Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10

— 21 — Koronás fejedelmünk, legkegyelmesebb királyunk Ö felsége kegyadományát megköszönni és pártfogásáért továbbra is esedezni, megjelentünk a királyi trón zsámolyánál s a kedvezményezett egyházak képviselőivel egyetemben, gyámintézetünk legmélyebb hálájának adtunk hódolatteljes kifejezést nemcsak a királyi adományért, hanem azon bátorító és jutalmazó királyi kijelentésért is, hogy t. i. „a gyámintézet emberbaráti és üdvös működésének legmagasabb elismeréseűl" ajándékozta az 1000 frtot király 0 Felsége hogy az, továbbá, „nem tekintendő véglegesnek, a mennyiben az egyházak és iskolák legmagasb istápolására ezutánra is számíthatnak." Király Ő Felsége kegyteljesen fogadta ezen hódoló hálánkat s koronás főhöz méltó azon nyilatkozattal bocsátott el, hogy a mi keveset tett eddig, szivesen megtevé, jövőre lia lehet, többet teend. Mi pedig azon büszke tudattal jöttünk el, hogy kir. részvéttel jutalmazott gyámintézetünknek élnie és virulnia kell ; — azon elhatározással hagytuk el a kir. palotát, hogy kétszeres erőfeszítéssel, egyetemes akarattal és szeretettel fogunk javán ezutánra is közre munkálni ; — azon reménynyel tértünk vissza, hogy a kir. elismerés, kir. adomány és kir. biztosítás: jutalom lesz a múltért, foglaló a jövőre, — drága kötelező, melyet akarunk és be fogunk váltani. Közegyházunk közszivéből jő a fohász most is, itt is: Éljen a király! Második nagyobb ténye volt e gyámintézetnek, az áldásosán működő némethoni Gusztáv Adolf egylet 50 éves fenállásának együtt ünneplése Lipcsében, az egylet szülő helyén. Ugyanis a G. A. egylet nagy ünnepén, a protestáns világ ezen örömünnepén való résztvételünk indoka volt azon viszony, melyben mint pártfogoltak és szervi összeköttetésen kivül is szövetséges társak állunk vele hosszú idő óta, azon érdeklődés, mely most fokozottabb mérvben nyilvánult, irányában. Akartuk, hogy gyámintézetünk küldöttségileg és a haza minden részeiből gyűjtött adományösszeggel mutassa be rokonszenvét, háláját és örömét. És a gyámintézet szövetkezetében nyilatkozó egyh. egyetem méltó módon váltotta be jogos reményeinket, jutalmazta törekvéseinket. A 4 kerület 200 frttal, azokban 35 esperesség 346 frt 95 krral, utóbbiakban 396 anya és 38 leánygyülekezet 1519 frt 40 krral, 6 nőegylet és 20 ifjúsági egylet 205 frt 50 krral, 42 egyes lelkes tag pedig 222 frt 38 krral, összesen 2494 frt 23 krral járultaliak a gyámintézet ajándékához. Azt, mi a közjövedelemből pótolt 415 frt 27 krral 5000 márkában adtuk át az ünnepélyes közgyűlésen, mint „a magyarhoni e. e. e. gyámintézet ajándékát a G. A. egylet központi tőkéjéhez. Részt vettek azon ünnepélyen mint a központ és ker. gyámintézetek képviselői : tisztelettel alólirottak kíséretében Doleschall Sándor és Scholtz Guszt. lelkészek a bányakerületből, Osztroluczky Géza és Baltik Frigyes elnökök dunáninnenről és Sztehlo János, Brósz Jónát elnökök a tiszai egyh. kerületből. Szereplésünk körét az örömtelt részvételen kivül még oda is ki kellett terjesztenünk, hol hazánk és egyházunk megtámadott becsülete kell, hogy a jogos védelemmel találkozzanak. S mi úgy nyilvános, mint magán érintkezéseinkben megtettük a lehetőt, hogy a tévhirek és balnézetek helyes informáczió által eloszlattassanak s a tényeknek helyes szempontból megitélése jusson érvényre. Mily sikerrel történhetett az meg? Azt a jövő fogja megmutatni. Itt most örvendetes tény gyanánt csak annyit hozhatunk fel, hogy a lipcsei központ vezérfértiai helyes mértékkel mérlegelik állapotainkat, hogy a G. A. egylet ismert pártfogása 13,407 frt 14 krt juttatott most is szűkölködő egyházaink és intézeteink javára. Évi közgyűlésünk tárgyai sorában, viszhangra talált alólirt egyh. elnöknek évi jelentése keretében tett azon kettős indítványa, mely szerint felsőbb leányiskoláknak és árvaházaknak alapítása sürgős szükségnek mutatkozik s ettől a gyámintézet sem vonhatja meg szivét és kezét, — hogy az főleg női gyámintézeteknek alakítása által lesz a hazai egyh. külömböző helyein létesíthető. Áttérve most már a gyámintézet belkörében viselt dolgaira, örömmel jelenthetjük, hogy a gyámintézet életműködése általánosságban még ma is eleven, a siker még ma is kielégítő, a részvét az érdeklődés lélekemelő példákban nyilvánult a régi liivek nemes tetteiben ép úgy, mint új jóltevők jelentkezésében. A központi tőke 718 frttal, a Leopoldianum 1163 frttal szaporodtanak. Az összbevétel 13.042 frt összeget tüntet fel, melyből 2840 frt tőkésittetett, 8327 frt pedig 180 egyház és intézet közt kiosztatott. A budapesti nőegylet olt. sz.-edényeket, a selmeczi lyceumi gyámegylet sz.-könyveket ajàndékoztanak most is. Méltó elismerés a példásan működő egyleteknek! Kellő méltatásra talált a szaporodó egyh. szükségletekkel szemben gyámintézetíink helyzete, erőfeszítése. S ezen összehasonlítás sötét képet tárt fel lelkünk előtt. Növekedő szegénység, satnyuló és pusztuló egyh. romjai sötétlenek fel egyházunk képén. S mi ezen égetö baj felett e közgyűlésen is tűnődtünk égő szívvel s más segítő szert, mint azt, mely egyházunk mentő angyala múltban és jövőben: a könyörülő szeretet felbúzdulását a gyámintézet által s egyesülését a gyámintézetben, — nem találtunk.