Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1884. október 8
— 15 — * hozzájárulásából bejött, és pedig: fölvételi dijakból 1341 frt 10 kr. (a jövedelmek 0'4%-ka); tandijakból 73,365 frt 55 kr, (a jövedelmek 223%-ka). könyvtárra és tanszerekre fizetett dijakból 4541 frt (a jövedelmek l-3°/ 0-ka); mellékgyakorlatokért fizetett dijakból 5220 frt 24 kr. (a jövedelmek 1'6%-ka) ; élelmezésért fizetett dijakból 60,020 frt 16 kr. (a jövedelmek 18'3%-ka), mely jövedelmek összege mint fennebb 327.684 frt 14 kr. és 28 darab arany. A tanintézetek költségei pedig voltak Összesen 322,367 frt 07 kr. és 28darab arany, — és pedig: a tanszemélyzet fizetésére 187,628 frt 91 kr. (a kiadások 58'2°/oka); fűtésre, tisztogatásra, kisebb javításokra és szolgák fizetésére 16,117 frt 77 kr. (akiadások 4 ,9°/o-ka); tanszerekre és könyvtárra 9099 frt 63 kr, (a kiadások 2 8° 0-ka); ösztöndijakra 11,592 frt 91 kr. és 28 darab arany (a kiadások 3-5%-ka); tanulók élelmezésére 76,297 frt 23 kr. (a kiadások 23"l°/o-ka); vegyesekre 21,630 frt 62 kr. (akiadások 6-7%-ka), mely kiadások összege mint fennebb 322,367 frt 07 kr. és 28 darab arany. Örömmel emeli ki az egyetemes tanügyi bizottság, hogy a lefolyt tanévben különösen a tőke igen szépen gyarapodott. Nagyobb kisebb adományokban valamennyi tanintézetünk részesült, s ha az evangyéliomí buzgóság, mely tanintézeteire mindenkor nagy gondot fordított, lankadni nem fog, bizton reménylhetjük, hogy tanintézeteink nagy része egyházunk kizárólagos gondozása és felügyelete alatt marad. A tannyelv 28 intézetünk közül 22-ben tisztán magyar, a többi hat intézetben pedig csupán az alsó osztályokban használtatik a magyar mellett a vidék nyelve kisegítő tannyelvül. Közép- és felső iskoláink az elmúlt iskolai évről is nyomatott iskolai értesítőket adtak ki, melyek egynémelyikében figyelemre méltó s a tudomány színvonalán álló értekezések közölvék. A középiskolai országos törvénynek első hatása tanügyünkre nézve az, hogy két kisebb gymnasiumunk, mint ilyen, már az 1884/5-ik iskolai évben megszűnik létezni. Nagyságos és Főtiszt. Karsay Sándor, superintendens úr ugyanis hivatalosan jelenti a tanügyi bizottságnak, hogy a győri 3 osztályú algymnasiumot a fenntartó egyház beszünteti s egész erejét népiskoláinak fejlesztésére fogja fordítani. — Ugyancsak a sajó-gömöri algymnasium programmjából értesül az egyetemes tanügyi bizottság, hogy a sajó-gömöri szintén 3 osztályú algymnasium, mint ilyen többé nem fog fennállani, hanem Ngs. Szentiványi Miklós és József uraknak ötvenezer forintot felülmúló nagylelkű alapítványa és az algymnasium volt pártfogóságának buzgósága folytán, mint gazdasági tanfolyammal összekötött felső polgári iskolává fog átalakíttatni s egyházunk számára fenntartatni. Az egyetemes tanügyi bizottság, midőn örömmel veszi tudomásúl e czélszerű alakulást, e helyütt is jegyzőkönyvileg elismerését és hálás köszöne tét fejezi ki a nagylelkű alapítók iránt. A középiskolai országos törvénynek egy másik hatása tanintézeteinkre abban nyilatkozik, hogy gymnasiumaink közül többen, nem lévén képesek, anyagi fogyatkozásuk miatt, a törvény kívánalmai szerint szervezkedni, állami segélyért folyamodnak vagy szándékoznak folyamodni. Az elmúlt 1883/84-iki iskolai évben még csak egy tanintézetünk, a rozsnyói főgymnasium részesült szerződésszerüleg 3500 forintnyi államsegélyben. A mi a népiskolai viszonyokat illeti, az 1882/3-iki iskolai évre vonatkozólag, van szerencsénk azokat a méltóságos és főtiszt, egyetemes gyűlésnek a tisztelettel mellékelt 2 táblázatban bemutatni. E táblázatok szerint volt a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetemben 899,217 lélek után 145,083 tanköteles gyermek, még pedig 73,431 fiú és 71,652 leány, s ezekből ismét 6—12 éves 54,411 fiú, 52,801 leány; 13-15 éves 19,020 fiú, 18,851 leány. A tanköteles gyermekek az evangelikus lélekszám 16'2%-át teszik. A tanköteles gyermekek közül járt az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, a helybeli elemi iskolákban : 49,414 fiú, 47,688 leány, összesen 97,102 gyermek; ismétlő iskolákban : 11,669 fiú, 11,585 leány, összesen 23,254; helyben vagy bárhol idegen elemi iskolákban: fiú 1700, leány 1472, összesen 3172; idegen ismétlő iskolákban 659 fiú, 388 leány, összesen 1047; felső nép- vagy polgári iskolákban: fiú 497, leány 506, összesen 1003 ; magánintézetekben: fiú 180, leány 387, összesen 567; középtanodákban: fiú 1291, leány 87, összesen 1378. Járt tehát iskolába összesen: tanköteles fiú 65,410, a tanköteles fiúk 89.07°/o-ka; tanköteles leány járt 62,113, a tanköteles leányok 86 6°/o-ka, vagyis járt összesen 127.523 gyermek, tehát a tanköteles gyermekek 87'8°/o-ka. Iskolába nem járt: fiú 8021, leány 9539, összesen 17,560, vagyis a tanköteles gyermekek 12-2%-ka. Első helyen áll az iskoláztatás még mindig a dunántúli egyházkerületben, hol a tanköteles gyermekek 92 5 0/ o-ka járt iskolába, ezután következik a tiszai egyházkerület, hol 90-2°/ n, a bányaiban 87 1%, a dunáninneniben 80-9' % járt iskolába; általában véve pedig, az előző évhez képest 0'8°/o-kal javult az iskoláztatás. — Egyházközségeink helybeli népiskoláiba idegen illetőségű vagy vallású járt : fiú 3014, leány 2615, összesen 5629. Az összes iskolába járók fél napot mulasztottak összesen 4*
