Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10

vételes engedményt enged. — addig az autonom protestáns felekezetek iskolái irányában a legszigorúbb, sőt mondhatni rendőri felügyeletet kiván gyakorolni. A protestáns autonom felekezetek iskolái sem culturalis, sem hazafias tekintetben nem adtak okot ily bizalmatlanságra. Igazolták tanintézeteik által a protestánsok, hogy a teljes szabadságot, melyet számukra a tanügy terén békekötések és törvények biztosítottak, hasznosítani s értékesíteni tudták. Nem volt áldozat nagy és drága, melyet ennek érdekében meghozni ne siettek volna. Mutatják e tények azt is, hogy Őseink az autonomiát épen nem valami szűkkeblű felekezeti szempontból, hanem a nemzeti művelődés szempontjából fogták fel s annak érdekében használták. Egyház és iskola a legbelsőbb és elválhatlan kapcsolatban voltak a hazai két protestáns felekezet közt és kell, hogy legyenek jövőre is, ha biztosan fennmaradni és élni akar. Ez együvétartozást igazolta az 1790—91-i országgyűlés is, mely a protestáns autonómiáról s államjogi viszonyairól is tüzetesen szóló törvénycikknek ciméiil elfogadta: »de negotio religionis« s az 1848. 20. t e., melynek cime egyszerűen: „a vallás dolgában." A magyarhoni protestáns egyházak teljes autonom jogaik mellett, természetesen mindenkor elismerték és tiszteletben tartották az állam legfőbb felügyeleti jogát, de viszont azt mindig természetes jelentősége és tartalma szerint fogták fel. Az autonomia valódi jelentősége és fogalma mellett, ez nem lehet más, mint közvetett ellenőrzési jog és hatalom, mely fogalmilag kizár magából minden positiv intézkedést, mert nem volna mire ügyelni, mit inspiciálni, ha szabad cselekvési tért nem engedne, hanem rendelkeznék a helyett, beavatkoznék annak cselekvési körébe, kit a működés megillet. A felügyelet ily módon átlépné körét s az autonomia illusóriussá tétetnék.. A legfelsőbb felügyeletnek a múltban is, a hosszas gyakorlat által folytonosan ezen értelem adatott, s annak egyedül ez azon jelentősége, mely a tanügy terén is az autonom szabadsággal megfér. Előadtuk ezekben és tüzetesen kifejtettük azon alapelveket, melyekhez a középtanodai oktatás rendezése kérdésében mindenkor szilárdan ragaszkodunk. Es lia már most tekintjük, hogy a legutóbb előterjesztett törvényjavaslatban mennyiben vétettek ezen sérthetetlen törvényes alapok figyelembe, mennyiben teljesültek azon kívánalmak, melyeket ezen elvek alapján, az ágostai hitv. evang. egyház, a korábbi hasontárgyu törvényjavaslatok alkalmával kifejezett és részben formulázott is : ki kell jelentenünk azon sajnos tapasztalatunkat, hogy a javaslat azokat ismét sérelmesen mellőzte. A magyarországi evang. egyházat illetőleg, a javaslat intézkedései a felebb elöadatokkal nagyrészt elvi ellentétben állanak. Kötelességünknek tartjuk némely ily elvi ellentétben álló s a protenstans egyházak ismételt felszólalásai daczára fenntartott intézkedéseket főbb vonásokban hangsúlyozni. Igy ki kell emelnünk, hogy mellőztetett a magyarországi protestáns egyházak történelmileg kifejtett, békekötések s alaptörvények által biztosított jogi állásának kellő megjelölése. Autonómiánknak érintetlen megőrzése S ennek a törvényben való kifejezése és további valósitása nem felekezeti kiváltság, hanem jogfolytonosság követelménye s ehhez ragaszkodni a protestáns egyházaknak önfenntartási jogukból folyó kötelessége, meri fájdalom hazánkban a felekezetek közti jogegyenlőség és viszonosság nagy elve, még testet nem öltött, s addig a létért való küzdelemnél nem nélkülözhetjük azon palladiumunkat, melyet kivívott jogaink törvényes biztositékában bírunk. Középiskolák felállítása, melyre az 1790—91-ik évi 26. t. cz föltétlen jogot biztosit, föltételekhez köttetni terveztetik, a mennyiben azok felállítása előleges bejelentés tői tétetik függővé. Az egész javaslaton vonul bizonyos egyenlősitési irány és oly részletezés, melyek mindegyike a haladást biztosító szabad verseny és a szabad fejlődés kárára van. Törvény általi megszorítás és korlátozás terveztetik, igy p. o. a tanárképesitési vizsgákra, osztályösszevonásokra, tanárok és tanórák számára és még több oly tárgyra nézve, melyben egyházunknak szerzett s minden jövendő időre biztosított joga a szabad rendelkezés. A főfelügyeleti jog kivéve valódi értelméből, rendelkezéssé és közvetlen intézkedéssé alakittatnék át, a meunyiben az érettségi vizsgálatokra kiküldetni Szándékolt kormánybiztos oly hatalommal ruháztatnék fel, mely e vizsgálatok érvényét egy ember Önkényétől tenné függővé S számtalan súrlódásokra szolgáltatna alkalmat. Különösen ki kell emelnünk, hogy még e javaslat is fenntartja a nyilvánosság elvonását, holott a nyilvánossági joggal a protestáns egyházak minden tanintézete, a biztosított autonomia alapján feltétlenül bir és attól kormányi intézkedés utján meg nem fosztható, és sarkalatos jogok egyenes csorbítása nélkül, magánintézetek sorába semmi körül ménvek közt nem helvezhető.