljárás iránt teendő lépés ezekre is terjesztessék ki. Minthogy az 1875. XXII. t.-cz. 7. §-a a jótékonysági intézeteket, a mennyiben közintézetek, adómentességben részesíti, a papi özvegyeket s árvákat segélyző, valamint a tanári nyugdíj-intézetek pedig, mind azért, mert az illetőkre nézve állásuknál fogva kötelező a belépés, mind már azon oknál fogva is, mivel az egyházzal szerves összefüggésben állanak, kétségtelenül köz- és nem magánintézetek: az egyetemes gyűlés sérelmesnek találja egyházunk ily intézeteinek megadóztatását s elhatározza, hogv fölvilágosító rendelet kibocsátása végett kérelemmel járul a m. kir. pénzügyminiszterhez, mely fölterjesztés szerkesztésével dr. Győrv Elek egyetemes főjegyző bizatik meg. 57. (Gy.) A bányai kerület részéről bemutattatik pártolólag a békési esperesség kérvénye, mely szerint a szarvasi főgymnazium részére államsegély igénybevételének megengedését kéri. Véleményezés és jelentéstétel végett kiadatik a tanügyi bizottságnak. 58. (Gy.) A dunáninneni kerület részéről indítványoztatik, hogy politikai vétség ek esetében az egyház csak akkor intézkedjék fegyelmi úton, ha előbb az illetékes világi hatóság jogérvényesen határozott. Ezen indítvány az egyházi törvénykezéssel állván kapcsolatban, kiadatik a perrendtartás kidolgozásával megbízott egyetemes bizottságnak.