Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13

díjazását itt sem éri el. Egyébiránt iooo frtig, sőt egyesek azonfelül díjaztatnak még 18 in­tézetben. Egy tanár átlagos évi fizetése pedig 899 forint 65 kr. Leginkább vehető észre a tanári fizetések emelkedése azon középiskolákban, melyek államsegélyben részesülnek. Álta­lában pedig a tanárok jobb díjazására mindenütt dicséretes törekvés mutatkozik. A tanév elején beíratott a gymnasiumokba : az I. osztályba 8 3 7 nyilvános, 5 2 ma­gán; a II. osztályba 621 nyilvános, 37 magán; a III. osztályba 523 nvilvános, 14 magán; a IV. osztályba 502 nyilvános, 24 magán; az V. osztályba 360 nyilvános, 11 magán; a VI. osztályba 342 nyilvános, 11 magán; a VII. osztályba 359 nyilvános, 11 magán; a VIII. osztályba 368 nyilvános, 5 magán-, összesen 4077 tanuló (195-tel kevesebb, mint a mult évben). A gymnasiumokba az év elején bejegyzett magántanulók az összes létszám 4%-kát teszik. Feltűnő egyébként a gymnasiumi tanulók létszámának kevesbedése. Ez általában ész­lelhető mind azon gymnasiumoknál, a hol az alsóbb osztályok mellett parallel osztálvok nem léteznek. Ennek oka, a különböző irányú középiskolák szaporodásán kívül, a középiskolai törvény azon intézkedésében van, hogy az egyes osztályokba 60 tanulónál többet bevenni nem lehet s miután a felsőbb osztályokból a tanulók közül többen a további tudománvos képeztetésüktől elmaradoznak, a gymnasiumi tanulók számának fokozatosan apadni kell ; a hol azonban parallel osztályok léteznek, mint az iglói főgymnasiumnál, ott a normális lét­szám állandóan tartja magát. Az eperjesi jogakadémiába beíratott: az I-ső tanfolyamba 5. a II-ikba 14; a III-ikba 2; a IV-ikbe 6, összesen 27, mindannyi nyilvános jogtanhallgató; A három theologiai intézetbe beíratott: az I-ső tanfolyamba 24; a II-ikba 30; a III-ikba 25; a IV-ikbe 13, összesen 92 nyilvános hittanhallgató. A tanítóképző intézetekbe beíratott: az I-ső tanfolyamba 29 nyilvános, 1 magán; a II-ikba 31 nyilvános; a III-ikba 30 nyilvános, i magán; a IV-íkbe 25 nvilvános, összesen 117 növendék. Ezek szerint beíratott a tanév elején az összes tanintézetekbe 4313 tanuló. A beirottak közül vizsgálatot tett az év végén a gymnasiumokban 3740 nyilvános, 128 magán, összesen 3868 tanuló. A vizsgálatot letett magántanulók a vizsgálatot tett összes létszám y 3%-át teszik. A mi a vizsgálatok eredmé­nyét illeti: jeles osztályzatot nyert 483 nyilvános tanuló (a nyilvános tanulók 12-4%-a); és 13 magántanuló (a magántanulók io'i%-ka); jó osztályzatot kapott 1016 nyil­vános tanuló (a nyilvános tanulók 26*2 % -ka), 43 magántanuló' (a magántanulók 33-5%-ka); elégséges osztályzatot nyert 1447 nyilvános tanuló (a nyilvános tanulók 37"4%-ka) és 55 magántanuló (a magántanulók 42*9 %-ka); elégtelen osztályzatot kapott 794 nyilvános tanuló (a nyilvános tanulók 20*5%-ka) és 17 magántanuló (a ma­gántanulók 13*2%-ka). Vizsgálatlan maradt a gymnasiumokban 57, az év elején beirt tanulók i'3%-ka; kilépett 143, az év elején beírt tanulók 3'5%-ka; meghalt 9. A jogaka­démiai vizsgálatokról alább lesz szó. A hittani intézetekben részint collegiumok, részint évi vizsgálatok alapján osztályzatot nyert az év végén 70 nyilvános hittanhallgató, kik közül: jeles 26 (37*1%); jó osztályzatú 34 (48*5%); elégséges osztályzatú 9 (12*5%); elégtelen osztályzatú 1; vizsgálatlan maradt 8; évközben kilépett 14. A tanítóképző intézetekben vizs­gálatot tett az év végén 101 nyilvános, 2 magán, összesen 103 tanuló, s ezek közül: jeles 13 (i2'6%); jó osztályzatú 55 nvilvános tanuló (53"4%) és 2 magántanuló; elégséges osz­tályzatú 19 (i8'4%); elégtelen osztályzatú 14 (13*6%) ; vizsgálatlan maradt 12; kilépett 2. Érettségi vizsgálatokra jelentkezett az összes főgymnasiumokban 346 nyilvános, 2 magán, 2 máshonnan jött tanuló, összesen 350. Ezek közül az Írásbeli vizsgálatok alapján visszavettetett 14 (4%), s így a szóbeli vizsgálatokra bocsáttatott 336 (10-zel több, mint a mult évben). Érettnek nyilváníttatott: kitüntetéssel 70 (20^8%); egyszerűen 203 (6o-4%); a szóbeli vizsgálat alapján visszavettetett 63 (187%). Az éretteknek nyilvánítottak közül szándékoztak elmenni: hittudományi szakra 35 (12"8%); jogtudományi szakra 37 (13'5%); gyógytudományi szakra 27 (9'9^)i bölcsészeti szakra 17 (6-2%); nyelvészeti tanfolyamra 2 (o'éí); történelmi tanfolyamra 1 (0.3%); mennyiségtani tanfolyamra 5 (r8%); vegyészeti tanfolyamra 1 (0-3%); mérnöképítészeti szakra 9 (3*3%); mérnökgépészeti szakra 5 (r8%); bányászati szakra 1 (o*3 %) ; erdészeti tanfolyamra 14 (yi%); magasabb műtani szakra 1 (o'3%); hadi pályára 20 ;(7'3%); hivatalnoki pályára 42 (15*3%); kereskedelmi pályára 6 (2-2%); gazdasági pályára^46 (16*8%); művészeti pálvára 1 (0*3%); határozatlanúl ment el 3 (rí %). Az eperjesi jogakadémiánál első alapvizsgálatra jelentkezett 13 nyilvános rendes hallgató, miniszteri engedélyivel 2, összesen 17, s ezek közül képesíttetett: kitűnően 1, egy­szerűen egyhangúlag 8, szótöbbséggel 5, nem képesíttetett 3. A második alapvizsgálatra jelentkezett 9 nyilvános rendes hallgató, kik közül képesíttetett egyszerűen egyhangúlag 7, szótöbbséggel 2. Államtudományi állam vizsgálatot tett 3, kik közül képesíttetett kitűnően 1, egyszerűen szótöbbséggel 3. Jogtudományi államvizsgára jelentkezett 5, s közülök képesítte­tett: egyszerűen egyhangúlag 3, szótöbbséggel 2.

Next

/
Thumbnails
Contents