Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1884. október 8
— 23 — * tanórákban megfelelő tandíj mellett nyerjenek oktatást ; hol evang. tanintézet nincs, de több más felekezeti, állami vagy községi intézet van, ott a vallásoktatás költségeiről a kerület gondoskodjék; ott pedig, hol mint például Budapesten igen soka községi, állami vagy idegen felekezetbeli iskolák száma, s az egyházakra vagy lelkészekre elviselhetetlen teher háramlik, az egyetemnek kellene a vallásoktatás költségeiről gondoskodnia, de hogy ezt az egyetem tehesse mielőbb kellene az egyetemes alap létesítéséről gondoskodni. Felhozatván ezután, hogy a középiskolai törvény számos uj terhet ró az egyházra, melynek terhei már korábbi állami intézkedések által is fokozódtak, és hogy másrészről, az ujabb terhek viselésére ujabb forrás nincs s az államsegély, mely a jelen gyűlésben képviselt négy egyházkerületnek adatik, igen csekély: az egyetemes gyűlés akkép határozott, hogy intéztessék mind az országgyűlés képviselőházához, mind a kormányhoz az államsegélynek felemelése iránt kérvény, s ezen kérvény szerkesztésére Győry Elek főjegyző, benyújtására pedig az egyetemes felügyelő kéretett fel 51. (V ) A m. évi jkv. 47. pontja alatt a tolna-baranya-somogyi egyházmegye azon indítványa, hogy az egyházegyetem minden prot. elemi népiskolára kötelező tankönyvek kiadását eszközölje, az egyházkerületekkel közöltetni rendeltetvén, mind a négy egyházkerület jelenti, hogy azt nem fogadja el. Az indítvány mellőztetik. 52. (V.) U. a. jkv. 49. pontjánál a supplicatiokra nézve a dunáninneni kerület előterjesztvén, hogy egyes esetekben tapasztalás szerint nem ág. hitvallású és nem megfelelő magaviseletű tanulók is küldettek ki a supplicatiora, felkéretnek a superintendensek: utasítsák a kerületeikben levő tanintézetek igazgatóit, hogy a supplicatiora küldendő tanulók kijelölésénél a leggondosabban és legszigorúbban járjanak el. 58. (Gy.) A mult évi jkv. 52. pontjánál, mely szerint a tiszai kerület azon indítványa, hogy köteleztessenek az összes hazai egyházak az anyakönyveknek magyarul való vitelére, az egyházkerületeknek adatott ki nyilatkozat végett, a dunántuli egyházkerület jelenti, hogy kebelében az anyakönyvek már eddig is kivétel nélkül magyar nyelven vezettettek s a tisza kerület indítványát, mint a mely az állam hivatalos nyelvének természetes és törvényes jogait akarja érvényre emelni, elfogadja. A dunáninneni kerület ellenben oda nyilatkozik, hogy az anyakönyvek ezen kerületben is több egyházban magyarul vitetnek, ragaszkodik azonban alioz, hogy azok vezetésének nyelvét, az egyházközségek tetszésök szerint határozhassák meg. A bányai kerület részéről végre előterjesztetik, hogy saját egyházaira nézve már elhatározta az anyakönyvek magyarul vitelét, s óhajtja, hogy kivétel nélkül ezen nyelven vezettessenek azok, a tiszai kerület indítványára nézve azonban még eddig határozatot nem hozott. Az egyetemes gyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy már három kerületben életbe lépett az anyakönyvek magyarul vitelének kötelező volta, hogy azonban e fontos ügyben mielőbb határozni lehessen, elvárja egyúttal, hogy a bányai kerület is tárgyalván a tiszai kerületnek indítványát, erre vonatkozó nyilatkozatát terjeszsze a legközelebbi egyetemes gyűlés elé. 54. (Gy.) A m. é. jkv. 53-ik pontjánál, mely szerint a dunántúli és bányai kerületek pártolták a tiszai kerület azon indítványát, hogy jövőre az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének tót es német nyelvekre való lefordítása mellőztetvén, azok csupán magyarul nyomassanak és küldessenek meg a kerületeknek, a dunáninneni kerület pedig erre vonatkozólag nyilatkozatra hivatott fel, a dunáninneni kerület részéről előterjesztetik, hogy ezen indítványt nem fogadta el. Minthogy e szerint ezen ügyre nézve már most a dunáninneni kerület is nyilatkozott s ekkép mind a négy kerület előterjesztette ezen kérdésre nézve véleményét : határoztatott, hogy az egyetemes gyűlés jegyzőkönyveinek tót és német nyelvekre való lefordítása jövőre megszüntettetik, s azok csupán magyar nyelvit szöveggel, mely nyelven eddig is vezettettek, lesznek kinyomatandók s a kerületeknek megküldendők. 55. (V.) A m. évi jkv. 54. pontja alatt elhatároztatván, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1863/883. sz. a. kelt rendelete folytán, mely kimondá, hogy a lelkészek a dispensatiok iránti kérvények bélyeg hiánya miatt leletet vegyenek fel, — a rendeletet ki6*
